Telepítésrovarirtó szerrel kezeltAz ablakhálók (ITN-ek) elhelyezése a nyitott ereszeken, ablakokon és falnyílásokon a megerősítés nélküli otthonokban potenciális malária-ellenőrzési intézkedés lehet.szúnyogok megelőzésebejutását az otthonba, halálos és szubletális hatásokat gyakorolva a malária vektorokra, és potenciálisan csökkentve a malária terjedését. Ezért epidemiológiai vizsgálatot végeztünk tanzániai háztartásokban, hogy értékeljük a rovarirtó szerrel kezelt ablakhálók (ITN) hatékonyságát a maláriafertőzés és a vektorok elleni védelemben beltéri környezetben.
Tanzániában, Charinze körzetben 421 háztartást véletlenszerűen két csoportra osztottak. 2021 júniusa és júliusa között az egyik csoportban deltametrint és szinergistát tartalmazó szúnyoghálókat helyeztek el az ereszekre, ablakokra és falnyílásokra, míg a másik csoportban nem. A telepítést követően, a hosszú esős évszak (2022. június/július, elsődleges kimenetel) és a rövid esős évszak (2022. január/február, másodlagos kimenetel) végén, minden résztvevő háztartástag (≥6 hónapos korú) kvantitatív PCR-tesztet végzett maláriafertőzés kimutatására. A másodlagos kimenetelek közé tartozott a csapdánkénti és éjszakánkénti teljes szúnyogszám (2022. június/július), a háló elhelyezése után egy hónappal (2021. augusztus) bekövetkezett mellékhatások, valamint a háló használata után egy évvel (2022. június/július) mért kemobiohasznosulás és szermaradványok. A vizsgálat végén a kontrollcsoport is kapott szúnyoghálókat.
A tanulmány nem tudott következtetéseket levonni a nem megfelelő mintaelemszám miatt, mivel egyes lakosok nem voltak hajlandók részt venni benne. A beavatkozás értékeléséhez egy nagyszabású, klasztereken alapuló randomizált, kontrollált vizsgálatra van szükség, amely ideális esetben tartós rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók telepítését foglalná magában.
A malária prevalencia adatait protokoll-alapú megközelítéssel elemezték, ami azt jelenti, hogy azokat a személyeket, akik a felmérést megelőző két héten belül utaztak, vagy malária elleni gyógyszert szedtek, kizárták az elemzésből.
Mivel az értékelés során befogott szúnyogok száma kicsi volt, a szobában lévő szúnyogok számának meghatározásához csak egy, az egyes csapdák által éjszakánként befogott szúnyogok számára vonatkozó, korrigálatlan negatív binomiális regressziós modellt használtak.
A kilenc faluban kiválasztott 450 jogosult háztartás közül kilencet kizártak, mivel a randomizálás előtt nem volt nyitott tetőjük vagy ablakuk. 2021 májusában 441 háztartást vetettek alá egyszerű randomizálásnak, falvak szerint rétegezve: 221 háztartást az intelligens szellőztetőrendszerrel (IVS) felszerelt csoportba, a fennmaradó 220-at pedig a kontrollcsoportba soroltak. Végül a kiválasztott háztartások közül 208 fejezte be az IVS telepítését, míg 195 maradt a kontrollcsoportban (3. ábra).
Egyes tanulmányok szerint az ITS hatékonyabb védelmet nyújthat a malária ellen bizonyos korcsoportokban, lakóépületekben, vagy szúnyoghálóval együtt használva. A malária elleni védekezéshez szükséges eszközökhöz, különösen a szúnyoghálókhoz való hozzáférés korlátozottnak bizonyult, különösen az iskoláskorú gyermekek körében.[46] A hálók alacsony elérhetősége a háztartásokban hozzájárul a hálók korlátozott használatához, és az iskoláskorú gyermekeket gyakran elhanyagolják, így a malária tartós terjedésének forrásává válnak.[16, 47, 48] Tanzánia folyamatos elosztási programokat hajt végre, beleértve egy iskolai hálóprogramot is, hogy növelje az iskoláskorú gyermekek szúnyoghálókhoz való hozzáférését.[14, 49] Tekintettel a hálók alacsony elérhetőségére (50%) a felmérés időpontjában, és arra a tényre, hogy ez a csoport nehezebben férhet hozzá a hálókhoz, az ITS védelmet nyújthatott ennek a csoportnak, ezáltal kitöltve a hálóhasználatban mutatkozó védelmi hiányt. A lakóépületeket korábban összefüggésbe hozták a malária fokozott terjedésével; például a sárfalak repedései és a hagyományos tetők lyukai megkönnyítik a szúnyogok bejutását.[8] Azonban nincs bizonyíték erre az állításra; A vizsgálati csoportok faltípus, tetőtípus és az ITN-ek korábbi használata szerinti elemzése nem mutatott különbséget a kontrollcsoport és az ITN-csoport között.
Bár a beltéri szúnyogirtási rendszert (ITS) használó háztartásokban kevesebb Anopheles szúnyogot fogtak csapdánként és éjszakánként, a különbség kicsi volt az ITS nélküli háztartásokhoz képest. Az ITS-t használó háztartásokban az alacsonyabb befogási arány oka lehet a beltérben táplálkozó és pihenő kulcsfontosságú szúnyogfajok (pl. Anopheles gambiae [50]) elleni hatékonysága, de kevésbé hatékony lehet a szabadban nagyobb valószínűséggel aktív szúnyogfajok (pl. Anopheles africanus) ellen. Továbbá a jelenlegi ITS-ek esetleg nem tartalmaznak optimális és kiegyensúlyozott piretroid- és PBO-koncentrációkat, és ezért nem biztos, hogy elég hatékonyak a piretroid-rezisztens Anopheles gambiae ellen, amint azt egy félig terepi vizsgálat [Odufuwa, megjelenés alatt] is kimutatta. Ez az eredmény a nem megfelelő statisztikai erőnek is tudható be. Ahhoz, hogy az ITS-csoport és a kontrollcsoport között 80%-os statisztikai erővel 10%-os különbséget lehessen kimutatni, csoportonként 500 háztartásra volt szükség. Ráadásul a tanulmány egybeesett egy szokatlan tanzániai éghajlattal abban az évben, megnövekedett hőmérséklettel és csökkent csapadékmennyiséggel[51], ami negatívan befolyásolhatta az Anopheles szúnyogok jelenlétét és túlélését[52], és a vizsgálati időszak alatt a szúnyogok teljes számának csökkenéséhez vezethetett. Ezzel szemben a Culex pipiens pallens átlagos napi sűrűségében kevés különbség volt az ITS-sel felszerelt házakban az anélküli házakhoz képest. Ahogy korábban említettük [Odufuwa, megjelenés alatt], ez a jelenség a piretroidok és a PBO ITS-hez való hozzáadásának speciális technológiájának tudható be, ami korlátozza a Culex pipiensre gyakorolt rovarölő hatásukat. Továbbá, az Anopheles szúnyogokkal ellentétben a Culex pipiens ajtókon keresztül is bejuthat az épületekbe, ahogyan azt egy kenyai tanulmány[24] és egy tanzániai entomológiai tanulmány[53] is megállapította. A szúnyoghálós ajtók beszerelése nem praktikus lehet, és növeli a lakók rovarirtó szereknek való kitettségének kockázatát. Az Anopheles szúnyogok elsősorban az ereszeken keresztül jutnak be,[54] és a nagyszabású beavatkozásoknak lehet a legnagyobb hatása a szúnyogsűrűségre, amint azt az SFS-adatokon alapuló modellezés is mutatja[Odufuwa, megjelenés alatt].
A technikusok és a résztvevők által jelentett mellékhatások összhangban voltak a pirethroidoknak való kitettségre ismert reakciókkal [55]. Figyelemre méltó, hogy a jelentett mellékhatások többsége az expozíciót követő 72 órán belül megszűnt, mivel a családtagoknak csak nagyon kis része (6%) kért orvosi segítséget, és minden résztvevő ingyenes orvosi ellátásban részesült. A 13 technikus (65%) körében megfigyelt tüsszögés magas előfordulása a biztosított maszkok használatának elmulasztásával járt, a kellemetlenségre és a COVID-19-cel való lehetséges összefüggésre hivatkozva. A jövőbeli tanulmányok fontolóra vehetik a maszkviselés kötelezővé tételét.
A Charinze körzetben nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a malária előfordulási arányában vagy a beltéri szúnyogpopulációkban a rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálóval (ITS) rendelkező és nem rendelkező háztartások között. Ez valószínűleg a tanulmány felépítésének, a rovarirtó szerek tulajdonságainak és maradványainak, valamint a résztvevők magas lemorzsolódásának köszönhető. A szignifikáns különbségek hiánya ellenére a hosszú esős évszakban a háztartási szintű paraziták előfordulásának csökkenését figyelték meg, különösen az iskoláskorú gyermekek körében. A beltéri Anopheles szúnyogpopulációk is csökkentek, ami további vizsgálatok szükségességére utal. Ezért a résztvevők folyamatos részvételének biztosítása érdekében klaszter-randomizált, kontrollált vizsgálati tervet ajánlunk, aktív közösségi szerepvállalással és ismeretterjesztéssel kombinálva.
Közzététel ideje: 2025. november 21.