A gyomirtószer-rezisztencia egy gyomnövény biotípusának öröklött képességét jelenti, hogy túléli azt a gyomirtó szer alkalmazását, amelyre az eredeti populáció fogékony volt. A biotípus egy fajon belüli növények olyan csoportja, amelynek biológiai tulajdonságai (például egy adott gyomirtó szerrel szembeni rezisztencia) nem jellemzőek a populáció egészére. A gyomirtószer-rezisztencia potenciálisan nagyon komoly problémát jelent az észak-karolinai termelők számára. Világszerte több mint 100 gyomnövény biotípusa ismert, amelyek egy vagy több általánosan használt gyomirtó szerrel szemben rezisztensek. Észak-Karolinában jelenleg létezik egy dinitroanilin gyomirtó szerekkel (Prowl, Sonalan és Treflan) szemben rezisztens lúdbőr biotípusa, egy MSMA-val és DSMA-val szemben rezisztens szerbtövis biotípusa, valamint egy egynyári rozsfű biotípusa, amely a Hoelonnal szemben rezisztens. Egészen a közelmúltig kevés aggodalomra adott okot a gyomirtószer-rezisztencia kialakulása Észak-Karolinában. Bár három olyan fajunk van, amelyek biotípusa bizonyos gyomirtó szerekkel szemben rezisztens, ezeknek a biotípusoknak az előfordulása könnyen magyarázható volt a növények monokultúrában történő termesztésével. Azoknak a termelőknek, akik vetésforgóban termesztettek, nem kellett aggódniuk a rezisztencia miatt. A helyzet azonban az utóbbi években megváltozott, mivel számos, azonos hatásmechanizmusú gyomirtó szer kifejlesztése és széles körű elterjedése történt. A hatásmechanizmus arra a specifikus folyamatra utal, amelyen keresztül a gyomirtó szer elpusztítja az érzékeny növényt.
Napjainkban az azonos hatásmechanizmusú herbicidek számos, vetésforgóban termeszthető növényfaj esetében alkalmazhatók. Különösen aggasztóak azok a herbicidek, amelyek gátolják az ALS enzimrendszert. A leggyakrabban használt herbicidjeink közül több ALS-gátló. Ezenkívül az elkövetkező 5 évben várhatóan regisztrálásra kerülő új herbicidek közül is sok ALS-gátló. Csoportként az ALS-gátlók számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek hajlamosíthatják őket a növényi rezisztencia kialakulására. A herbicideket egyszerűen azért használják a növénytermesztésben, mert hatékonyabbak vagy gazdaságosabbak, mint a gyomirtás más módjai. Ha rezisztencia alakul ki egy adott herbiciddel vagy herbicidcsaláddal szemben, előfordulhat, hogy nem léteznek megfelelő alternatív herbicidek. Például jelenleg nincs alternatív herbicid a Hoelon-rezisztens rozsperje irtására. Ezért a herbicideket védendő erőforrásoknak kell tekinteni. A herbicideket olyan módon kell használnunk, amely megakadályozza a rezisztencia kialakulását. A rezisztencia kialakulásának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet elkerülni a rezisztenciát. A herbicidrezisztencia kialakulásának két előfeltétele van. Először is, a rezisztenciát biztosító génekkel rendelkező egyes gyomnövényeknek jelen kell lenniük az őshonos populációban. Másodszor, a populációra nehezedő szelekciós nyomásnak, amely abból adódik, hogy egy olyan gyomirtó szert használnak, amellyel szemben ezek a ritka egyedek rezisztensek, nagyon alacsony százalékát kell kifejtenie. A rezisztens egyedek, ha vannak jelen, a teljes populáció nagyon alacsony százalékát teszik ki. A rezisztens egyedek jellemzően 1:100 000 és 100 millió 1 közötti gyakorisággal vannak jelen. Ha ugyanazt a gyomirtó szert vagy gyomirtó szereket folyamatosan használják, az érzékeny egyedek elpusztulnak, de a rezisztens egyedek nem sérülnek, és magot teremnek. Ha a szelekciós nyomás több generáción át fennáll, a rezisztens biotípus végül a populáció magas százalékát fogja alkotni. Ezen a ponton az adott gyomirtó szerrel vagy gyomirtó szerekkel már nem lehet elfogadható gyomirtást elérni. A gyomirtó szerrezisztencia kialakulásának elkerülésére irányuló kezelési stratégia legfontosabb eleme a különböző hatásmechanizmusú gyomirtó szerek rotációja. Ne alkalmazzon a 15. táblázatban szereplő magas kockázatú kategóriába tartozó gyomirtó szereket két egymást követő növényen. Hasonlóképpen, ne alkalmazzon kétszer több ilyen magas kockázatú gyomirtó szert ugyanarra a növényre. Ne alkalmazzon közepes kockázatú kategóriába tartozó gyomirtó szereket két egymást követő növényen. Az alacsony kockázatú kategóriába tartozó herbicideket akkor kell választani, ha képesek a jelenlévő gyomok komplexét irtani. A tartálykeverékeket vagy a különböző hatásmechanizmusú herbicidek szekvenciális kijuttatását gyakran a rezisztencia-kezelési stratégia részeként emlegetik. Ha a tartálykeverék vagy a szekvenciális kijuttatás összetevőit bölcsen választják meg, ez a stratégia nagyon hasznos lehet a rezisztencia kialakulásának késleltetésében. Sajnos a tartálykeverékek vagy a szekvenciális kijuttatások rezisztencia elkerülésére vonatkozó számos követelménye nem teljesül az általánosan használt keverékekkel. A rezisztencia kialakulásának leghatékonyabb megelőzése érdekében mindkét, szekvenciálisan vagy tankkeverékben használt herbicidnek azonos hatásspektrummal és hasonló tartóssággal kell rendelkeznie. Amennyire lehetséges, integrálja a nem vegyi védekezési gyakorlatokat, például a talajművelést a gyomirtási programba. Vezessen pontos nyilvántartást az egyes területeken használt herbicidekről a későbbi felhasználás érdekében. A herbicidrezisztens gyomok kimutatása. A gyomirtási kudarcok túlnyomó többsége nem a herbicidrezisztenciának köszönhető. Mielőtt feltételeznénk, hogy a herbicid kijuttatást túlélő gyomok rezisztensek, zárja ki a rossz védekezés minden egyéb lehetséges okát. A gyomirtási kudarc lehetséges okai közé tartoznak többek között a helytelen kijuttatás (például nem megfelelő mennyiség, rossz lefedettség, rossz bedolgozás vagy adjuváns hiánya); a jó herbicid aktivitás szempontjából kedvezőtlen időjárási viszonyok; a gyomirtó szer kijuttatásának nem megfelelő időzítése (különösen a posztemergens gyomirtó szerek alkalmazása, miután a gyomok már túl nagyok voltak a megfelelő védekezéshez); és a rövid hatástartamú gyomirtó szer kijuttatása után megjelenő gyomok.
Miután a rossz védekezés minden más lehetséges okát kiküszöbölték, a következők utalhatnak egy herbicidrezisztens biotípus jelenlétére:
(1) egy kivételével a gyomirtó szerrel általában irtott összes faj jól irtható;
(2) az adott faj egészséges növényei elszórva vannak az elpusztított, azonos fajba tartozó növények között;
(3) a nem irtott faj általában nagyon érzékeny a szóban forgó gyomirtó szerre;
(4) a szántóföldön korábban széles körben használták a szóban forgó gyomirtó szert vagy az azonos hatásmechanizmusú gyomirtó szereket. Rezisztencia gyanúja esetén azonnal le kell állítani a szóban forgó gyomirtó szer és az azonos hatásmechanizmusú egyéb gyomirtó szerek használatát. Alternatív védekezési stratégiákkal kapcsolatos tanácsért forduljon a megyei növényvédelmi szolgálathoz és a vegyipari vállalat képviselőjéhez. A gyomnövények termelésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében intenzív programot kell követni, amely eltérő hatásmechanizmusú gyomirtó szerekre és nem vegyi védekezési gyakorlatokra támaszkodik. Kerülje a gyomnövények más szántóföldekre való terjesztését. Gondosan tervezze meg a következő növények gyomirtási programját.
Közzététel ideje: 2021. április 8.