A tartós rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálókat (ILN) általában fizikai akadályként használják a maláriafertőzés megelőzésére. A szubszaharai Afrikában az egyik legfontosabb beavatkozás a malária előfordulásának csökkentésére az ILN használata. Az ILN-ek Etiópiában történő használatával kapcsolatos információk azonban korlátozottak. Ezért ennek a tanulmánynak az a célja, hogy felmérje az ILN-ek és a kapcsolódó tényezők használatát Nyugat-Arsi megyében, Oromia államban, Dél-Etiópiában 2023-ban. Népességalapú keresztmetszeti felmérést végeztek Nyugat-Arsi megyében 2023. május 1. és 30. között 2808 háztartásból álló mintán. Az adatokat a háztartásokból strukturált kérdezőbiztos kérdőív segítségével gyűjtöttük össze. Az adatokat ellenőriztük, kódoltuk és bevittük az Epiinfo 7-es verziójába, majd az SPSS 25-ös verziójával tisztítottuk és elemeztük. Leíró elemzést használtunk a gyakoriságok, arányok és grafikonok bemutatására. Bináris logisztikus regressziós analízist végeztünk, és a 0,25-nél kisebb p értékű változókat választottuk ki a többváltozós modellbe. A végső modellt korrigált esélyhányadosok (95%-os konfidenciaintervallum, p érték kisebb, mint 0,05) segítségével értelmezték, hogy jelezzék az eredmény és a független változók közötti statisztikai összefüggést. Körülbelül 2389 (86,2%) háztartás rendelkezik hosszú élettartamú, alvás közben használható rovarölő hálóval. A tartós rovarölő hálók általános használata azonban 69,9% volt (95% CI 68,1–71,8). A tartós rovarölő háló használata szignifikánsan összefüggésbe hozható a női háztartásfővel (AOR 1,69; 95% CI 1,33–4,15), a külön helyiségek számával a házban (AOR 1,80; 95% CI 1,23–2,29), a hosszan tartó tartós rovarcsere időzítésével (dal nettó 5% 1OR .9 .8 . 2,18–5,35), és a válaszadói tudás (AOR 3,68; 95% CI 2,48–6,97). A tartós rovarölő hálók általános használata az etiópiai háztartások körében alacsony volt az országos szabványhoz képest (≥ 85). A tanulmány megállapította, hogy olyan tényezők, mint a női háztartásfő, a külön helyiségek száma a házban, a tartós rovarölő hálók cseréjének ideje és a válaszadók tudásszintje előre jelezték a háztartás tagjai által használt LLIN-t. Ezért az LLIN használatának növelése érdekében a Nyugat-Alsi Kerületi Egészségügyi Hivatalnak és az érdekelt feleknek megfelelő információkat kell nyújtaniuk a nyilvánosság számára, és meg kell erősíteni az LLIN használatát a háztartások szintjén.
A malária jelentős globális közegészségügyi probléma, és jelentős morbiditást és halálozást okozó fertőző betegség. A betegséget a Plasmodium nemzetségbe tartozó protozoon parazita okozza, amely nőstény Anopheles szúnyogcsípés útján terjed1,2. Csaknem 3,3 milliárd embert fenyeget a malária, a legmagasabb kockázattal a szubszaharai Afrikában (SSA)3. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-as jelentése szerint a világ lakosságának felét fenyegeti a malária, becslések szerint 29 országban 233 millió maláriás esetet jelentettek, ebből körülbelül 580 000 ember hal meg, és a legrosszabbul érintettek az öt éven aluli gyermekek és a terhes nők3,4.
Korábbi etiópiai tanulmányok kimutatták, hogy a hosszú távú szúnyogháló-használatot befolyásoló tényezők közé tartozik a malária terjedési mintáinak ismerete, az egészségügyi szakdolgozók (HEW-k) által nyújtott információk, a médiakampányok, az egészségügyi intézményekben való oktatás, a hosszú távú szúnyogháló alatti alváshoz való hozzáállás és a fizikai kényelmetlenség, a meglévő, hosszú távú szúnyoghálók felszerelésének képtelensége, a szúnyoghálók nem megfelelő felszerelése, a szúnyogháló akasztásához a készletek, a malária kockázata és a szúnyoghálók előnyeivel kapcsolatos tudatosság hiánya. 17,20,21 Tanulmányok azt is kimutatták, hogy más jellemzők, köztük a háztartás mérete, életkora, sérüléstörténete, mérete, alakja, színe és az alvóhelyek száma is összefüggésbe hozható a hosszú távú szúnyogháló használatával. 5,17,18,22 Egyes tanulmányok azonban nem találtak szignifikáns összefüggést a háztartás vagyona és a szúnyogháló használatának időtartama között3,23.
A tartós szúnyoghálókat, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy az alvóhelyeken elhelyezzék, gyakrabban használják, és a malária endémiás országokban végzett számos tanulmány megerősítette, hogy ezek értékei csökkentik a malária hordozóival és más vektorok által terjesztett betegségekkel való érintkezést7, 19, 23. A malária endémiás területeken a tartós szúnyoghálók elosztása csökkenti a malária előfordulását, a súlyos betegségeket és a maláriával összefüggő halálozást. A rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálókról kimutatták, hogy 48-50%-kal csökkentik a malária előfordulását. Ha széles körben használnák, ezek a hálók világszerte az öt év alattiak halálozásának 7%-át akadályozhatják meg24, és jelentős mértékben csökkentik az alacsony születési súly és a magzati veszteség kockázatát25.
Nem világos, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a tartós rovarölő hálók használatával, és milyen mértékben vásárolják meg azokat. Alapos vizsgálatot érdemelnek azok a megjegyzések és pletykák, amelyek arról szólnak, hogy egyáltalán nem akasztják fel a hálókat, hibásan és rossz pozícióban akasztják fel, illetve nem helyezik előtérbe a gyermekeket és a terhes nőket. Egy másik kihívás a tartós rovarölő hálók maláriamegelőzésben betöltött szerepének közvéleménye. 23 Nyugat-Arsi megye síkvidéki területein magas a malária előfordulása, és a tartós rovarölő hálók háztartási és közösségi használatára vonatkozó adatok alig állnak rendelkezésre. Ezért ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy felmérje a hosszan tartó rovarirtó szer nettó használat és a kapcsolódó tényezők előfordulását a Nyugat-Arsi megyében, Oromia régióban, délnyugat-Etiópiában.
Közösségi alapú keresztmetszeti felmérés készült 2023. május 1. és 30. között Nyugat-Arsi megyében. Nyugat-Arsi megye Etiópia déli részén, Oromia régióban található, 250 km-re Addisz-Abebától. A régió lakossága 2 926 749 fő, ebből 1 434 107 férfi és 1 492 642 nő. Nyugat-Arsi megyében a becslések szerint hat kerületben és egy városban 963 102 ember él magas malária kockázattal; kilenc körzet azonban maláriamentes. Nyugat-Arsi megyében 352 falu található, amelyek közül 136 malária sújtotta. A 356 egészségügyi állomásból 143 malária-ellenőrző állomás, és 85 egészségügyi központ működik, amelyek közül 32 malária sújtotta területeken található. Öt kórházból három maláriás betegeket kezel. A területen szúnyogtenyésztésre alkalmas folyók és öntözőterületek találhatók. 2021-ben 312 224 tartós rovarirtó szert osztottak szét a régióban katasztrófaelhárítás céljából, és 2022-26-ban egy második, 150 949 tartós rovarirtó tételt osztottak ki.
A forráspopulációnak a Nyugat-Alsi régió összes háztartását és a régióban élőket tekintettük a vizsgált időszakban.
A vizsgált populációt véletlenszerűen választották ki a Nyugat-Alsi régió összes jogosult háztartásából, valamint a vizsgált időszakban magas maláriakockázatú területeken élőkből.
A vizsgálatba bevontuk a Nyugat-Alsi megye kiválasztott falvaiban található összes háztartást, amely több mint hat hónapja a vizsgált területen lakott.
Kizártuk a vizsgálatból azokat a háztartásokat, amelyek nem kaptak LLIN-t az elosztási időszakban, valamint azokat, akik hallás- és beszédkárosodás miatt nem tudtak válaszolni.
Az LLIN-használattal kapcsolatos tényezők második célkitűzésének mintanagyságát a népességarány-képlet alapján számítottuk ki az Epi info 7. verziójú statisztikai számítástechnikai szoftverrel. 95%-os CI-t, 80%-os teljesítményt és 61,1%-os kimeneti rátát feltételezve a nem exponált csoportban, a feltételezést egy Közép-Indiában13 végzett tanulmányból vették, amelyben faktorváltozóként az iskolázatlan háztartásfőket alkalmazták 1,25-ös OR-vel. A fenti feltevéseket felhasználva és a változókat nagy számokkal összehasonlítva a végső mintanagyság meghatározásához a „háztartásfő iskolai végzettség nélkül” változót vettük figyelembe, mivel ez nagy, 2808 fős mintát adott.
A mintanagyságot az egyes falvakban lévő háztartások számával arányosan osztották fel, és egyszerű véletlenszerű mintavételi módszerrel 2808 háztartást választottak ki a megfelelő falvakból. Az egyes falvakban lévő háztartások teljes számát a Falusi Egészségügyi Információs Rendszerből (CHIS) szereztük be. Az első családot sorsolás útján választották ki. Ha egy vizsgálatban résztvevő otthona zárva volt az adatgyűjtés időpontjában, legfeljebb két utóinterjút készítettek, és ez válaszadás hiányának minősül.
Független változók voltak a szociodemográfiai jellemzők (életkor, családi állapot, vallás, iskolai végzettség, foglalkozás, családméret, lakóhely, etnikai hovatartozás és havi jövedelem), tudásszint és a rovarölő hálók hosszú távú használatához kapcsolódó változók.
Tizenhárom kérdést tettek fel a háztartásoknak a tartós rovarölő szerek használatának ismeretéről. A helyes válasz 1 pontot, a helytelen válasz 0 pontot kapott. Az egyes résztvevők pontszámainak összegzése után átlagpontszámot számoltunk ki, és az átlag feletti pontszámot elérő résztvevőket „jó tudásúnak”, az átlag alatti pontszámot elérőket pedig „rossz” tudásúnak tekintettük a tartós rovarirtó szerek használatáról.
Az adatokat strukturált kérdőívek segítségével gyűjtöttük, amelyeket egy kérdezőbiztos személyesen töltött ki, és különböző szakirodalomból adaptáltak2,3,7,19. A vizsgálat kiterjedt a szocio-demográfiai jellemzőkre, a környezeti jellemzőkre és a résztvevők ismereteire az ISIS használatáról. Az adatokat 28 embertől gyűjtötték a malária hotspoton, az adatgyűjtési területükön kívül, és az egészségügyi intézmények 7 maláriás szakembere felügyelte őket naponta.
A kérdőívet angolul készítették el, és lefordították a helyi nyelvre (Afan Oromo), majd a következetesség ellenőrzése érdekében újra lefordították angolra. A kérdőívet a minta 5%-án (135) előzetesen tesztelték a vizsgálati egészségügyi intézményen kívül. Az előzetes tesztelést követően a kérdőívet módosítottuk a megfogalmazás esetleges pontosítása és egyszerűsítése érdekében. Az adatbevitelt megelőzően az adatok tisztítása, teljessége, terjedelme és logikai ellenőrzése rendszeresen megtörtént az adatok minőségének biztosítása érdekében. A felügyelővel történt egyeztetés után minden hiányos és ellentmondó adatot kizártunk az adatokból. Az adatgyűjtők és felügyelők egynapos képzést kaptak arról, hogyan és milyen információkat gyűjtsenek. A kutató figyelemmel kísérte az adatgyűjtőket és a felügyelőket, hogy biztosítsa az adatok minőségét az adatgyűjtés során.
Az adatok pontosságát és konzisztenciáját ellenőrizték, majd kódolták és bevitték az Epi-info 7-es verziójába, majd az SPSS 25-ös verziójával tisztították és elemezték. Leíró statisztikákat, például gyakoriságokat, arányokat és grafikonokat használtak az eredmények bemutatásához. Kétváltozós bináris logisztikus regressziós elemzéseket számoltunk, és a kétváltozós modellben 0,25-nél kisebb p-értékű kovariánsokat választottunk ki a többváltozós modellbe. A végső modellt korrigált esélyhányadosok, 95%-os konfidenciaintervallumok és p<0,05 értékekkel értelmezték, hogy meghatározzák az eredmény és a független változók közötti összefüggést. A multikollinearitást a standard hiba (SE) alkalmazásával teszteltük, amely ebben a vizsgálatban 2-nél kisebb volt. A modell illeszkedésének tesztelésére a Hosmer és Lemeshow illeszkedési tesztet használtuk, és a Hosmer és Lemeshow teszt p értéke ebben a vizsgálatban 0,746 volt.
A vizsgálat elvégzése előtt a Helsinki Nyilatkozatnak megfelelően etikai jóváhagyást kaptunk a West Elsea megyei Egészségügyi Etikai Bizottságtól. A vizsgálat céljának ismertetése után hivatalos engedélyeket kaptunk a kiválasztott megyei és városi egészségügyi hivataloktól. A vizsgálatban résztvevőket tájékoztatták a vizsgálat céljáról, a titoktartásról és a magánélet védelméről. A tényleges adatgyűjtési folyamat előtt szóbeli tájékoztatáson alapuló beleegyezést kaptak a vizsgálatban résztvevők. A válaszadók nevét nem rögzítették, de minden válaszadóhoz kódot rendeltek a titoktartás érdekében.
A válaszadók többsége (2738, 98,8%) hallott a tartós rovarirtó szerek használatáról. A tartós rovarirtó szerek használatára vonatkozó információforrást illetően a megkérdezettek többsége 2202 fő (71,1%) egészségügyi szolgáltatójától kapta. Szinte valamennyi megkérdezett 2735 (99,9%) tudta, hogy a szakadt, tartós rovarirtó szer javítható. A résztvevők 2614-en (95,5%) csaknem mindegyike tudott a tartós rovarirtó szerekről, amelyek megelőzhetik a maláriát. A háztartások többsége 2529 (91,5%) rendelkezett jó ismeretekkel a tartós rovarirtó szerekről. A tartós rovarirtó szerek használatára vonatkozó háztartási ismeretek átlagos pontszáma 7,77 volt, ± 0,91 szórással (2. táblázat).
A hosszú távú szúnyogháló-használattal kapcsolatos tényezők kétváltozós elemzése során olyan változók voltak, mint a válaszadó neme, lakóhelye, családmérete, iskolai végzettsége, családi állapota, a válaszadó foglalkozása, külön helyiségek száma a házban, a tartós szúnyogháló ismerete, a tartós szúnyogháló beszerzési helye, a szúnyogháló hosszú távú használatának időtartama a szúnyogháló hosszú távú használatához, ill. használja. A zavaró tényezők kiigazítása után a kétváltozós analízisben minden p-érték < 0,25 változó bekerült a többváltozós logisztikus regressziós elemzésbe.
A tanulmány célja az volt, hogy felmérje a tartós rovarölő hálók és a kapcsolódó tényezők használatát az etiópiai Nyugat-Arsi megyében. A tanulmány megállapította, hogy a tartós rovarölő hálók használatához kapcsolódó tényezők között szerepelt a válaszadók női neme, a házban lévő külön helyiségek száma, a tartós rovarölő hálók cseréjéhez szükséges idő, valamint a válaszadók tudásszintje, amelyek szignifikánsan korreláltak a tartós rovarölő hálók használatával.
Ez az eltérés a minta méretében, a vizsgálati populációban, a regionális vizsgálati környezetben és a társadalmi-gazdasági státuszban fennálló különbségekből adódhat. Jelenleg Etiópiában az Egészségügyi Minisztérium többféle beavatkozást hajt végre a maláriaterhek csökkentésére azáltal, hogy a maláriamegelőzési beavatkozásokat integrálja az egészségügyi alapellátási programokba, ami segíthet csökkenteni a maláriával összefüggő morbiditást és mortalitást.
A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a női családfők nagyobb valószínűséggel használnak tartós rovarirtó szereket, mint a férfiak. Ez a megállapítás összhangban van az Ilugalan megyében5, a Raya Alamata régióban33 és az etiópiai Arbaminchi Townban34 végzett tanulmányokkal, amelyek kimutatták, hogy a nők nagyobb valószínűséggel használnak tartós rovarölő szereket, mint a férfiak. Ez lehet az etióp társadalom kulturális hagyományának eredménye is, amely a nőket a férfiaknál jobban értékeli, és amikor a nők válnak a háztartások vezetőjévé, a férfiakra minimális nyomás nehezedik, hogy maguk döntsenek a tartós rovarirtó szerek mellett. Ezenkívül a vizsgálatot egy vidéki területen végezték, ahol a kulturális szokások és a közösségi gyakorlatok jobban tiszteletben tartják a terhes nőket, és előnyben részesítik őket a tartós rovarirtó szerek használatában a maláriafertőzés megelőzésére.
A tanulmány másik eredménye azt mutatta, hogy a résztvevők otthonában lévő külön helyiségek száma szignifikánsan korrelált a tartós szúnyoghálók használatával. Ezt a megállapítást megerősítették az East Belessa7, Garan5, Adama21 és Bahir Dar20 megyékben végzett vizsgálatok. Ennek oka az lehet, hogy a kevesebb külön helyiséggel rendelkező háztartások nagyobb valószínűséggel használnak tartós szúnyoghálót, míg azokban a háztartásokban, ahol több külön helyiség van a házban és több családtag van, nagyobb valószínűséggel használnak tartós szúnyoghálót, ami azt eredményezheti, hogy minden külön helyiségben hiányzik a szúnyogháló.
A tartós rovarirtó hálók cseréjének időpontja szignifikánsan korrelált a tartós rovarirtó hálók háztartási használatával. Azok, akik három éve cserélték le a tartós rovarölő hálókat, nagyobb valószínűséggel használtak tartós rovarölő hálót, mint azok, akiket kevesebb mint három éve cseréltek le. Ez a megállapítás összhangban van az etiópiai Arbaminchi városában34 és Etiópia északnyugati részén20 végzett tanulmányokkal. Ennek az lehet az oka, hogy azok a háztartások, amelyekben lehetőségük van új szúnyoghálót vásárolni a régiek helyett, nagyobb valószínűséggel használnak tartós rovarölő hálót a háztartás tagjai körében, akik elégedettek és motiváltabbak lehetnek az új szúnyoghálók használatára a malária megelőzésére.
A tanulmány másik eredménye azt mutatta, hogy a tartós rovarirtó szerekről megfelelő ismeretekkel rendelkező háztartások négyszer nagyobb valószínűséggel használnak tartós rovarölő szereket, mint az alacsony tudással rendelkező háztartások. Ez a megállapítás összhangban van a Hawassában és Délnyugat-Etiópiában végzett tanulmányokkal is18,22. Ez azzal magyarázható, hogy a háztartások átviteli megelőzési mechanizmusaival, kockázati tényezőivel, súlyosságával és egyéni betegségmegelőzési intézkedéseivel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának növekedésével nő a megelőző intézkedések meghozatalának valószínűsége. Továbbá a maláriamegelőzési módszerek jó ismerete és pozitív megítélése ösztönzi a tartós rovarirtó szerek alkalmazását. Ezért a viselkedésmódosítási beavatkozások célja, hogy a szociokulturális tényezők és az egyetemes oktatás előtérbe helyezésével ösztönözzék a maláriamegelőzési programokhoz való ragaszkodást a háztartás tagjai között.
Ez a tanulmány keresztmetszeti tervezést használt, és az ok-okozati összefüggéseket nem mutatjuk be. Előfordulhatott visszahívási torzítás. Az ágyhálók megfigyelése megerősíti, hogy az egyéb vizsgálati eredményekről (pl. az előző éjszakai ágyháló használatáról, az ágyhálómosás gyakoriságáról és az átlagos jövedelemről) szóló jelentések önbevalláson alapulnak, amelyekre a válaszok torzítása vonatkozhat.
A tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók általános használata alacsony volt Etiópia nemzeti standardjához képest (≥ 85). A tanulmány megállapította, hogy a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használatának gyakoriságát jelentősen befolyásolta, hogy a családfő nő volt-e, hány önálló szoba van a házban, mennyi ideig tartott a tartósan rovarirtó szerrel kezelt háló cseréje, és mennyire voltak tájékozottak a válaszadók. Ezért a Nyugat-Arsi Megyei Egészségügyi Hatóságnak és az érintett érdekelt feleknek azon kell munkálkodniuk, hogy a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használatának növelése érdekében a háztartások szintjén növekedjen a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használata információterjesztéssel és megfelelő képzéssel, valamint a tartós viselkedésmódosítási kommunikációval a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használatának növelése érdekében. Az önkéntesek, a közösségi struktúrák és a vallási vezetők képzésének megerősítése a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók helyes használatára vonatkozóan, háztartási szinten.
A vizsgálat során szerzett és/vagy elemzett összes adat ésszerű kérésre elérhető a megfelelő szerzőtől.
Feladás időpontja: 2025-07-07