Legjobb árak növényi hormon indol-3-ecetsav Iaa

Nature

Az indol-ecetsav szerves anyag. A tiszta termékek színtelen levélkristályok vagy kristályos porok. Fény hatására rózsás lesz. Olvadáspont: 165-166 ℃ (168-170 ℃). Vízmentes etanolban, etil-acetátban, diklór-etánban oldódik, éterben és acetonban oldódik. Oldhatatlan benzolban, toluolban, benzinben és kloroformban. Vízben nem oldódik, vizes oldata ultraibolya fény hatására lebontható, de a látható fénnyel szemben stabil. A nátriumsó és a káliumsó stabilabb, mint maga a sav, és könnyen oldódik vízben. Könnyen dekarboxilezhető 3-metil-indollá (skatin). Kettős a növény növekedése, és a növény különböző részei eltérően érzékenyek rá, általában a gyökér nagyobb, mint a rügy nagyobb, mint a szár. A különböző növények eltérő érzékenységet mutatnak rá.

Elkészítés módja

A 3-indol-acetonitrilt indol, formaldehid és kálium-cianid reakciójával állítják elő 150 °C-on, 0,9-1 MPa-on, majd kálium-hidroxiddal hidrolizálják. Vagy az indol és a glikolsav reakciójával. Egy 3 literes rozsdamentes acél autoklávban 270 g (4,1 mol) 85%-os kálium-hidroxidot, 351 g (3 mol) indolt, majd lassan 360 g (3,3 mol) 70%-os hidroxi-ecetsav vizes oldatot adtunk hozzá. Zárt melegítés 250 ℃-ra, keverés 18 órán át. Hűtsük le 50 ℃ alá, adjunk hozzá 500 ml vizet, és keverjük 100 C-on 30 percig, hogy a kálium-indol-3-acetát feloldódjon. Hűtsük le 25 °C-ra, öntsük az autokláv anyagát vízbe, és adjunk hozzá vizet, amíg a teljes térfogat 3 liter lesz. A vizes réteget 500 ml etil-éterrel extraháljuk, 20-30 °C-on sósavval megsavanyítjuk, és indol-3-ecetsavval kicsapjuk. Szűrjük, hideg vízben mossuk, fénytől védve szárítjuk, termék 455-490g.

Biokémiai jelentősége

Ingatlan

Fényben és levegőben könnyen lebomlik, nem tartós tárolás. Biztonságos emberek és állatok számára. Oldódik forró vízben, etanolban, acetonban, éterben és etil-acetátban, kevéssé oldódik vízben, benzolban, kloroformban; Lúgos oldatban stabil, először kis mennyiségű 95%-os alkoholban, majd tiszta termékkristályosítással előállítva megfelelő mennyiségben vízben oldják fel.

Használat

Növényi növekedést serkentőként és analitikai reagensként használják. A 3-indol-ecetsav és más auxin anyagok, például a 3-indol-acetaldehid, a 3-indol-acetonitril és az aszkorbinsav természetesen előfordulnak a természetben. A növényekben a 3-indol-ecetsav bioszintézisének prekurzora a triptofán. Az auxin alapvető szerepe a növények növekedésének szabályozása, nemcsak a növekedés elősegítése, hanem a növekedés és a szervépítés gátlása is. Az auxin nemcsak szabad állapotban létezik a növényi sejtekben, hanem a kötött auxinban is, amely erősen kötődik biopolimer savhoz stb. Az auxin speciális anyagokkal is konjugációt képez, mint például indol-acetil-aszparagin, apentóz indol-acetil-glükóz, stb. Ez lehet az auxin tárolási módszere, illetve a felesleges toxinok eltávolítására.

Hatás

Növényi auxint. A növényekben a leggyakoribb természetes növekedési hormon az indol-ecetsav. Az indol-ecetsav elősegítheti a növényi hajtások, hajtások, palánták stb. felső bimbóvégének kialakulását. Prekurzora a triptofán. Az indolecetsav anövényi növekedési hormon. A szomatinnak számos élettani hatása van, amelyek a koncentrációjával kapcsolatosak. Az alacsony koncentráció elősegítheti a növekedést, a magas koncentráció gátolja a növekedést, sőt a növény elpusztulását is eredményezheti, ez a gátlás azzal függ össze, hogy képes-e etilén képződést előidézni. Az auxin élettani hatásai két szinten nyilvánulnak meg. Sejtszinten az auxin serkentheti a kambium sejtosztódást; Az ágsejtek megnyúlásának serkentése és a gyökérsejtek növekedésének gátlása; Elősegíti a xilém és floém sejtek differenciálódását, elősegíti a hajvágás gyökereit és szabályozza a kallusz morfogenezist. A szerv és az egész növény szintjén az auxin a palántától a gyümölcs érettségéig hat. Auxin által szabályozott palánta mezokotil meghosszabbítása reverzibilis vörös fény gátlással; Amikor az indolecetsavat az ág alsó oldalára visszük át, az ág geotropizmust termel. Fototropizmus akkor fordul elő, amikor az indolecetsavat az ágak háttérvilágítású oldalára visszük át. Az indolecetsav okozta a csúcsdominanciát. Késlelteti a levél öregedését; A levelekre alkalmazott auxin gátolta az abszcissziót, míg az auxin a proximális végére felvitt abszcissziót elősegítette. Az auxin elősegíti a virágzást, indukálja a partenokarpia kialakulását és késlelteti a gyümölcs érését.

Alkalmazni

Az indol-ecetsav széles spektrummal és számos felhasználási területtel rendelkezik, de nem általánosan használják, mert könnyen lebomlik a növényekben és a növényekben. Korai szakaszában a paradicsom partenokarpózusának és terméskötésének indukálására használták. A virágzási szakaszban a virágokat 3000 mg/l folyadékkal áztattuk, hogy mag nélküli paradicsomtermést kapjunk és javítsuk a terméskötési sebességet. Az egyik legkorábbi felhasználás a dugványok gyökeresedésének elősegítése volt. A dugványok tövének 100-1000 mg/l gyógyászati ​​oldattal történő áztatása elősegítheti a teafa, gumifa, tölgyfa, metasequoia, paprika és egyéb kultúrák járulékos gyökereinek kialakulását, és felgyorsíthatja a tápanyag-szaporodás ütemét. 1-10 mg/l indolecetsavat és 10 mg/l oxamilint használtunk a rizspalánták gyökeresedésének elősegítésére. 25-400 mg/l folyékony permetezett krizantém egyszer (a fényperiódus 9 órájában) gátolhatja a virágbimbók kialakulását, késlelteti a virágzást. A hosszú napsütésben 10 -5 mol/l koncentrációra növő, egyszeri permetezéssel növelheti a nőivarú virágokat. A répamagok kezelése elősegíti a csírázást és növeli a gyökérgumó hozamát és cukortartalmát.

Az auxin bemutatása
Bevezetés

Az auxin (auxin) az endogén hormonok egy osztálya, amely telítetlen aromás gyűrűt és ecetsav oldalláncot tartalmaz, az IAA angol rövidítése, a nemzetközi közönség az indol-ecetsav (IAA). 1934-ben Guo Ge et al. indol-ecetsavként azonosította, ezért az indol-ecetsavat gyakran használják az auxin szinonimájaként. Az auxin a megnyúlt fiatal levelekben és az apikális merisztémában szintetizálódik, és felhalmozódik a tetőtől a talpig a floém hosszú távú szállításával. A gyökerek auxint is termelnek, amely alulról felfelé szállítódik. A növényekben az auxin triptofánból képződik egy sor intermedieren keresztül. A fő út az indol-acetaldehiden keresztül vezet. Az indol-acetaldehid keletkezhet triptofán indol-piruváttá történő oxidációjával és dezaminálásával, majd dekarboxilezésével, vagy a triptofán triptaminná történő oxidációjával és dezaminálásával. Az indol-acetaldehidet ezután újraoxidálják indol-ecetsavvá. Egy másik lehetséges szintetikus út a triptofán átalakítása indol-acetonitrilből indol-ecetsavvá. Az indolecetsavat úgy lehet inaktiválni, hogy aszparaginsavval az indol-acetil-aszparaginsavhoz, az inozithoz az indolecetsavhoz az inozithoz, a glükózhoz a glükozidhoz, a fehérjéhez pedig az indol-ecetsav-fehérje komplexhez kötődnek növényekben. A kötött indol-ecetsav általában a növényekben található indol-ecetsav 50-90%-át teszi ki, amely az auxin raktározási formája lehet a növényi szövetekben. Az indol-ecetsav az indol-ecetsav oxidációjával bontható le, ami gyakori a növényi szövetekben. Az auxinoknak számos élettani hatása van, amelyek a koncentrációjukkal kapcsolatosak. Az alacsony koncentráció elősegítheti a növekedést, a magas koncentráció gátolja a növekedést, sőt a növény elpusztulását is eredményezheti, ez a gátlás azzal függ össze, hogy képes-e etilén képződést előidézni. Az auxin élettani hatásai két szinten nyilvánulnak meg. Sejtszinten az auxin serkentheti a kambium sejtosztódást; Az ágsejtek megnyúlásának serkentése és a gyökérsejtek növekedésének gátlása; Elősegíti a xilém és floém sejtek differenciálódását, elősegíti a hajvágás gyökereit és szabályozza a kallusz morfogenezist. A szerv és az egész növény szintjén az auxin a palántától a gyümölcs érettségéig hat. Auxin által szabályozott palánta mezokotil meghosszabbítása reverzibilis vörös fény gátlással; Amikor az indolecetsavat az ág alsó oldalára visszük át, az ág geotropizmust termel. Fototropizmus akkor fordul elő, amikor az indolecetsavat az ágak háttérvilágítású oldalára visszük át. Az indolecetsav okozta a csúcsdominanciát. Késlelteti a levél öregedését; A levelekre alkalmazott auxin gátolta az abszcissziót, míg az auxin a proximális végére felvitt abszcissziót elősegítette. Az auxin elősegíti a virágzást, indukálja a partenokarpia kialakulását és késlelteti a gyümölcs érését. Valaki kitalálta a hormonreceptorok fogalmát. A hormonreceptor egy nagy molekuláris sejtkomponens, amely specifikusan kötődik a megfelelő hormonhoz, majd reakciók sorozatát indítja el. Az indolecetsav és a receptor komplexének két hatása van: egyrészt a membránfehérjékre hat, befolyásolja a közeg savasodását, az ionpumpa transzportját és a feszültségváltozást, ami gyors reakció (< 10 perc); A második az, hogy a nukleinsavakra hat, sejtfal változást és fehérjeszintézist okozva, ami lassú reakció (10 perc). A közepes savanyítás a sejtnövekedés fontos feltétele. Az indolecetsav aktiválhatja az ATP (adenozin-trifoszfát) enzimet a plazmamembránon, serkentheti a hidrogénionok kiáramlását a sejtből, csökkentheti a tápközeg pH-értékét, így az enzim aktiválódik, hidrolizálhatja a sejtfal poliszacharidját, így a sejtfal lágyul és a sejt kitágul. Az indolecetsav beadása specifikus hírvivő RNS (mRNS) szekvenciák megjelenését eredményezte, amelyek megváltoztatták a fehérjeszintézist. Az indolecetsavas kezelés megváltoztatta a sejtfal rugalmasságát is, lehetővé téve a sejtnövekedést. Az auxin növekedésserkentő hatása főként a sejtek növekedését, különösen a sejtek megnyúlását segíti elő, és nincs hatással a sejtosztódásra. A fényingerlést érző növényrész a szár csúcsán, a hajlító rész viszont a csúcs alsó részén található, aminek az az oka, hogy a csúcs alatti sejtek növekednek, terjeszkednek, és ez a legérzékenyebb időszak az auxinra, így a növekedésére az auxin van a legnagyobb hatással. Az öregedő szövet növekedési hormonja nem működik. Az auxin elősegítheti a termések fejlődését és a dugványok gyökeresedését, mert az auxin megváltoztathatja a tápanyagok eloszlását a növényben, és a gazdag auxineloszlású részen több tápanyag nyerhető, elosztóközpontot alkotva. Az auxin indukálhatja a mag nélküli paradicsom kialakulását, mert a megtermékenyítetlen paradicsombimbók auxinnal történő kezelését követően a paradicsombimbó petefészke a tápanyagok elosztó központjává válik, és a levelek fotoszintézisével előállított tápanyagok folyamatosan a petefészkekbe kerülnek, és a petefészek fejlődik.

Termelés, szállítás és elosztás

Az auxinszintézis fő részei a meristant szövetek, főként a fiatal rügyek, levelek és a fejlődő magvak. Az auxin a növényi test minden szervében megoszlik, de viszonylag koncentráltan az erőteljes növekedésű részeken, mint a coleopedia, a rügyek, a gyökércsúcs merisztéma, a kambium, a fejlődő magvak és termések. A növényekben háromféle auxintranszport létezik: oldalirányú transzport, poláris transzport és nem poláris transzport. Oldalirányú transzport (az auxin háttérvilágítású transzportja a koleoptilis csúcsában, amelyet egyoldali fény okoz, az auxin földközeli transzportja a növények gyökereiben és száraiban keresztirányban). Poláris transzport (a morfológia felső végétől a morfológia alsó végéig). Nem poláris transzport (érett szövetekben az auxin nem poláris transzportálható floémen keresztül).

A fiziológiai cselekvés kettőssége

Az alacsonyabb koncentráció elősegíti a növekedést, a magasabb koncentráció gátolja a növekedést. A különböző növényi szerveknek más-más igényük van az auxin optimális koncentrációjára. Az optimális koncentráció körülbelül 10E-10mol/L volt a gyökereknél, 10E-8mol/L a rügyeknél és 10E-5mol/L a szárnál. Az auxin analógokat (például naftalin-ecetsav, 2, 4-D stb.) gyakran használják a termelésben a növények növekedésének szabályozására. Például, amikor babcsírát állítanak elő, a szárnövekedéshez megfelelő koncentrációt használják a babcsírák kezelésére. Ennek eredményeként a gyökerek és a rügyek gátolódnak, és a hipokotilból kifejlődött szárak nagyon fejlettek. A növényi szár növekedésének csúcselőnyét a növények auxin szállítási tulajdonságai és az auxin élettani hatásainak kettőssége határozza meg. A növényi szár csúcsrügye az auxintermelés legaktívabb része, de a csúcsrügyben termelődő auxin koncentrációja aktív transzport révén folyamatosan a szárba kerül, így magában a csúcsrügyben az auxin koncentrációja nem magas, míg a fiatal szárban magasabb. Leginkább szárnövekedésre alkalmas, de bimbógátló hatású. Minél nagyobb az auxin koncentrációja a felső rügyhöz közelebbi helyzetben, annál erősebb a gátló hatása az oldalrügyre, ezért sok magas növény pagoda alakot alkot. Nem minden növénynek van azonban erős csúcsdominanciája, és egyes cserjék a csúcsrügy kialakulása után egy ideig degradálódni, sőt zsugorodni kezdenek, elveszítve az eredeti csúcsdominanciát, így a cserje faformája nem pagoda. Mivel az auxin nagy koncentrációja gátolja a növények növekedését, a magas koncentrációjú auxin analógok előállítása herbicidként is alkalmazható, különösen a kétszikű gyomok esetében.

Auxin analógok: NAA, 2, 4-D. Mivel az auxin kis mennyiségben van a növényekben, és nem könnyű tartósítani. A növények növekedésének kémiai szintézissel történő szabályozására az emberek találtak hasonló hatású, tömegesen előállítható auxin analógokat, amelyeket széles körben alkalmaznak a mezőgazdasági termelésben. A földgravitáció hatása az auxineloszlásra: a szárak háttérnövekedését és a gyökerek talajnövekedését a föld gravitációja okozza, ennek oka az, hogy a földgravitáció okozza az auxin egyenetlen eloszlását, amely jobban eloszlik a szár közeli oldalán, és kevésbé oszlik el a hátsó oldalon. Mivel a szárban az auxin optimális koncentrációja magas volt, a szár közeli oldalán több auxin előmozdította ezt, így a szár közeli oldala gyorsabban nőtt, mint a hátsó oldal, és megtartotta a szár felfelé irányuló növekedését. A gyökerek esetében, mivel a gyökérben az auxin optimális koncentrációja nagyon alacsony, a talajhoz közeli több auxin gátló hatással van a gyökérsejtek növekedésére, így a talajhoz közeli oldal növekedése lassabb, mint a hátoldalé, és a gyökerek geotróp növekedése megmarad. Gravitáció nélkül a gyökerek nem feltétlenül nőnek le. A súlytalanság hatása a növények növekedésére: a talaj felé irányuló gyökérnövekedést és a talajtól távolabbi szárnövekedést a föld gravitációja indukálja, amit az auxin egyenetlen eloszlása ​​okoz a föld gravitációjának hatására. Az űr súlytalan állapotában a gravitáció elvesztése miatt a szár növekedése elveszti elmaradottságát, és a gyökerek is elvesztik a talajnövekedés jellemzőit. A szárnövekedés csúcselőnye azonban továbbra is fennáll, és az auxin poláris transzportját a gravitáció nem befolyásolja.