A gyomirtószer-rezisztencia egy gyomnövény biotípusának öröklött képességét jelenti, hogy túlélje azt a gyomirtó szer alkalmazását, amelyre az eredeti populáció fogékony volt. A biotípus egy fajon belüli növények olyan csoportja, amelyek olyan biológiai tulajdonságokkal (például egy adott gyomirtó szerrel szembeni rezisztenciával) rendelkeznek, amelyek nem jellemzőek az egész populációra.
A gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia potenciálisan nagyon komoly problémát jelent az észak-karolinai termelők számára. Világszerte több mint 100 gyomnövény biotípusa ismert, amelyek ellenállnak egy vagy több általánosan használt gyomirtó szernek. Észak-Karolinában jelenleg létezik egy olyan lúdperje biotípus, amely ellenáll a dinitroanilin gyomirtó szereknek (Prowl, Sonalan és Treflan), egy szerbtövis biotípus, amely ellenáll az MSMA-nak és a DSMA-nak, valamint egy egynyári rozsperje biotípus, amely ellenáll a Hoelonnak.
Észak-Karolinában egészen a közelmúltig kevés aggodalomra adott okot a herbicidrezisztencia kialakulása. Bár három olyan fajunk van, amelyek biotípusa rezisztens bizonyos herbicidekkel szemben, ezen biotípusok előfordulása könnyen magyarázható volt a monokultúrás növények termesztésével. A vetésforgóban termesztő termelőknek nem kellett aggódniuk a rezisztencia miatt. A helyzet azonban az elmúlt években megváltozott több, azonos hatásmechanizmusú herbicid kifejlesztése és széles körű elterjedése miatt (15. és 16. táblázat). A hatásmechanizmus arra a specifikus folyamatra utal, amelyen keresztül a herbicid elpusztítja az érzékeny növényt. Manapság az azonos hatásmechanizmusú herbicidek több, vetésforgóban termeszthető növényen is alkalmazhatók. Különösen aggasztóak azok a herbicidek, amelyek gátolják az ALS enzimrendszert (15. táblázat). A leggyakrabban használt herbicidjeink közül több ALS-gátló. Ezenkívül az elkövetkező 5 évben várhatóan regisztrált új herbicidek közül sok ALS-gátló. Csoportként az ALS-gátlók számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek hajlamossá teszik őket a növényi rezisztencia kialakulására.
A herbicideket a növénytermesztésben egyszerűen azért használják, mert hatékonyabbak vagy gazdaságosabbak, mint a gyomirtás más módjai. Ha egy adott herbiciddel vagy herbicidcsaláddal szemben rezisztencia alakul ki, előfordulhat, hogy nem léteznek megfelelő alternatív herbicidek. Például jelenleg nincs alternatív herbicid a Hoelon-rezisztens rozsperje irtására. Ezért a herbicideket védendő erőforrásoknak kell tekinteni. A herbicideket úgy kell használnunk, hogy megakadályozzuk a rezisztencia kialakulását.
A rezisztencia kialakulásának megértése elengedhetetlen a rezisztencia elkerülésének megértéséhez. A herbicidrezisztencia kialakulásának két előfeltétele van. Először is, a rezisztenciát okozó génekkel rendelkező egyes gyomnövényeknek jelen kell lenniük az őshonos populációban. Másodszor, a populációra szelekciós nyomást kell gyakorolni, amelyet egy olyan herbicid széles körű használata okoz, amellyel szemben ezek a ritka egyedek rezisztensek. A rezisztens egyedek, ha vannak jelen, a teljes populáció nagyon alacsony százalékát teszik ki. A rezisztens egyedek jellemzően 1:100 000 és 100 millió 1/100 közötti gyakorisággal vannak jelen. Ha ugyanazt a herbicidet vagy herbicideket folyamatosan használják, az érzékeny egyedek elpusztulnak, de a rezisztens egyedek nem sérülnek, és magot teremnek. Ha a szelekciós nyomás több generáción keresztül fennáll, a rezisztens biotípus végül a populáció magas százalékát fogja kitenni. Ezen a ponton az adott herbiciddel vagy herbicidekkel már nem lehet elfogadható gyomirtást elérni.
A herbicidrezisztencia kialakulásának elkerülésére irányuló kezelési stratégia legfontosabb eleme a különböző hatásmechanizmusú herbicidek rotációja. Ne alkalmazzon magas kockázatú kategóriába tartozó herbicideket két egymást követő növényen. Hasonlóképpen, ne alkalmazzon kétszer több ilyen magas kockázatú herbicidet ugyanazon növényen. Ne alkalmazzon közepes kockázatú kategóriába tartozó herbicideket két egymást követő növényen. Az alacsony kockázatú kategóriába tartozó herbicideket akkor kell választani, ha azok képesek a komplex herbicidszint szabályozására. A különböző hatásmechanizmusú herbicidek tartálykeverékeit vagy szekvenciális kijuttatását gyakran a rezisztencia-kezelési stratégia részeként emlegetik. Ha a tartálykeverék vagy a szekvenciális kijuttatás összetevőit bölcsen választják meg, ez a stratégia nagyon hasznos lehet a rezisztencia kialakulásának késleltetésében. Sajnos a tartálykeverékek vagy a szekvenciális kijuttatások rezisztencia elkerülésére vonatkozó számos követelménye nem teljesül az általánosan használt keverékek esetében. A rezisztencia kialakulásának leghatékonyabb megelőzése érdekében mindkét, egymást követően vagy tankkeverékben használt herbicidnek azonos hatásspektrummal kell rendelkeznie, és hasonló perzisztenciával kell rendelkeznie.
Amennyire lehetséges, integrálja a nem vegyszeres védekezési gyakorlatokat, például a talajművelést, a gyomirtási programba. Vezessen pontos nyilvántartást az egyes területeken használt gyomirtó szerekről a későbbi felhasználás érdekében.
Gyomirtó szerekkel szemben rezisztens gyomok kimutatása. A gyomirtás sikertelenségeinek túlnyomó többsége nem a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciának tudható be. Mielőtt feltételeznénk, hogy a gyomirtó szer kijuttatását túlélő gyomok rezisztensek, zárjuk ki a gyenge védekezés minden más lehetséges okát. A gyomirtás sikertelenségének lehetséges okai közé tartozik a helytelen kijuttatás (például nem megfelelő mennyiség, gyenge fedettség, rossz bedolgozás vagy adjuváns hiánya); a jó gyomirtó hatás szempontjából kedvezőtlen időjárási körülmények; a gyomirtó szer kijuttatásának nem megfelelő időzítése (különösen a posztemergens gyomirtó szerek kijuttatása, miután a gyomok túl nagyok a jó védekezéshez); és a rövid szermaradványú gyomirtó szer kijuttatása után megjelenő gyomok.
Miután a rossz védekezés minden más lehetséges okát kiküszöbölték, a következők utalhatnak egy herbicid-rezisztens biotípus jelenlétére: (1) egy kivételével az összes, a herbiciddel általában irtott fajt jól irtják; (2) a szóban forgó faj egészséges növényei elszórva találhatók az elpusztult ugyanazon fajba tartozó növények között; (3) a nem irtott faj általában nagyon érzékeny a szóban forgó herbicidre; és (4) a területen a szóban forgó herbicid vagy az azonos hatásmechanizmusú herbicidek széles körű használatának története van. Rezisztencia gyanúja esetén azonnal le kell állítani a szóban forgó herbicid és az azonos hatásmechanizmusú más herbicidek használatát.
Közzététel ideje: 2021. május 7.