Hozzáférés arovarirtó- A kezelt ágyhálók és az IRS háztartási szintű bevezetése jelentősen csökkentette a malária saját bevallása szerinti előfordulását a reproduktív korú nők körében Ghánában. Ez a megállapítás megerősíti a malária elleni átfogó válaszreakció szükségességét, amely hozzájárul a malária felszámolásához Ghánában.
Ehhez a tanulmányhoz a Ghana Malaria Indikator Survey (GMIS) adatai származnak. A GMIS egy országosan reprezentatív felmérés, amelyet a Ghánai Statisztikai Szolgálat végzett 2016 októbere és decembere között. Ebben a vizsgálatban csak 15-49 éves, szülőképes korú nők vettek részt a felmérésben. Az elemzésbe azokat a nőket vontuk be, akik minden változóra vonatkozóan rendelkeztek adatokkal.
A 2016-os tanulmányhoz a ghánai MIS többlépcsős klaszteres mintavételi eljárást alkalmazott az ország mind a 10 régiójában. Az ország 20 osztályra oszlik (10 régió és lakóhely típusa – városi/vidéki). A klaszter egy olyan népszámlálási terület (CE), amely körülbelül 300–500 háztartásból áll. Az első mintavételi szakaszban minden réteghez a mérettel arányos valószínűséggel klasztereket választanak ki. Összesen 200 klasztert választottak ki. A második mintavételi szakaszban minden kiválasztott klaszterből véletlenszerűen kiválasztottunk 30 háztartást csere nélkül. Lehetőség szerint minden háztartásban megkérdeztük a 15–49 éves nőket [8]. Az első felmérésben 5150 nőt kérdeztek meg. Egyes változókra adott válasz hiánya miatt azonban összesen 4861 nőt vontak be ebbe a vizsgálatba, ami a mintában szereplő nők 94,4%-át jelenti. Az adatok a lakhatásra, a háztartásokra, a nők jellemzőire, a malária megelőzésére és a malária ismeretekre vonatkozó információkat tartalmaznak. Az adatokat számítógéppel segített személyes interjú (CAPI) rendszerrel gyűjtöttük tableteken és papír kérdőíveken. Az adatkezelők a Census and Survey Processing (CSPro) rendszert használják az adatok szerkesztésére és kezelésére.
Ennek a tanulmánynak az elsődleges eredménye a 15–49 éves, fogamzóképes korú nők saját bevallása szerinti malária-prevalenciája volt, olyan nőkként definiálva, akik beszámoltak legalább egy maláriás epizódról a vizsgálatot megelőző 12 hónapban. Ez azt jelenti, hogy a 15–49 éves nők körében önbevallott malária-prevalenciát használták a tényleges malária RDT vagy mikroszkópos pozitivitás proxikájaként a nők körében, mivel ezek a tesztek a nők körében nem álltak rendelkezésre a vizsgálat idején.
A beavatkozások közé tartozott a rovarirtó szerrel kezelt hálók (ITN) háztartási hozzáférése és az IRS háztartási használata a felmérést megelőző 12 hónapban. Azokat a családokat, amelyek mindkét beavatkozást megkapták, csatlakozottnak tekintették. A rovarirtó szerrel kezelt ágyhálóhoz hozzáférő háztartások azok a nők, akik olyan háztartásban éltek, ahol legalább egy rovarirtó szerrel kezelt ágyháló volt, míg az IRS-es háztartások olyan nők, akik olyan háztartásban élnek, amelyet a nők felmérése előtt 12 hónapon belül rovarölő szerrel kezeltek.
A tanulmány a zavaró változók két nagy kategóriáját vizsgálta, nevezetesen a családi jellemzőket és az egyéni jellemzőket. Tartalmazza a háztartás jellemzőit; régió, lakóhely típusa (vidéki-városi), a háztartásfő neme, háztartás mérete, háztartási villamosenergia-fogyasztás, a főzéshez használt tüzelőanyag típusa (szilárd vagy nem szilárd), a födém anyaga, a főfal anyaga, a tető anyaga, az ivóvíz forrása (javított vagy nem javított), a WC típusa (javított vagy nem javított) és a háztartás vagyoni kategóriája (szegény, közepes és gazdag). A háztartási jellemzők kategóriáit a DHS jelentési szabványai szerint kódolták át a 2016-os GMIS és a 2014-es ghánai demográfiai egészségügyi felmérés (GDHS) jelentéseiben [8, 9]. A figyelembe vett személyes jellemzők között szerepelt a nő jelenlegi életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, terhességi állapota az interjú időpontjában, egészségbiztosítási státusza, vallása, az interjút megelőző 6 hónapban a maláriának való kitettségre vonatkozó információk, valamint a nő maláriával kapcsolatos ismeretei. . Öt tudáskérdés segítségével értékelték a nők tudását, köztük a nők tudását a malária okairól, a malária tüneteiről, a malária megelőzésének módszereiről, a malária kezeléséről, valamint arról, hogy a maláriát a ghánai nemzeti egészségbiztosítási rendszer (NHIS) fedezi. A 0-2 pontot elérő nőket alacsony tudásúnak, a 3-as vagy 4-es pontszámot közepesnek, az 5-öt elérő nőket pedig teljes tudásúnak tekintették a maláriáról. Az irodalomban az egyes változókat összefüggésbe hozták a rovarirtó szerrel kezelt hálókhoz való hozzáféréssel, az IRS-sel vagy a malária prevalenciájával.
A nők háttérjellemzőit a kategorikus változók gyakorisága és százaléka alapján, míg a folytonos változókat átlagok és szórások segítségével összegeztük. Ezeket a jellemzőket a beavatkozás státusza szerint összesítettük, hogy megvizsgáljuk a lehetséges egyensúlyhiányokat és a demográfiai struktúrát, amelyek potenciálisan zavaró torzításra utalnak. A kontúrtérképeket használtuk a nők körében tapasztalt malária-prevalencia leírására, valamint a két beavatkozás földrajzi elhelyezkedés szerinti lefedettségére. A Scott Rao chi-négyzet tesztstatisztikát, amely figyelembe veszi a felmérés tervezési jellemzőit (azaz a rétegződést, a klaszterezést és a mintavételi súlyokat), arra használták, hogy felmérjék az önbevallott maláriaprevalencia és a beavatkozásokhoz és a kontextuális jellemzőkhöz való hozzáférés közötti összefüggést. Az önbevallott malária prevalenciát úgy számították ki, hogy azoknak a nőknek a számát, akiknél a felmérés előtti 12 hónapban legalább egy maláriás epizódot tapasztaltak, elosztották a szűrésre jogosult nők teljes számával.
Módosított súlyozott Poisson regressziós modellt használtunk a maláriakontroll-beavatkozásokhoz való hozzáférés hatásának becslésére a nők saját bevallása szerinti malária prevalenciájára16, miután kiigazították a kezelési súlyok (IPTW) és a felmérési súlyok fordított valószínűségét a Stata IC „svy-linearization” modelljét használva. (Stata Corporation, College Station, Texas, USA). A kezelési súly (IPTW) fordított valószínűsége „i” beavatkozás és „j” nő esetében a következőképpen becsülhető:
A Poisson-regressziós modellben használt végső súlyozási változókat ezután a következőképpen módosítjuk:
Közülük \(fw_{ij}\) az egyed j és az i beavatkozás végső súlyváltozója, \(sw_{ij}\) a j egyed és az i beavatkozás mintasúlya a 2016-os GMIS-ben.
A Stata-ban található „margins, dydx (intervention_i)” utóbecslési parancsot ezután az „i” beavatkozás marginális különbségének (hatásának) becslésére használták a nők önbevallott maláriaprevalenciájára, miután módosított súlyozott Poisson-regressziós modellt illesztettek a kontrollhoz. az összes megfigyelt zavaró változó.
Három különböző regressziós modellt is használtak érzékenységi elemzésként: bináris logisztikus regressziót, valószínűségi regressziót és lineáris regressziós modelleket, hogy megbecsüljék az egyes maláriakontroll-beavatkozások hatását a ghánai nők önbevallott malária-prevalenciájára. 95%-os konfidenciaintervallumot becsültek az összes pontprevalencia-becsléshez, prevalenciaarányhoz és hatásbecsléshez. Ebben a vizsgálatban az összes statisztikai elemzést szignifikánsnak tekintették 0,050 alfa-szinten. A Stata IC 16-os verzióját (StataCorp, Texas, USA) használtuk a statisztikai elemzéshez.
Négy regressziós modellben a saját bevallású malária prevalenciája nem volt szignifikánsan alacsonyabb az ITN-t és az IRS-t egyaránt kapó nők körében, mint az egyedül ITN-ben részesülő nők körében. Ezenkívül a végső modellben az ITN-t és az IRS-t egyaránt használó emberek nem mutattak szignifikáns csökkenést a malária prevalenciájában, mint az egyedül IRS-t használók.
A maláriaellenes beavatkozásokhoz való hozzáférés hatása a nők által bejelentett malária-prevalenciára a háztartás jellemzői alapján
A maláriakontroll-beavatkozásokhoz való hozzáférés hatása a nők saját bevallású malária-prevalenciájára a nők jellemzői alapján.
A malária vektor-ellenőrzési megelőzési stratégiáinak csomagja jelentősen csökkentette a malária saját bevallása szerinti előfordulását a reproduktív korú nők körében Ghánában. A saját bevallásuk szerint a malária prevalenciája 27%-kal csökkent a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálót és IRS-t használó nők körében. Ez a megállapítás összhangban van egy randomizált, ellenőrzött vizsgálat eredményeivel, amely szignifikánsan alacsonyabb malária DT-pozitivitást mutatott ki az IRS-használók között, mint a nem IRS-használók között olyan területen, ahol magas a malária endemicitása, de magas szintű az ITN-hozzáférés Mozambikban [19•]. Észak-Tanzániában a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálókat és az IRS-t kombinálták, hogy jelentősen csökkentsék az Anopheles sűrűségét és a rovarok vakcinázási arányát [20]. Az integrált vektorkontroll stratégiákat a nyugat-kenyai Nyanza tartományban végzett lakossági felmérés is alátámasztja, amely szerint a beltéri permetezés és a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálók hatékonyabbak, mint a rovarölő szerek. A kombináció további védelmet nyújthat a malária ellen. a hálózatokat külön kell figyelembe venni [21].
Ez a tanulmány becslése szerint a nők 34%-a volt maláriában a felmérést megelőző 12 hónapban, a 95%-os konfidenciaintervallum becslése 32-36%. A rovarirtó szerrel kezelt ágyhálóval rendelkező háztartásban élő nőknél (33%) lényegesen alacsonyabb volt a malária előfordulási aránya, mint a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálóval nem rendelkező háztartásban élő nőknél (39%). Hasonlóképpen, a permetezett háztartásokban élő nők önbevallása szerint a malária prevalenciája 32%, szemben a nem permetezett háztartások 35%-ával. A WC-ket nem javították, és a higiéniai feltételek is rosszak. Legtöbbjük a szabadban van, és felhalmozódik bennük a piszkos víz. Ezek a pangó, piszkos víztestek ideális táptalajt biztosítanak az Anopheles szúnyogoknak, a malária fő hordozójának Ghánában. Ennek eredményeként a WC-k és a higiéniai körülmények nem javultak, ami közvetlenül a malária lakosságon belüli terjedésének növekedéséhez vezetett. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a WC-k és a higiéniai feltételek javítására a háztartásokban és a közösségekben.
Ennek a tanulmánynak számos fontos korlátja van. Először is, a tanulmány keresztmetszeti felmérési adatokat használt, ami megnehezítette az ok-okozati összefüggés mérését. E korlát leküzdésére statisztikai oksági módszereket alkalmaztunk a beavatkozás átlagos kezelési hatásának becslésére. Az elemzés igazodik a kezelési kijelöléshez, és szignifikáns változókat használ a lehetséges kimenetelek becslésére azoknál a nőknél, akiknél a háztartásban részesültek a beavatkozásban (ha nem történt beavatkozás), valamint azoknál a nőknél, akiknek a háztartásai nem részesültek beavatkozásban.
Másodszor, a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálókhoz való hozzáférés nem feltétlenül jelenti a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálók használatát, ezért óvatosan kell eljárni a tanulmány eredményeinek és következtetéseinek értelmezésekor. Harmadszor, ennek a tanulmánynak a nők körében önbevallott maláriáról szóló eredményei a nők körében az elmúlt 12 hónapban tapasztalt malária prevalencia mutatói, ezért torzíthatják a nők maláriával kapcsolatos ismeretei, különösen a fel nem fedezett pozitív esetek.
Végül, a tanulmány nem vette figyelembe résztvevőnként többszörös maláriás esetet az egyéves referencia-időszakban, sem a maláriás epizódok és beavatkozások pontos időzítését. Tekintettel a megfigyeléses vizsgálatok korlátaira, a robusztusabb, randomizált, kontrollált vizsgálatok fontos szempontok lesznek a jövőbeli kutatások során.
Azok a háztartások, amelyek ITN-t és IRS-t is kaptak, alacsonyabb önbevallású malária prevalenciát mutattak azokhoz a háztartásokhoz képest, amelyekben egyik beavatkozást sem kapták meg. Ez a megállapítás alátámasztja a malária elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések integrálására irányuló felhívásokat, amelyek hozzájárulnak a malária felszámolásához Ghánában.
Feladás időpontja: 2024.10.15