Bevezetés:RovarirtóA maláriafertőzéssel kezelt szúnyoghálókat (ITN) gyakran használják fizikai akadályként a maláriafertőzés megelőzésére. A szubszaharai Afrikában a maláriaterhek csökkentésének egyik legfontosabb módja az ITN-ek használata.
A rovarirtóval kezelt ágyhálók költséghatékony vektor-szabályozási stratégiát jelentenek a malária megelőzésében, ezért rovarirtó szerekkel kell kezelni és rendszeresen karban kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a rovarirtóval kezelt ágyhálók használata a magas maláriaprevalenciajú területeken rendkívül hatékony módja a malária terjedésének megelőzésének.
A vizsgálat mintája a háztartásfőt vagy bármely 18 éves vagy annál idősebb háztartástagot foglalta magában, aki legalább 6 hónapja a háztartásban élt.
A mintából kizárták azokat a válaszadókat, akik súlyos vagy kritikus állapotban voltak és az adatgyűjtési időszak alatt nem tudtak kommunikálni.
Azokat a válaszadókat, akik arról számoltak be, hogy az interjú időpontja előtti kora reggeli órákban szúnyogháló alatt aludtak, felhasználónak tekintették, és a 29. és 30. megfigyelési napon kora reggel szúnyogháló alatt aludtak.
A magas malária előfordulási gyakoriságú területeken, mint például Pawe megye, a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók fontos eszközzé váltak a malária megelőzésében. Bár az Etiópiai Szövetségi Egészségügyi Minisztérium nagy erőfeszítéseket tett a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók használatának növelése érdekében, továbbra is akadályok vannak a népszerűsítésük és használatuk terén.
Bizonyos területeken félreértések vagy ellenállás merülhet fel a rovarirtóval kezelt hálók használatával kapcsolatban, ami alacsony elterjedtséghez vezethet. Egyes területek egyedi kihívásokkal nézhetnek szembe, mint például a konfliktusok, a lakóhelyelhagyás vagy a mélyszegénység, amelyek súlyosan korlátozhatják a rovarirtóval kezelt hálók elosztását és használatát, mint például Benishangul Gumuz Metekel körzetben.
Ezenkívül általában jobban hozzáférnek az erőforrásokhoz, és gyakran hajlandóbbak új módszereket és technológiákat alkalmazni, ami miatt fogékonyabbak a rovarirtó szerrel kezelt hálók folyamatos használatára.
Ez azért lehet, mert az iskolázottság számos egymással összefüggő tényezővel jár. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek általában jobban hozzáférnek az információkhoz, és jobban megértik a rovarirtóval kezelt hálók fontosságát a malária megelőzésében. Általában magasabb szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek, és képesek hatékonyan értelmezni az egészségügyi információkat, valamint kommunikálni az egészségügyi szolgáltatókkal. Ezenkívül az iskolai végzettség gyakran összefüggésben áll a magasabb társadalmi-gazdasági státusszal, amely biztosítja az emberek számára a rovarirtóval kezelt hálók beszerzéséhez és fenntartásához szükséges erőforrásokat. A képzett emberek nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a kulturális hiedelmeket, fogékonyabbak az új egészségügyi technológiákra, és pozitív egészségügyi viselkedést tanúsítanak, ezáltal pozitívan befolyásolva társaik rovarirtóval kezelt hálók használatát.
Tanulmányunkban a háztartás mérete szintén jelentős tényező volt a rovarirtó szerrel kezelt nettó használat előrejelzésében. A kis háztartásméretű (négy vagy kevesebb fő) válaszadók kétszer nagyobb valószínűséggel használtak rovarirtó szerrel kezelt hálókat, mint a nagy háztartásméretű (négy főnél több) válaszadók.
Közzététel ideje: 2025. július 3.