Hozzáférés a következőhöz:rovarirtóA kezelt ágyhálók és az IRS háztartási szintű bevezetése jelentősen hozzájárult a reproduktív korú nők önbevalláson alapuló malária előfordulásának csökkenéséhez Ghánában. Ez a megállapítás megerősíti az átfogó malária-ellenőrzési válaszlépések szükségességét a malária Ghánában történő felszámolásához való hozzájárulás érdekében.
A tanulmány adatai a Ghánai Malária Indikátor Felmérésből (GMIS) származnak. A GMIS egy országosan reprezentatív felmérés, amelyet a Ghánai Statisztikai Szolgálat végzett 2016 októbere és decembere között. Ebben a tanulmányban csak a 15-49 éves, fogamzóképes korú nők vettek részt a felmérésben. Az elemzésbe azokat a nőket vonták be, akik minden változóra vonatkozóan rendelkeztek adatokkal.
A 2016-os tanulmányhoz Ghána MIS többlépcsős klasztermintavételi eljárást alkalmazott az ország mind a 10 régiójában. Az ország 20 osztályra oszlik (10 régió és lakóhely típusa – városi/vidéki). A klaszter egy népszámlálási számlálási terület (CE), amely körülbelül 300–500 háztartásból áll. Az első mintavételi szakaszban minden réteghez klasztereket választanak ki a mérettel arányos valószínűséggel. Összesen 200 klasztert választottak ki. A második mintavételi szakaszban minden kiválasztott klaszterből véletlenszerűen, visszatevés nélkül választottak ki 30 fix számú háztartást. Amikor csak lehetséges volt, minden háztartásban 15–49 év közötti nőket kérdeztünk meg [8]. A kezdeti felmérésben 5150 nőt kérdeztek meg. Egyes változókra adott válaszok hiánya miatt azonban összesen 4861 nőt vontak be ebbe a tanulmányba, ami a mintában szereplő nők 94,4%-át jelenti. Az adatok tartalmazzák a lakhatásra, a háztartásokra, a nők jellemzőire, a malária megelőzésére és a maláriával kapcsolatos ismeretekre vonatkozó információkat. Az adatokat számítógéppel segített személyes interjú (CAPI) rendszerrel gyűjtötték táblagépeken és papír alapú kérdőíveken. Az adatkezelők a Census and Survey Processing (CSPro) rendszert használják az adatok szerkesztéséhez és kezeléséhez.
A vizsgálat elsődleges kimenetele a 15–49 éves, fogamzóképes korú nők önbevalláson alapuló maláriaprevalenciája volt, akik a vizsgálatot megelőző 12 hónapban legalább egy maláriaepizódról számoltak be. Vagyis a 15–49 éves nők önbevalláson alapuló maláriaprevalenciáját használták a tényleges malária RDT vagy mikroszkópos pozitivitás helyettesítőjeként a nők körében, mivel ezek a tesztek a vizsgálat idején nem álltak rendelkezésre a nők körében.
A beavatkozások magukban foglalták a rovarirtóval kezelt hálókhoz (ITN) való háztartási hozzáférést és az IRS háztartási használatát a felmérést megelőző 12 hónapban. Azokat a családokat, amelyek mindkét beavatkozásban részesültek, összetartozónak tekintették. A rovarirtóval kezelt ágyhálóhoz hozzáférő háztartásoknak azokat a nőket tekintették, akik olyan háztartásban éltek, ahol legalább egy rovarirtóval kezelt ágyháló volt, míg az IRS-sel rendelkező háztartásoknak azokat a nőket tekintették, akik olyan háztartásban éltek, amelyet a nők felmérése előtt 12 hónapon belül rovarirtó szerekkel kezeltek.
A tanulmány a zavaró változók két tág kategóriáját vizsgálta, nevezetesen a családi és az egyéni jellemzőket. Magában foglalta a háztartási jellemzőket; régió, lakóhely típusa (vidéki-városi), a háztartásfő neme, a háztartás mérete, a háztartás áramfogyasztása, a főzési tüzelőanyag típusa (szilárd vagy nem szilárd), a fő padló anyaga, a fő fal anyaga, a tető anyaga, az ivóvíz forrása (felújított vagy nem felújított), a WC típusa (felújított vagy nem felújított) és a háztartás vagyoni kategóriája (szegény, közepes és gazdag). A háztartási jellemzők kategóriáit a DHS jelentéstételi szabványai szerint kódolták a 2016-os GMIS és a 2014-es Ghánai Demográfiai Egészségügyi Felmérés (GDHS) jelentéseiben [8, 9]. A figyelembe vett személyes jellemzők közé tartozott a nő jelenlegi életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, terhességi állapota az interjú időpontjában, egészségbiztosítási státusza, vallása, a maláriának való kitettséggel kapcsolatos információk az interjút megelőző 6 hónapban, valamint a nő ismereteinek szintje a maláriával kapcsolatos kérdésekről. Öt tudáskérdést alkalmaztak a nők tudásának felmérésére, beleértve a nők ismereteit a malária okairól, a malária tüneteiről, a malária megelőzésének módszereiről, a malária kezeléséről, valamint arról, hogy a maláriát a Ghánai Nemzeti Egészségbiztosítási Rendszer (NHIS) fedezi. A 0–2 pontot elért nőket alacsony, a 3 vagy 4 pontot elért nőket közepes, az 5 pontot elért nőket pedig teljes körű ismeretekkel rendelkezőnek tekintették a maláriáról. A szakirodalomban az egyéni változókat összefüggésbe hozták a rovarirtó hálókhoz való hozzáféréssel, az IRS-sel vagy a malária prevalenciájával.
A nők háttérjellemzőit a kategorikus változók gyakoriságával és százalékos arányával összegeztük, míg a folytonos változókat átlagokkal és szórással. Ezeket a jellemzőket az intervenció státusza szerint összesítettük, hogy megvizsgáljuk a potenciális egyensúlyhiányokat és a demográfiai struktúrát, amelyek potenciális zavaró torzítást jeleznek. Kontúrtérképeket használtunk a nők körében az önbevalláson alapuló malária prevalenciájának, valamint a két intervenció földrajzi elhelyezkedés szerinti lefedettségének leírására. A Scott Rao chi-négyzet teszt statisztikát, amely figyelembe veszi a felmérés tervezési jellemzőit (azaz a rétegződést, a klaszterezést és a mintavételi súlyokat), használtuk az önbevalláson alapuló malária prevalencia és az intervenciókhoz, valamint a kontextuális jellemzőkhöz való hozzáférés közötti összefüggés felmérésére. Az önbevalláson alapuló malária prevalenciát a felmérést megelőző 12 hónapban legalább egy malária epizódot átélt nők számának és a szűrésen részt vevő jogosult nők teljes számának hányadosaként számítottuk ki.
Módosított súlyozott Poisson-regressziós modellt alkalmaztak a malária-ellenőrzési beavatkozásokhoz való hozzáférés hatásának becslésére a nők önbevallásos malária prevalenciájára16, miután a Stata IC (Stata Corporation, College Station, Texas, USA) „svy-linearizációs” modelljével korrigálták a kezelési súlyok inverz valószínűségét (IPTW) és a felmérési súlyokat. Az „i” beavatkozás és a „j” nő kezelési súlyának inverz valószínűségét (IPTW) a következőképpen becsülték:
A Poisson-regressziós modellben használt végső súlyozó változókat ezután a következőképpen módosítjuk:
Közülük az \(fw_{ij}\) a j-edik egyén és az i-edik beavatkozás végső súlyváltozója, az \(sw_{ij}\) pedig a j-edik egyén és az i-edik beavatkozás mintavételi súlya a 2016-os GMIS-ben.
A Stata „margins, dydx (intervention_i)” utóbecslési parancsát használták az „i” beavatkozás marginális különbségének (hatásának) becslésére a nők önbevallásos malária prevalenciájában, miután egy módosított súlyozott Poisson regressziós modellt illesztettek az összes megfigyelt zavaró változó kontrollálására.
Három különböző regressziós modellt is alkalmaztak érzékenységi elemzésként: bináris logisztikus regressziót, valószínűségi regressziót és lineáris regressziós modelleket az egyes malária-ellenőrzési beavatkozások ghánai nők körében az önbevalláson alapuló malária prevalenciára gyakorolt hatásának becslésére. 95%-os konfidenciaintervallumot becsültek minden pontprevalencia-becslésre, prevalenciaarányra és hatásbecslésre. A vizsgálatban szereplő összes statisztikai elemzést 0,050-es alfa-szinten tekintették szignifikánsnak. A statisztikai elemzéshez a Stata IC 16-os verzióját (StataCorp, Texas, USA) használták.
Négy regressziós modellben az önbevalláson alapuló malária prevalencia nem volt szignifikánsan alacsonyabb az ITN-t és IRS-t is kapó nők körében a csak ITN-t kapó nőkhöz képest. Sőt, a végső modellben az ITN-t és IRS-t is használóknál nem mutatkozott szignifikáns csökkenés a malária prevalenciájában a csak IRS-t használókhoz képest.
A maláriaellenes beavatkozásokhoz való hozzáférés hatása a nők által jelentett malária prevalenciájára háztartási jellemzők szerint
A malária-ellenőrzési beavatkozásokhoz való hozzáférés hatása a nők körében az önbevalláson alapuló malária prevalenciára, a nők jellemzői szerint.
Egy malária vektorok elleni védekezési stratégiák csomagja jelentősen csökkentette a malária önbevalláson alapuló prevalenciáját a reproduktív korú nők körében Ghánában. Az önbevalláson alapuló malária prevalenciája 27%-kal csökkent a rovarirtóval kezelt ágyhálókat és IRS-t használó nők körében. Ez a megállapítás összhangban van egy randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeivel, amely szignifikánsan alacsonyabb malária DT-pozitivitási arányt mutatott ki az IRS-t használók körében az IRS-t nem használókhoz képest egy olyan területen, ahol magas a malária endemikalitása, de magas az ITN-hozzáférés színvonala Mozambikban [19]. Észak-Tanzániában a rovarirtóval kezelt ágyhálókat és az IRS-t kombinálták az Anopheles fajok sűrűségének és a rovarok elleni vakcináció arányának jelentős csökkentése érdekében [20]. Az integrált vektor-ellenőrzési stratégiákat alátámasztja egy nyugat-kenyai Nyanza tartományban végzett népességfelmérés is, amely megállapította, hogy a beltéri permetezés és a rovarirtóval kezelt ágyhálók hatékonyabbak voltak, mint a rovarirtók. A kombináció további védelmet nyújthat a malária ellen. A hálózatokat külön vizsgáljuk [21].
Ez a tanulmány becslése szerint a nők 34%-a szenvedett maláriában a felmérést megelőző 12 hónapban, 32–36%-os konfidenciaintervallum becsléssel. A rovarirtóval kezelt ágyhálókhoz való hozzáféréssel rendelkező háztartásokban élő nők (33%) szignifikánsan alacsonyabb önbevalláson alapuló malária előfordulási arányt mutattak, mint a rovarirtóval kezelt ágyhálókhoz nem hozzáférő háztartásokban élő nők (39%). Hasonlóképpen, a permetezett háztartásokban élő nők 32%-os önbevalláson alapuló malária prevalenciaaránya volt, szemben a nem permetezett háztartások 35%-ával. A WC-ket nem javították, és a higiéniai körülmények rosszak. Legtöbbjük a szabadban található, és szennyezett víz gyűlik fel bennük. Ezek a pangó, szennyezett vizek ideális szaporodási helyet biztosítanak az Anopheles szúnyogoknak, amelyek a malária fő vektorai Ghánában. Ennek eredményeként a WC-k és a higiéniai körülmények nem javultak, ami közvetlenül a malária lakosságon belüli terjedésének növekedéséhez vezetett. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a háztartások és a közösségek WC-k és higiéniai körülményeinek javítására.
Ennek a tanulmánynak számos fontos korlátja van. Először is, a tanulmány keresztmetszeti felmérési adatokat használt, ami megnehezíti az oksági összefüggések mérését. Ennek a korlátozásnak a leküzdésére az oksági összefüggések statisztikai módszereit alkalmazták a beavatkozás átlagos kezelési hatásának becslésére. Az elemzés a kezelési hozzárendeléshez igazodik, és szignifikáns változókat használ a potenciális eredmények becslésére azoknál a nőknél, akiknek a háztartása megkapta a beavatkozást (ha nem volt beavatkozás), és azoknál a nőknél, akiknek a háztartása nem kapta meg a beavatkozást.
Másodszor, a rovarirtóval kezelt ágyhálókhoz való hozzáférés nem feltétlenül jelenti rovarirtóval kezelt ágyhálók használatát, ezért óvatosan kell eljárni a tanulmány eredményeinek és következtetéseinek értelmezésekor. Harmadszor, a nők körében önbevalláson alapuló maláriafertőzésekkel kapcsolatos tanulmány eredményei a nők körében az elmúlt 12 hónapban előforduló malária prevalenciáját jelzik, ezért a nők maláriával kapcsolatos ismereteinek szintje torzíthatja azokat, különösen a fel nem ismert pozitív esetek esetében.
Végül a tanulmány nem vette figyelembe a résztvevőnkénti több maláriás esetet az egyéves referenciaidőszak alatt, sem a maláriás epizódok és a beavatkozások pontos időzítését. A megfigyeléses vizsgálatok korlátai miatt a robusztusabb, randomizált, kontrollált vizsgálatok fontos szempontot jelentenek majd a jövőbeli kutatások során.
Azokban a háztartásokban, amelyek mind ITN-ben, mind IRS-ben részesültek, alacsonyabb volt az önbevalláson alapuló malária prevalencia, mint azokban a háztartásokban, amelyek egyik beavatkozást sem kapták meg. Ez a megállapítás alátámasztja a malária-ellenőrzési erőfeszítések integrálására irányuló felhívásokat, hogy hozzájáruljanak a malária Ghánában történő felszámolásához.
Közzététel ideje: 2024. október 15.