A tiszta levegő, a víz és az egészséges talaj szerves része azon ökoszisztémák működésének, amelyek a Föld négy fő területén kölcsönhatásba lépnek az élet fenntartása érdekében.A mérgező peszticid-maradványok azonban mindenütt jelen vannak az ökoszisztémákban, és gyakran megtalálhatók a talajban, a vízben (szilárd és folyékony halmazállapotban egyaránt) és a környezeti levegőben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szabványait meghaladó mértékben.Ezek a peszticid-maradékok hidrolízisen, fotolízisen, oxidáción és biológiai lebomláson mennek keresztül, ami különféle átalakulási termékeket eredményez, amelyek ugyanolyan gyakoriak, mint az anyavegyületeik.Például az amerikaiak 90%-ának testében van legalább egy peszticid biomarker (mind az alapvegyület, mind a metabolit).A peszticidek jelenléte a szervezetben hatással lehet az emberi egészségre, különösen az élet olyan veszélyeztetett szakaszaiban, mint a gyermekkor, serdülőkor, terhesség és időskor.A tudományos irodalom azt jelzi, hogy a peszticideknek már régóta jelentős káros egészségügyi hatásai vannak (pl. endokrin zavarok, rák, szaporodási/születési problémák, neurotoxicitás, biológiai sokféleség csökkenése stb.) a környezetre (beleértve a vadon élő állatokat, a biológiai sokféleséget és az emberi egészséget is).Így a peszticideknek és PD-knek való kitettség káros egészségügyi hatásokkal járhat, beleértve az endokrin rendszert is.
Az endokrin rendszert károsító anyagokkal foglalkozó EU-szakértő (késői) Dr. Theo Colborne több mint 50 peszticid hatóanyagot sorolt be az endokrin károsító anyagok közé (ED), beleértve a háztartási termékekben lévő vegyi anyagokat, például mosó- és fertőtlenítőszereket, műanyagokat és rovarirtó szereket.A kutatások kimutatták, hogy az endokrin zavarok dominálnak számos peszticidben, például az atrazin és a 2,4-D herbicidekben, a fipronil, a kedvtelésből tartott állatok rovarirtó szerében és a gyártásból származó dioxinokban (TCDD).Ezek a vegyszerek bejuthatnak a szervezetbe, megzavarhatják a hormonokat, és káros fejlődést, betegségeket és szaporodási problémákat okozhatnak.Az endokrin rendszer mirigyekből (pajzsmirigy, ivarmirigyek, mellékvesék és agyalapi mirigy) és az általuk termelt hormonokból (tiroxin, ösztrogén, tesztoszteron és adrenalin) áll.Ezek a mirigyek és a hozzájuk tartozó hormonok szabályozzák az állatok, köztük az emberek fejlődését, növekedését, szaporodását és viselkedését.Az endokrin rendellenességek állandó és növekvő probléma, amely világszerte érinti az embereket.Ennek eredményeként a jogvédők azzal érvelnek, hogy a politikának szigorúbb szabályozást kell kikényszerítenie a peszticidek használatára vonatkozóan, és meg kell erősítenie a peszticid-expozíció hosszú távú hatásaival kapcsolatos kutatásokat.
Ez a tanulmány egyike a sok közül, amely elismeri, hogy a peszticidek lebomlási termékei ugyanolyan mérgezőek vagy még hatékonyabbak, mint az anyavegyületeik.Világszerte a piriproxifent (Pyr) széles körben használják szúnyoggyérítésre, és ez az egyetlen peszticid, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hagyott jóvá az ivóvíztartályokban lévő szúnyogirtásra.Azonban szinte mind a hét TP Pyrs rendelkezik ösztrogén-lebontó aktivitással a vérben, a vesékben és a májban.A malation egy népszerű rovarirtó szer, amely gátolja az acetilkolinészteráz (AChE) aktivitását az idegszövetben.Az AChE gátlása az acetilkolin felhalmozódásához vezet, amely egy kémiai neurotranszmitter, amely az agy és az izomműködésért felelős.Ez a kémiai felhalmozódás akut következményekkel járhat, mint például bizonyos izmok ellenőrizetlen, gyors rándulása, légzésbénulás, görcsök, szélsőséges esetekben azonban az acetilkolinészteráz gátlása nem specifikus, ami a malation terjedéséhez vezet.Ez komoly veszélyt jelent a vadon élő állatokra és a közegészségügyre.Összefoglalva, a tanulmány kimutatta, hogy a malation két TP-je endokrin zavaró hatással van a génexpresszióra, a hormonszekrécióra és a glükokortikoid (szénhidrát, fehérje, zsír) anyagcserére.A fenoxaprop-etil peszticid gyors lebomlása két erősen toxikus TP képződését eredményezte, amelyek 5,8-12-szeresére növelték a génexpressziót, és nagyobb hatással voltak az ösztrogénaktivitásra.Végül, a benalaxil fő TF-je tovább megmarad a környezetben, mint az alapvegyület, ösztrogénreceptor alfa-antagonista, és háromszorosára fokozza a génexpressziót.A tanulmányban szereplő négy peszticid nem volt az egyetlen aggodalomra okot adó vegyi anyag;sokan mások is mérgező bomlástermékeket termelnek.Számos betiltott peszticid, régi és új peszticidvegyület, valamint kémiai melléktermék bocsát ki mérgező összfoszfort, amely szennyezi az embereket és az ökoszisztémákat.
A betiltott rovarirtó szer, a DDT és fő metabolitja, a DDE a használat megszüntetése után évtizedekkel a környezetben marad, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) pedig az elfogadható szintet meghaladó vegyi anyagok koncentrációját észleli.Míg a DDT és a DDE feloldódik a testzsírban és évekig ott marad, addig a DDE tovább marad a szervezetben.A Centers for Disease Control (CDC) által végzett felmérés szerint a DDE a vizsgálatban résztvevők 99 százalékának testét fertőzte meg.Az endokrin rendszert károsító anyagokhoz hasonlóan a DDT-nek való kitettség növeli a cukorbetegség, a korai menopauza, a spermaszám csökkenése, az endometriózis, a veleszületett rendellenességek, az autizmus, a D-vitamin-hiány, a non-Hodgkin-limfóma és az elhízás kockázatát.A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a DDE még az anyavegyületénél is mérgezőbb.Ennek a metabolitnak több generációra kiterjedő egészségügyi hatásai lehetnek, elhízást és cukorbetegséget okozva, és egyedülállóan növeli a mellrák előfordulását több generáción keresztül.Egyes régebbi generációs peszticidek, köztük a szerves foszfátok, például a malation, ugyanazokból a vegyületekből készülnek, mint a második világháborús idegméreg (Agent Orange), amely károsan hat az idegrendszerre.A triklozán, egy számos élelmiszerben betiltott antimikrobiális peszticid, megmarad a környezetben, és rákkeltő bomlástermékeket képez, mint például a kloroform és a 2,8-diklór-dibenzo-p-dioxin (2,8-DCDD).
A „következő generációs” vegyszerek, beleértve a glifozátot és a neonikotinoidokat, gyorsan hatnak és gyorsan lebomlanak, így kisebb valószínűséggel halmozódnak fel.A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezeknek a vegyi anyagoknak az alacsonyabb koncentrációja mérgezőbb, mint a régebbi vegyszerek, és több kilogrammal kisebb súlyt igényelnek.Ezért ezen vegyszerek bomlástermékei hasonló vagy súlyosabb toxikológiai hatásokat okozhatnak.A vizsgálatok kimutatták, hogy a glifozát herbicid toxikus AMPA metabolittá alakul, amely megváltoztatja a génexpressziót.Ezenkívül az új ionos metabolitok, mint például a denitroimidakloprid és a decianotiakloprid, 300-szor, illetve körülbelül 200-szor toxikusabbak az emlősökre, mint a kiindulási imidakloprid.
A peszticidek és TF-jeik növelhetik az akut és szubletális toxicitás szintjét, ami hosszú távú hatást gyakorol a fajgazdagságra és a biológiai sokféleségre.A korábbi és jelenlegi peszticidek más környezetszennyező anyagokhoz hasonlóan hatnak, és az emberek egyidejűleg ki lehetnek téve ezeknek az anyagoknak.Ezek a kémiai szennyeződések gyakran együtt vagy szinergikusan hatnak, és súlyosabb együttes hatásokat váltanak ki.A szinergia gyakori probléma a peszticidkeverékekben, és alábecsülheti az emberi, állati egészségre és a környezetre gyakorolt toxikus hatásokat.Következésképpen a jelenlegi környezeti és emberi egészségi kockázatértékelések nagymértékben alábecsülik a peszticid-maradékok, metabolitok és egyéb környezeti szennyeződések káros hatásait.
Nagyon fontos megérteni, hogy az endokrin rendszert károsító peszticidek és bomlástermékeik milyen hatással lehetnek a jelen és a jövő generációinak egészségére.A peszticidek által okozott betegségek etiológiája kevéssé ismert, ideértve a vegyi expozíció, az egészségügyi hatások és az epidemiológiai adatok közötti előre látható késéseket is.
A peszticidek emberekre és környezetre gyakorolt hatásának csökkentésének egyik módja a biotermékek vásárlása, termesztése és karbantartása.Számos tanulmány kimutatta, hogy a teljesen organikus étrendre való áttéréskor drámaian lecsökken a peszticid metabolitok szintje a vizeletben.Az ökológiai gazdálkodás számos egészségügyi és környezeti előnnyel jár, mivel csökkenti a vegyszerintenzív gazdálkodási gyakorlatok szükségességét.A növényvédő szerek káros hatásai csökkenthetők a regeneratív ökológiai eljárások átvételével és a legkevésbé mérgező kártevőirtási módszerek alkalmazásával.Tekintettel a nem peszticid alternatív stratégiák széles körben elterjedt használatára, a háztartások és az agráripari dolgozók is alkalmazhatják ezeket a gyakorlatokat a biztonságos és egészséges környezet megteremtése érdekében.
Feladás időpontja: 2023.06.06