A genetikailag módosított (GM) vetőmagpiac várhatóan 12,8 milliárd dollárral fog növekedni 2028-ra, az összetett éves növekedési ütem pedig 7,08%. Ezt a növekedési tendenciát főként a mezőgazdasági biotechnológia széles körű alkalmazása és folyamatos innovációja vezérli.
Az észak-amerikai piac gyors növekedést mutatott a mezőgazdasági biotechnológia széles körű elterjedésének és innovatív fejlesztéseinek köszönhetően. A Basf a genetikailag módosított vetőmagok egyik vezető szállítója, amelyek olyan fontos előnyökkel járnak, mint a talajerózió csökkentése és a biológiai sokféleség védelme. Az észak-amerikai piac olyan tényezőkre összpontosít, mint a kényelem, a fogyasztói preferenciák és a globális fogyasztási szokások. Az előrejelzések és elemzések szerint az észak-amerikai piacon jelenleg folyamatosan növekszik a kereslet, és a biotechnológia fontos szerepet játszik a mezőgazdasági ágazat alakításában.
Fő piaci mozgatórugók
A génmódosított vetőmagok bioüzemanyagokban való egyre növekvő alkalmazása egyértelműen a piac fejlődését hajtja. A bioüzemanyagok iránti növekvő kereslettel a génmódosított vetőmagok globális piacon való elterjedésének aránya is fokozatosan növekszik. Emellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló növekvő figyelem miatt a génmódosított növényekből, például kukoricából, szójababból és cukornádból származó bioüzemanyagok egyre fontosabbá válnak megújuló energiaforrásként.
Ezenkívül a nagyobb terményhozás, az olajtartalom és a biomassza növelése érdekében tervezett génmódosított vetőmagok is a bioüzemanyagokkal kapcsolatos globális termelési piac bővülését ösztönzik. Például a génmódosított kukoricából származó bioetanolt széles körben használják üzemanyag-adalékanyagként, míg a génmódosított szójababból és repcéből származó biodízel alternatívát kínál a fosszilis tüzelőanyagokra a közlekedési és az ipari szektorban.
Főbb piaci trendek
A GM vetőmagiparban a digitális mezőgazdaság és az adatelemzés integrációja egyre növekvő trenddé és a piac fontos mozgatórugójává vált, megváltoztatva a mezőgazdasági gyakorlatokat és növelve a GM vetőmagok piaci értékét.
A digitális mezőgazdaság fejlett technológiákat, például műholdas képalkotást, drónokat, érzékelőket és precíziós mezőgazdasági berendezéseket használ a talaj egészségével, az időjárási mintázatokkal, a növények növekedésével és a kártevőkkel kapcsolatos hatalmas mennyiségű adat gyűjtésére. Az adatelemző algoritmusok ezután feldolgozzák ezeket az információkat, hogy a gazdálkodók számára gyakorlatias megoldásokat kínáljanak, és optimalizálják a döntéshozatali folyamatot. A GM-vetőmagok kontextusában a digitális mezőgazdaság hozzájárul a GM-növények hatékony kezeléséhez és nyomon követéséhez teljes életciklusuk során. A gazdálkodók adatvezérelt információk segítségével testre szabhatják a vetési gyakorlatokat, optimalizálhatják a vetési folyamatokat, és maximalizálhatják a GM-vetőmagfajták teljesítményét.
Főbb piaci kihívások
Az olyan új technológiák megjelenése, mint a vertikális mezőgazdaság, veszélyt jelent a hagyományos technológiák alkalmazására a génmódosított vetőmagok területén, és jelenleg a piac előtt álló fő kihívást jelenti. A hagyományos szántóföldi vagy üvegházi gazdálkodással ellentétben a vertikális gazdálkodás során a növényeket függőlegesen egymásra halmozzák, gyakran más épületekbe, például felhőkarcolókba, szállítókonténerekbe vagy átalakított raktárakba integrálják. Ily módon csak a növény által igényelt víz- és fényviszonyokat szabályozzák, és hatékonyan elkerülhető a növény peszticidektől, műtrágyáktól, herbicidektől és géntechnológiával módosított szervezetektől (GMO-k) való függősége.
A piac típus szerint
A gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia szegmens ereje növelni fogja a génmódosított vetőmagok piaci részesedését. A gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia lehetővé teszi a növények számára, hogy ellenálljanak egy adott gyomirtó szer alkalmazásának, miközben gátolják a gyomok növekedését. Ezt a tulajdonságot jellemzően genetikai módosítással érik el, amelynek során a növényeket genetikailag úgy módosítják, hogy olyan enzimeket termeljenek, amelyek méregtelenítik vagy ellenállnak a gyomirtó szerek hatóanyagainak.
Ezenkívül a glifozát-rezisztens növények, különösen a Monsanto által kínált és a Bayer által üzemeltetett növények, a legszélesebb körben elérhető gyomirtó szerekkel szemben ellenálló fajták közé tartoznak. Ezek a növények hatékonyan elősegíthetik a gyomirtást a termesztett növények károsítása nélkül. Ez a tényező várhatóan a jövőben is a piac hajtóereje lesz.
A piac termékenként
A piac dinamikus tájképét a mezőgazdasági tudomány és a géntechnológiai technológiák fejlődése alakítja. A génmódosított magvak jó terménytulajdonságokat, például magas hozamot és rovarrezisztenciát biztosítanak, így a közvélemény egyre jobban elfogadja őket. A génmódosított növényeket, mint például a szójababot, a kukoricát és a gyapotot, úgy módosították, hogy olyan tulajdonságokat mutassanak, mint a herbicid-tolerancia és a rovarrezisztencia, hatékony megoldásokat kínálva a gazdálkodóknak a kártevők és gyomok elleni küzdelemben, miközben növelik a terméshozamot. Az olyan technikákat, mint a génösszeillesztés és a géncsendesítés laboratóriumi körülmények között, alkalmazzák az élőlények genetikai felépítésének módosítására és a genetikai tulajdonságok fokozására. A génmódosított magokat gyakran úgy tervezik, hogy herbicid-toleránsak legyenek, csökkentve a kézi gyomlálás szükségességét és segítve a hozamok növelését. Ezeket a technológiákat géntechnológiával és genetikai módosítással érik el vírusvektorok, például az Agrobacterium tumefaciens felhasználásával.
A kukoricapiac várhatóan jelentős növekedést mutat a jövőben. A kukorica uralja a globális piacot, és egyre nagyobb a kereslet rá, főként etanol és állati takarmány előállításához. Ezenkívül a kukorica az etanolgyártás fő alapanyaga. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma becslése szerint az amerikai kukoricatermelés 2022-ben eléri az évi 15,1 milliárd bushelt, ami 7 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
Nem csak ez, az amerikai kukoricahozam 2022-ben rekordmagasságot fog elérni. A hozam elérte a 177,0 bushelt hektáronként, ami 5,6 bushellel több a 2020-as 171,4 bushelhez képest. Ezenkívül a kukoricát ipari célokra is használják, például gyógyszerekhez, műanyagokhoz és bioüzemanyagokhoz. Sokoldalúsága hozzájárult ahhoz, hogy a kukorica a világ második legnagyobb vetésterületén termett a búza után, és várhatóan a kukorica szegmens növekedését fogja előmozdítani, valamint a jövőben is a génmódosított vetőmagok piacát fogja előmozdítani.
A piac főbb területei
Az Egyesült Államok és Kanada járul hozzá a legnagyobb mértékben a GM vetőmagok előállításához és felhasználásához Észak-Amerikában. Az Egyesült Államokban a génmódosított növények, mint például a szójabab, a kukorica, a gyapot és a repce, amelyek többségét genetikailag módosították olyan tulajdonságokkal, mint a gyomirtószer-tolerancia és a rovarrezisztencia, a domináns termesztési kategóriák. A GM vetőmagok széles körű elterjedését számos tényező ösztönzi. Ezek közé tartozik többek között a terméshozam növelésének szükségessége, a gyomok és kártevők hatékony kezelése, valamint a környezeti hatások csökkentésének vágya a vegyszerhasználat csökkentésével. Kanada is fontos szerepet játszik a regionális piacon, a gyomirtószer-toleráns GM repcefajták pedig a kanadai mezőgazdaság alapvető növénnyé váltak, ami segít növelni a hozamokat és a gazdálkodók jövedelmezőségét. Ezért ezek a tényezők a jövőben is a GM vetőmagpiacot fogják mozgatni Észak-Amerikában.
Közzététel ideje: 2024. április 17.