A géntechnológiával módosított (GM) vetőmagok piaca várhatóan 12,8 milliárd dollárral növekszik 2028-ra, az összetett éves növekedési ütem pedig 7,08%. Ezt a növekedési trendet elsősorban a mezőgazdasági biotechnológia széles körű alkalmazása és folyamatos innovációja húzza meg.
Az észak-amerikai piac gyors növekedésen ment keresztül a mezőgazdasági biotechnológia széles körű elterjedésének és innovatív fejlesztéseinek köszönhetően. A Basf a géntechnológiával módosított vetőmagok egyik vezető szállítója, olyan fontos előnyökkel, mint a talajerózió csökkentése és a biológiai sokféleség védelme. Az észak-amerikai piac olyan tényezőkre összpontosít, mint a kényelem, a fogyasztói preferenciák és a globális fogyasztási szokások. Az előrejelzések és elemzések szerint az észak-amerikai piacon jelenleg folyamatos a kereslet növekedése, a biotechnológia pedig fontos szerepet játszik az agrárszektor alakításában.
A piac fő mozgatórugói
A génmódosított vetőmagok növekvő alkalmazása a bioüzemanyagok területén egyértelműen a piac fejlődésének hajtóereje. A bioüzemanyagok iránti kereslet növekedésével a géntechnológiával módosított vetőmagok elterjedtsége a világpiacon is fokozatosan növekszik. Emellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló növekvő figyelem mellett a géntechnológiával módosított növényekből, például kukoricából, szójából és cukornádból származó bioüzemanyagok megújuló energiaforrásként egyre fontosabbá válnak.
Emellett a megnövelt terméshozamra, megnövelt olajtartalomra és biomasszára tervezett génmódosított vetőmagok is a bioüzemanyagokkal kapcsolatos globális termelési piac bővülését hajtják. Például a géntechnológiával módosított kukoricából származó bioetanolt széles körben használják üzemanyag-adalékként, míg a géntechnológiával módosított szójababból és repcéből származó biodízel alternatívát jelent a fosszilis tüzelőanyagok helyett a közlekedési és ipari szektorban.
Főbb piaci trendek
A GM vetőmag iparban a digitális mezőgazdaság és az adatelemzés integrációja feltörekvő tendenciává és a piac fontos mozgatórugójává vált, megváltoztatva a mezőgazdasági gyakorlatokat és növelve a GM vetőmagok piaci értékét.
A digitális mezőgazdaság fejlett technológiákat, például műholdas képalkotást, drónokat, szenzorokat és precíziós mezőgazdasági berendezéseket használ a talaj egészségével, az időjárási viszonyokkal, a termésnövekedéssel és a kártevőkkel kapcsolatos hatalmas mennyiségű adat összegyűjtésére. Az adatelemző algoritmusok ezután feldolgozzák ezeket az információkat, hogy megvalósítható megoldásokat kínáljanak a gazdálkodóknak, és optimalizálják a döntéshozatali folyamatot. A GM vetőmagokkal összefüggésben a digitális mezőgazdaság hozzájárul a GM-növények hatékony kezeléséhez és nyomon követéséhez azok teljes életciklusa során. A gazdálkodók adatvezérelt betekintést használhatnak az ültetési gyakorlatok testreszabásához, az ültetési folyamatok optimalizálásához és a GM vetőmagfajták teljesítményének maximalizálásához.
Főbb piaci kihívások
Az olyan új technológiák megjelenése, mint a vertikális mezőgazdaság, veszélyt jelent a hagyományos technológiák alkalmazására a géntechnológiával módosított vetőmagok területén, és jelenleg a piac előtt álló fő kihívás. A hagyományos szántóföldi vagy üvegházi gazdálkodástól eltérően a vertikális gazdálkodás magában foglalja a növények függőleges egymásra helyezését, gyakran más épületekbe, például felhőkarcolókba, szállítókonténerekbe vagy átalakított raktárakba integrálva. Ezzel csak a növény által igényelt víz- és fényviszonyokat szabályozzák, és hatékonyan elkerülhető a növény növényvédő szerektől, műtrágyáktól, gyomirtó szerektől és genetikailag módosított szervezetektől (Gmos) való függése.
A piac típusonként
A herbicid tolerancia szegmens erőssége növeli a GM vetőmagok piaci részesedését. A herbicid tolerancia lehetővé teszi, hogy a növények ellenálljanak egy adott gyomirtó szer kijuttatásának, miközben gátolja a gyomnövekedést. Jellemzően ezt a tulajdonságot genetikai módosítással érik el, amelynek során a növényeket génmanipulációval úgy alakítják át, hogy olyan enzimeket állítsanak elő, amelyek méregtelenítik a gyomirtó szerek hatóanyagait, vagy ellenállnak azoknak.
Ezenkívül a glifozát-rezisztens növények, különösen a Monsanto által kínált és a Bayer által üzemeltetett növények a legszélesebb körben elérhető gyomirtószer-rezisztens fajták közé tartoznak. Ezek a növények hatékonyan elősegíthetik a gyomirtást anélkül, hogy károsítanák a termesztett növényeket. Ez a tényező várhatóan a jövőben is vezérli a piacot.
A piac termékenként
A piac dinamikus tájképét a mezőgazdasági tudomány és a géntechnológiai technológiák fejlődése alakítja. A génmódosított magvak olyan jó terméstulajdonságokat hoznak, mint például a magas hozam és a rovarállóság, így a közvélemény elfogadottsága növekszik. A géntechnológiával módosított növényeket, mint például a szójababot, a kukoricát és a gyapotot úgy módosították, hogy olyan tulajdonságokat mutassanak, mint a gyomirtószer-tolerancia és a rovarellenállás, így a gazdálkodók hatékony megoldásokat kínálnak a kártevők és gyomok elleni küzdelemben, miközben növelik a terméshozamot. Az olyan technikákat, mint a génillesztés és a géncsendesítés a laboratóriumban, az organizmusok genetikai felépítésének módosítására és a genetikai tulajdonságok javítására használják. A génmódosított magvakat gyakran úgy tervezték, hogy gyomirtószer-tűrőek legyenek, csökkentve a kézi gyomirtás szükségességét, és elősegítve a hozam növelését. Ezeket a technológiákat géntechnológiával és vírusvektorok, például az Agrobacterium tumefaciens génmódosításával valósítják meg.
A kukorica piacán a jövőben jelentős növekedés várható. A kukorica uralja a világpiacot, és egyre nagyobb a kereslet, főleg az etanol és az állati takarmány előállítására. Ezenkívül a kukorica az etanolgyártás fő alapanyaga. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma becslése szerint az Egyesült Államok kukoricatermelése 2022-ben eléri az évi 15,1 milliárd bushelt, ami 7 százalékkal több, mint 2020-ban.
Nemcsak az, hogy az Egyesült Államok kukoricatermése 2022-ben rekordmagasságot ér el. A hozam elérte a 177,0 mázsát hektáronként, ami 5,6 köböllel több, mint 2020-ban 171,4 köböl. Ezenkívül a kukoricát ipari célokra, például gyógyszerekre, műanyagokra és bioüzemanyagokra használják fel. Sokoldalúsága hozzájárult a kukorica terméshozamához a világ második legnagyobb vetésterületén a búza után, és várhatóan a kukoricaszegmens növekedését, és a jövőben is vezérli a GM vetőmag piacot.
A piac kulcsfontosságú területei
Észak-Amerikában az Egyesült Államok és Kanada a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a GM vetőmagok előállításához és felhasználásához. Az Egyesült Államokban a géntechnológiával módosított növények, például a szójabab, a kukorica, a gyapot és a repce, amelyek többségét génmanipulációval úgy alakították ki, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezzenek, mint a gyomirtószer-tolerancia és a rovarellenállás, a domináns termesztési kategóriák. A génmódosított vetőmagok széles körű elterjedését számos tényező vezérli. Ide tartozik többek között a terméshozam növelésének igénye, a gyomok és kártevők hatékony kezelése, valamint a környezetterhelés csökkentése a vegyszerhasználat csökkentésével. Kanada is fontos szerepet játszik a regionális piacon, mivel a gyomirtó-toleráns GM repcefajták a kanadai mezőgazdaság alapnövényévé váltak, hozzájárulva a hozamok és a gazdálkodók jövedelmezőségének növeléséhez. Ezért ezek a tényezők a jövőben továbbra is vezérlik a GM vetőmagok piacát Észak-Amerikában.
Feladás időpontja: 2024.04.17