RovarirtóA rovarirtó szerrel kezelt ágyhálók költséghatékony vektor-szabályozási stratégiát jelentenek a malária megelőzésében, ezért rovarirtó szerekkel kell kezelni és rendszeresen karbantartani őket. Ez azt jelenti, hogy a rovarirtó szerrel kezelt ágyhálók használata a magas maláriaprevalenciajú területeken rendkívül hatékony módja a malária terjedésének megelőzésének1. Az Egészségügyi Világszervezet 2020-as adatai szerint a világ népességének közel fele ki van téve a malária kockázatának, a legtöbb eset és haláleset a szubszaharai Afrikában, beleértve Etiópiát is, fordul elő. Ugyanakkor nagyszámú esetet és halálesetet jelentettek a WHO délkelet-ázsiai, kelet-mediterrán, nyugati csendes-óceáni és amerikai régióiban is1,2.
A malária egy életveszélyes fertőző betegség, amelyet egy parazita okoz, és fertőzött nőstény Anopheles szúnyogok csípésével terjed az emberre. Ez a tartós fenyegetés rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van a betegség leküzdésére irányuló folyamatos közegészségügyi erőfeszítésekre.
A vizsgálatot Pawi Woredában, a Benshangul-Gumuz nemzeti regionális állam Metekel régiójának hét körzetének egyikében végezték. Pawi körzet Addisz-Abebától 550 km-re délnyugatra és Asosától 420 km-re északkeletre található Benshangul-Gumuz regionális államban.
A vizsgálat mintája a háztartásfőt vagy bármely 18 éves vagy annál idősebb háztartástagot foglalta magában, aki legalább 6 hónapja a háztartásban élt.
A mintából kizárták azokat a válaszadókat, akik súlyos vagy kritikus állapotban voltak és az adatgyűjtési időszak alatt nem tudtak kommunikálni.
Azokat a válaszadókat, akik arról számoltak be, hogy az interjú időpontja előtti kora reggeli órákban szúnyogháló alatt aludtak, felhasználónak tekintették, és a 29. és 30. megfigyelési napon kora reggel szúnyogháló alatt aludtak.
Számos kulcsfontosságú stratégiát vezettek be a tanulmányi adatok minőségének biztosítása érdekében. Először is, az adatgyűjtőket teljes körűen kiképezték, hogy megértsék a tanulmány céljait és a kérdőív tartalmát a hibák minimalizálása érdekében. A kérdőívet kezdetben pilottesztnek vetették alá, hogy a teljes körű megvalósítás előtt azonosítsák és megoldják az esetleges problémákat. Az adatgyűjtési eljárásokat szabványosították a következetesség biztosítása érdekében, és rendszeres felügyeleti mechanizmust hoztak létre a terepi személyzet ellenőrzésére és a protokoll betartásának biztosítására. A kérdőívben végig érvényességi ellenőrzéseket végeztek a kérdőívre adott válaszok logikai következetességének fenntartása érdekében. A kvantitatív adatok esetében dupla bevitelt alkalmaztak a beviteli hibák minimalizálása érdekében, és a gyűjtött adatokat rendszeresen ellenőrizték a teljesség és a pontosság biztosítása érdekében. Ezenkívül egy visszajelzési mechanizmust hoztak létre az adatgyűjtők számára a folyamatok fejlesztése és az etikus gyakorlatok biztosítása érdekében, ezáltal segítve a résztvevők bizalmának növelését és a kérdőívre adott válaszok minőségének javítását.
Az életkor és az informális neurológiai szerek (ITN) használata közötti összefüggés számos tényezőnek tudható be: a fiatalok hajlamosabbak az informális neurológiai szerek (ITN) használatára, mert nagyobb felelősséget éreznek gyermekeik egészségéért. Ezenkívül a közelmúltbeli egészségfejlesztési kampányok hatékonyan célozták meg a fiatalabb generációkat, és növelték a malária megelőzésével kapcsolatos tudatosságukat. A társadalmi hatások, beleértve a kortársak és a közösség gyakorlatait, szintén szerepet játszhatnak, mivel a fiatalok általában fogékonyabbak az új egészségügyi tanácsokra.
Közzététel ideje: 2025. július 8.