Hozzáférés arovarirtó- A kezelt ágyhálók és az IRS háztartási szintű bevezetése jelentősen csökkentette a malária saját bevallása szerinti előfordulását a reproduktív korú nők körében Ghánában. Ez a megállapítás megerősíti a malária elleni átfogó válaszreakció szükségességét, amely hozzájárul a malária felszámolásához Ghánában.
Ehhez a tanulmányhoz a Ghana Malaria Indikator Survey (GMIS) adatai származnak. A GMIS egy országosan reprezentatív felmérés, amelyet a Ghánai Statisztikai Szolgálat végzett 2016 októbere és decembere között. Ebben a vizsgálatban csak 15-49 éves, szülőképes korú nők vettek részt a felmérésben. Az elemzésbe azokat a nőket vontuk be, akik minden változóra vonatkozóan rendelkeztek adatokkal.
A 2016-os tanulmányhoz a ghánai MIS többlépcsős klaszteres mintavételi eljárást alkalmazott az ország mind a 10 régiójában. Az ország 20 osztályra oszlik (10 régió és lakóhely típusa – városi/vidéki). A klaszter egy olyan népszámlálási terület (CE), amely körülbelül 300–500 háztartásból áll. Az első mintavételi szakaszban minden réteghez a mérettel arányos valószínűséggel klasztereket választanak ki. Összesen 200 klasztert választottak ki. A második mintavételi szakaszban minden kiválasztott klaszterből véletlenszerűen kiválasztottunk 30 háztartást csere nélkül. Lehetőség szerint minden háztartásban megkérdeztük a 15–49 éves nőket [8]. Az első felmérésben 5150 nőt kérdeztek meg. Egyes változókra adott válasz hiánya miatt azonban összesen 4861 nőt vontak be ebbe a vizsgálatba, ami a mintában szereplő nők 94,4%-át jelenti. Az adatok a lakhatásra, a háztartásokra, a nők jellemzőire, a malária megelőzésére és a malária ismeretekre vonatkozó információkat tartalmaznak. Az adatokat számítógéppel segített személyes interjú (CAPI) rendszerrel gyűjtöttük tableteken és papír kérdőíveken. Az adatkezelők a Census and Survey Processing (CSPro) rendszert használják az adatok szerkesztésére és kezelésére.
Ennek a tanulmánynak az elsődleges eredménye a 15–49 éves, fogamzóképes korú nők saját bevallása szerinti malária-prevalenciája volt, olyan nőkként definiálva, akik beszámoltak legalább egy maláriás epizódról a vizsgálatot megelőző 12 hónapban. Ez azt jelenti, hogy a 15–49 éves nők körében önbevallott malária-prevalenciát használták a tényleges malária RDT vagy mikroszkópos pozitivitás proxikájaként a nők körében, mivel ezek a tesztek a nők körében nem álltak rendelkezésre a vizsgálat idején.
A beavatkozások közé tartozott a rovarirtó szerrel kezelt hálók (ITN) háztartási hozzáférése és az IRS háztartási használata a felmérést megelőző 12 hónapban. Azokat a családokat, amelyek mindkét beavatkozást megkapták, csatlakozottnak tekintették. A rovarirtó szerrel kezelt ágyhálóhoz hozzáférő háztartások azok a nők, akik olyan háztartásban éltek, ahol legalább egy rovarirtó szerrel kezelt ágyháló volt, míg az IRS-ben szenvedő háztartások olyan nők, akik olyan háztartásban élnek, amelyet a felmérés előtt 12 hónapon belül rovarölő szerrel kezeltek. nőké.
A tanulmány a zavaró változók két nagy kategóriáját vizsgálta, nevezetesen a családi jellemzőket és az egyéni jellemzőket. Tartalmazza a háztartás jellemzőit; régió, lakóhely típusa (vidéki-városi), a háztartásfő neme, háztartás mérete, háztartási villamosenergia-fogyasztás, tüzelőanyag típusa (szilárd vagy nem szilárd), födém anyaga, fő fal anyaga, tetőanyag, ivóvízforrás (javított vagy nem javított), WC típusa (javított vagy nem javított) és háztartási vagyoni kategória (szegény, közepes és gazdag). A háztartási jellemzők kategóriáit a DHS jelentési szabványai szerint kódolták át a 2016-os GMIS és a 2014-es ghánai demográfiai egészségügyi felmérés (GDHS) jelentéseiben [8, 9]. A figyelembe vett személyes jellemzők között szerepelt a nő jelenlegi életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, terhességi állapota az interjú időpontjában, egészségbiztosítási státusza, vallása, az interjút megelőző 6 hónapban a maláriának való kitettségre vonatkozó információk, valamint a nő maláriával kapcsolatos ismeretei. kérdéseket. . Öt tudáskérdés segítségével értékelték a nők tudását, köztük a nők tudását a malária okairól, a malária tüneteiről, a malária megelőzésének módszereiről, a malária kezeléséről, valamint arról, hogy a maláriát a ghánai nemzeti egészségbiztosítási rendszer (NHIS) fedezi. A 0-2 pontot elérő nőket alacsony tudásúnak, a 3-as vagy 4-es pontszámot közepesnek, az 5-öt elérő nőket pedig teljes tudásúnak tekintették a maláriáról. Az irodalomban az egyes változókat összefüggésbe hozták a rovarirtó szerrel kezelt hálókhoz való hozzáféréssel, az IRS-sel vagy a malária prevalenciájával.
A nők háttérjellemzőit a kategorikus változók gyakorisága és százaléka alapján, míg a folytonos változókat átlagok és szórások segítségével összegeztük. Ezeket a jellemzőket a beavatkozás státusza szerint összesítettük, hogy megvizsgáljuk a lehetséges egyensúlyhiányokat és a demográfiai struktúrát, amelyek potenciálisan zavaró torzításra utalnak. A kontúrtérképeket használtuk a nők körében tapasztalt malária-prevalencia leírására, valamint a két beavatkozás földrajzi elhelyezkedés szerinti lefedettségére. A Scott Rao chi-négyzet tesztstatisztikát, amely figyelembe veszi a felmérés tervezési jellemzőit (azaz a rétegződést, a klaszterezést és a mintavételi súlyokat), arra használták, hogy felmérjék az önbevallott maláriaprevalencia és a beavatkozásokhoz és a kontextuális jellemzőkhöz való hozzáférés közötti összefüggést. Az önbevallott malária prevalenciát úgy számították ki, hogy azoknak a nőknek a számát, akiknél a felmérés előtti 12 hónapban legalább egy maláriás epizódot tapasztaltak, elosztották a szűrésre jogosult nők teljes számával.
Módosított súlyozott Poisson-regressziós modellt használtak a maláriakontroll-beavatkozásokhoz való hozzáférés hatásának becslésére a nők saját bevallása szerinti malária prevalenciájára16, miután a kezelési súlyok (IPTW) és a felmérési súlyok fordított valószínűségéhez igazították a Stata „svy-linearization” modelljét. IC. (Stata Corporation, College Station, Texas, USA). A kezelési súly (IPTW) fordított valószínűsége „i” beavatkozás és „j” nő esetében a következőképpen becsülhető:
A Poisson-regressziós modellben használt végső súlyozási változókat ezután a következőképpen módosítjuk:
Közülük \(fw_{ij}\) az egyed j és az i beavatkozás végső súlyváltozója, \(sw_{ij}\) a j egyed és az i beavatkozás mintasúlya a 2016-os GMIS-ben.
A Stata-ban található „margins, dydx (intervention_i)” utóbecslési parancsot ezután az „i” beavatkozás marginális különbségének (hatásának) becslésére használták a nők önbevallott maláriaprevalenciájára, miután módosított súlyozott Poisson-regressziós modellt illesztettek a kontrollhoz. az összes megfigyelt zavaró változó.
Három különböző regressziós modellt is használtak érzékenységi elemzésként: bináris logisztikus regressziót, valószínűségi regressziót és lineáris regressziós modelleket, hogy megbecsüljék az egyes maláriakontroll-beavatkozások hatását a ghánai nők önbevallott malária-prevalenciájára. 95%-os konfidenciaintervallumot becsültek minden pontprevalencia becsléshez, prevalenciaarányhoz és hatásbecsléshez. Ebben a vizsgálatban az összes statisztikai elemzést szignifikánsnak tekintették 0,050 alfa-szinten. A Stata IC 16-os verzióját (StataCorp, Texas, USA) használtuk a statisztikai elemzéshez.
Négy regressziós modellben a saját bevallású malária prevalenciája nem volt szignifikánsan alacsonyabb az ITN-t és az IRS-t egyaránt kapó nők körében, mint az egyedül ITN-ben részesülő nők körében. Ezenkívül a végső modellben az ITN-t és az IRS-t egyaránt használó emberek nem mutattak szignifikáns csökkenést a malária prevalenciájában, mint az egyedül IRS-t használók.
A maláriaellenes beavatkozásokhoz való hozzáférés hatása a nők által bejelentett malária-prevalenciára a háztartás jellemzői alapján
A maláriakontroll-beavatkozásokhoz való hozzáférés hatása a nők saját bevallású malária-prevalenciájára a nők jellemzői alapján.
A malária vektor-ellenőrzési megelőzési stratégiáinak csomagja jelentősen csökkentette a malária saját bevallása szerinti előfordulását a reproduktív korú nők körében Ghánában. A saját bevallásuk szerint a malária prevalenciája 27%-kal csökkent a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálót és IRS-t használó nők körében. Ez a megállapítás összhangban van egy randomizált, ellenőrzött vizsgálat eredményeivel, amely szignifikánsan alacsonyabb malária DT-pozitivitást mutatott ki az IRS-használók között, mint a nem IRS-használók között olyan területen, ahol magas a malária endemicitása, de magas szintű az ITN-hozzáférés Mozambikban [19•]. Észak-Tanzániában a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálókat és az IRS-t kombinálták, hogy jelentősen csökkentsék az Anopheles sűrűségét és a rovarok vakcinázási arányát [20]. Az integrált vektorkontroll stratégiákat a nyugat-kenyai Nyanza tartományban végzett lakossági felmérés is alátámasztja, amely szerint a beltéri permetezés és a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálók hatékonyabbak, mint a rovarölő szerek. A kombináció további védelmet nyújthat a malária ellen. a hálózatokat külön kell figyelembe venni [21].
Ez a tanulmány becslése szerint a nők 34%-a volt maláriában a felmérést megelőző 12 hónapban, a 95%-os konfidenciaintervallum becslése 32-36%. A rovarirtó szerrel kezelt ágyhálóval rendelkező háztartásban élő nőknél (33%) lényegesen alacsonyabb volt a malária előfordulási aránya, mint a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálóval nem rendelkező háztartásban élő nőknél (39%). Hasonlóképpen, a permetezett háztartásokban élő nők önbevallása szerint a malária prevalenciája 32%, szemben a nem permetezett háztartások 35%-ával. A WC-ket nem javították, és a higiéniai feltételek is rosszak. Legtöbbjük a szabadban van, és felhalmozódik bennük a piszkos víz. Ezek a pangó, piszkos víztestek ideális táptalajt biztosítanak az Anopheles szúnyogoknak, a malária fő hordozójának Ghánában. Ennek eredményeként a WC-k és a higiéniai feltételek nem javultak, ami közvetlenül a malária lakosságon belüli terjedéséhez vezetett. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a WC-k és a higiéniai feltételek javítására a háztartásokban és a közösségekben.
Ennek a tanulmánynak számos fontos korlátja van. Először is, a tanulmány keresztmetszeti felmérési adatokat használt, ami megnehezítette az ok-okozati összefüggés mérését. E korlát leküzdésére statisztikai oksági módszereket alkalmaztunk a beavatkozás átlagos kezelési hatásának becslésére. Az elemzés igazodik a kezelési kijelöléshez, és szignifikáns változókat használ a lehetséges kimenetelek becslésére azoknál a nőknél, akiknél a háztartásban részesültek a beavatkozásban (ha nem történt beavatkozás), valamint azoknál a nőknél, akiknek a háztartásai nem részesültek beavatkozásban.
Másodszor, a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálókhoz való hozzáférés nem feltétlenül jelenti a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálók használatát, ezért óvatosan kell eljárni a tanulmány eredményeinek és következtetéseinek értelmezésekor. Harmadszor, ennek a tanulmánynak a nők körében önbevallott maláriáról szóló eredményei a nők körében az elmúlt 12 hónapban tapasztalt malária prevalencia mutatói, ezért torzíthatják a nők maláriával kapcsolatos ismeretei, különösen a fel nem fedezett pozitív esetek.
Végül, a tanulmány nem vette figyelembe résztvevőnként többszörös maláriás esetet az egyéves referencia-időszakban, sem a maláriás epizódok és beavatkozások pontos időzítését. Tekintettel a megfigyeléses vizsgálatok korlátaira, a robusztusabb, randomizált, kontrollált vizsgálatok fontos szempontok lesznek a jövőbeli kutatások során.
Azok a háztartások, amelyek ITN-t és IRS-t is kaptak, alacsonyabb önbevallású malária prevalenciát mutattak azokhoz a háztartásokhoz képest, amelyekben egyik beavatkozást sem kapták meg. Ez a megállapítás alátámasztja a malária elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések integrálására irányuló felhívásokat, amelyek hozzájárulnak a malária felszámolásához Ghánában.
Feladás időpontja: 2024.10.15