A felújítatlan házak ereszei, ablakai és falnyílásai köré rovarirtó hálók telepítése potenciális malária-ellenőrzési intézkedés. Megakadályozhatja a szúnyogok bejutását a házakba, halálos és szubletális hatással lehet a malária vektoraira, és potenciálisan csökkentheti a malária terjedését. Ezért epidemiológiai vizsgálatot végeztünk tanzániai háztartásokban, hogy értékeljük a beltéri rovarirtó szűrés (ITS) hatékonyságát a malária és a vektorok ellen.
Egy háztartás egy vagy több házból állt, amelyek mindegyikét egy családfő igazgatta, és a háztartás minden tagja közös konyhát használt. A háztartások akkor voltak jogosultak a vizsgálatra, ha nyitott ereszszel, rács nélküli ablakokkal és ép falakkal rendelkeztek. A vizsgálatba minden 6 hónapos vagy annál idősebb háztartástagot bevontak, kivéve azokat a várandós nőket, akik a nemzeti irányelveknek megfelelően rutinszerű szűrésen estek át a terhesgondozás során.
2021 júniusától júliusáig, hogy minden faluban elérjék az összes háztartást, az adatgyűjtők a falufőnökök irányításával házról házra járva interjúkat készítettek a nyitott ereszű, védtelen ablakú és álló falú háztartásokkal. Egy felnőtt háztartástag kitöltött egy alapkérdőívet. Ez a kérdőív információkat tartalmazott a ház elhelyezkedéséről és jellemzőiről, valamint a háztartástagok társadalmi-demográfiai státuszáról. Az egységesség biztosítása érdekében a beleegyező nyilatkozatot (ICF) és a kérdőívet egyedi azonosítóval (UID) látták el, amelyet kinyomtattak, lamináltak és minden részt vevő háztartás bejárati ajtajára rögzítettek. Az alapadatokat egy randomizációs lista létrehozására használták fel, amely irányította az ITS telepítését az intervenciós csoportban.
A malária prevalencia adatait protokoll szerinti megközelítéssel elemezték, kizárva az elemzésből azokat a személyeket, akik az elmúlt két hétben utaztak, vagy a felmérést megelőző két hétben maláriaellenes gyógyszert szedtek.
Az ITS különböző lakástípusokra, ITS-használatra és korcsoportokra gyakorolt hatásának meghatározásához rétegzett elemzéseket végeztünk. A malária előfordulását ITS-sel rendelkező és nem rendelkező háztartások között hasonlítottuk össze egy meghatározott rétegződésen belül: vályogfalak, téglafalak, hagyományos tetők, bádogtetők, azok, akik a felmérés előtti napon használták az ITS-t, azok, akik a felmérés előtti napon nem használták az ITS-t, kisgyermekek, iskoláskorú gyermekek és felnőttek. Minden rétegzett elemzésben a korcsoportot, a nemet és a vonatkozó háztartási rétegződési változót (faltípus, tetőtípus, ITS-használat vagy korcsoport) fix hatásként vettük figyelembe. A háztartást véletlenszerű hatásként vettük figyelembe a klaszterezés figyelembevétele érdekében. Fontos, hogy magukat a rétegződési változókat nem vettük be kovariánsként a saját rétegzett elemzéseikbe.
Beltéri szúnyogpopulációk esetében a korrigálatlan negatív binomiális regressziós modelleket csak a csapdánként és éjszakánként elfogott szúnyogok napi számára alkalmazták, mivel az értékelés során kis számú szúnyogot fogtak.
A háztartásokat rövid és hosszú távon szűrték maláriafertőzés szempontjából, az eredmények azt mutatták, hogy mely háztartásokat látogatták meg, melyeket megtagadtak a látogatástól, melyeket elfogadtak, melyeket áthelyezés vagy távolsági utazás miatt nem tudtak meglátogatni, melyeket a résztvevők megtagadtak a látogatástól, milyen maláriaellenes gyógyszereket használtak, és milyen utazási előzményeket tapasztaltak. A háztartásokat CDC fénycsapdákkal vizsgálták beltéri szúnyogok jelenlétére, az eredmények azt mutatták, hogy melyeket látogattak meg, melyeket megtagadtak a látogatástól, melyeket elfogadtak, melyeket költözés miatt nem tudtak meglátogatni, vagy amelyek a teljes felmérési időszakban hiányoztak. A kontroll háztartásokban ITS rendszert telepítettek.
A Chalinze körzetben nem találtak szignifikáns különbséget a maláriafertőzés arányában vagy a beltéri szúnyogpopulációkban a rovarirtó szerrel kezelt szűrőrendszerrel (ITS) rendelkező és az ilyen rendszer nélküli háztartások között. Ez a vizsgálat felépítésének, a beavatkozás rovarölő és reziduális tulajdonságainak, valamint a vizsgálatból kiesett résztvevők magas számának tudható be. Bár a különbségek nem voltak szignifikánsak, a hosszú esős évszak alatt alacsonyabb szintű parazitafertőzést tapasztaltak a háztartások szintjén, ami az iskoláskorú gyermekek körében volt kifejezettebb. A beltéri Anopheles szúnyogpopulációk is csökkentek, ami további kutatások szükségességére utal. Ezért a résztvevők megtartásának biztosítása érdekében a vizsgálat során egy klaszter-randomizált vizsgálati terv, az aktív közösségi szerepvállalás és ismeretterjesztés kombinációja ajánlott.
Közzététel ideje: 2025. augusztus 19.