A tartós, rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálókat (ILN) gyakran használják fizikai akadályként a maláriafertőzés megelőzésére. A szubszaharai Afrikában az egyik legfontosabb beavatkozás a malária előfordulásának csökkentésére az ILN-ek használata. Azonban az ILN-ek etiópiai használatáról korlátozott információ áll rendelkezésre. Ezért ez a tanulmány célja, hogy felmérje az ILN-ek használatát és a kapcsolódó tényezőket a dél-etiópiai Oromia állambeli Nyugat-Arsi megye háztartásaiban 2023-ban. Nyugat-Arsi megyében 2023. május 1. és 30. között 2808 háztartásból álló mintával népességalapú keresztmetszeti felmérést végeztek. Az adatokat strukturált, kérdezőbiztos által kitöltött kérdőív segítségével gyűjtötték a háztartásoktól. Az adatokat ellenőrizték, kódolták és az Epiinfo 7-es verziójába vitték be, majd SPSS 25-ös verziójával tisztították és elemezték. A gyakoriságok, arányok és grafikonok bemutatásához leíró analízist alkalmaztak. Bináris logisztikus regresszióanalízist végeztek, és a 0,25-nél kisebb p-értékű változókat választották ki a többváltozós modellbe való felvételhez. A végső modellt korrigált esélyhányadosokkal (95%-os konfidenciaintervallum, p-érték kisebb, mint 0,05) értelmeztük, hogy statisztikailag kimutathassuk az eredmény és a független változók közötti összefüggést. Körülbelül 2389 (86,2%) háztartás rendelkezik alvás közben használható tartós rovarirtó hálóval. A tartós rovarirtó hálók összességében azonban 69,9% volt (95%-os CI 68,1–71,8). A tartós rovarirtó hálók használata szignifikánsan összefüggött a női családfenntartósággal (AOR 1,69; 95%-os CI 1,33–4,15), a házban található különálló szobák számával (AOR 1,80; 95%-os CI 1,23–2,29), a tartós rovarirtó háló cseréjének időzítésével (AOR 2,81; 95%-os CI 2,18–5,35) és a válaszadók ismereteivel (AOR 3,68; 95%-os CI 2,48–6,97). Az etiópiai háztartásokban az országos átlaghoz (≥ 85) képest alacsony volt a tartós rovarirtó hálók használata. A tanulmány megállapította, hogy olyan tényezők, mint a női családfő, a házban lévő különálló szobák száma, a tartós rovarirtó hálók cseréjének időpontja és a válaszadók ismereteinek szintje előrejelzői voltak a háztartástagok általi LLIN-használatnak. Ezért az LLIN-használat növelése érdekében a Nyugat-Alsi Kerületi Egészségügyi Hivatalnak és az érdekelt feleknek releváns információkat kell nyújtaniuk a nyilvánosságnak, és erősíteniük kell az LLIN használatát a háztartások szintjén.
A malária jelentős globális közegészségügyi probléma és fertőző betegség, amely jelentős morbiditást és halálozást okoz. A betegséget a Plasmodium nemzetségbe tartozó protozoán parazita okozza, amely a nőstény Anopheles szúnyogok csípésével terjed1,2. Közel 3,3 milliárd embert fenyeget a malária kockázata, a legnagyobb kockázat a szubszaharai Afrikában (SSA)3 tapasztalható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-as jelentése szerint a világ népességének fele ki van téve a malária kockázatának, becslések szerint 233 millió maláriás esetet jelentettek 29 országban, amelyek közül körülbelül 580 000 ember hal meg, az öt év alatti gyermekek és a terhes nők a legsúlyosabban érintettek3,4.
Korábbi etiópiai tanulmányok kimutatták, hogy a szúnyoghálók hosszú távú használatát befolyásoló tényezők közé tartozik a malária terjedési mintázatainak ismerete, az egészségügyi tanácsadók (HEW) által nyújtott információk, a médiakampányok, az egészségügyi intézményekben zajló oktatás, a hosszú távú szúnyogháló alatti alvás során fellépő attitűdök és fizikai kellemetlenségek, a meglévő hosszú távú szúnyoghálók felakasztásának képtelensége, a szúnyoghálók felakasztására alkalmas létesítmények nem megfelelő felszereltsége, a nem megfelelő oktatási beavatkozások, a szúnyogháló-készletek hiánya, a malária kockázata, valamint a szúnyoghálók előnyeivel kapcsolatos ismeretek hiánya. 17,20,21 Tanulmányok azt is kimutatták, hogy más jellemzők, beleértve a háztartás méretét, az életkort, a sérülések előzményeit, a méretet, az alakot, a színt és az alvóhelyek számát, összefüggésben állnak a hosszú távú szúnyogháló-használattal. 5,17,18,22 Egyes tanulmányok azonban nem találtak szignifikáns összefüggést a háztartás vagyona és a szúnyogháló-használat időtartama között3,23.
A hosszú élettartamú, alvóhelyeken is elhelyezhető szúnyoghálók használatáról kimutatták, hogy egyre gyakrabban használnak, és számos malária-endémiás országban végzett tanulmány megerősítette értéküket a maláriavektorokkal és más vektorok által terjesztett betegségekkel való emberi érintkezés csökkentésében7,19,23. A malária-endémiás területeken a hosszú élettartamú szúnyoghálók elosztása kimutathatóan csökkenti a malária előfordulását, a súlyos betegségeket és a maláriával összefüggő haláleseteket. A rovarirtóval kezelt szúnyoghálókról kimutatták, hogy 48–50%-kal csökkentik a malária előfordulását. Széles körű használat esetén ezek a hálók világszerte az öt év alatti halálozások 7%-át megelőzhetnék24, és a kis születési súly és a magzati veszteség kockázatának jelentős csökkenésével járnak25.
Nem világos, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a tartós rovarirtó hálók használatával, és milyen mértékben vásárolják azokat. Alapos vizsgálatot érdemelnek a hálók használatának mellőzésével, a helytelen és rossz helyzetben történő felakasztásával, valamint a gyermekek és a terhes nők nem elsőbbségének biztosításával kapcsolatos megjegyzések és pletykák. További kihívást jelent a tartós rovarirtó hálók maláriamegelőzésben betöltött szerepének közfelfogása. 23 A malária előfordulása magas Nyugat-Arsi megye alföldi területein, és a tartós rovarirtó hálók háztartási és közösségi használatára vonatkozó adatok szűkösek. Ezért a tanulmány célja a tartós rovarirtó hálók használatának prevalenciájának és a kapcsolódó tényezőknek a délnyugat-etiópiai Oromia régióban, Nyugat-Arsi megye háztartásaiban történő felmérése volt.
2023. május 1. és 30. között Nyugat-Arsi megyében közösségi alapú keresztmetszeti felmérést végeztek. Nyugat-Arsi megye Etiópia déli részén, az Oromia régióban található, 250 km-re Addisz-Abebától. A régió lakossága 2 926 749 fő, amelyből 1 434 107 férfi és 1 492 642 nő. Nyugat-Arsi megyében a becslések szerint hat kerületben és egy városban 963 102 ember él magas maláriaveszélynek kitéve; azonban kilenc kerület maláriamentes. Nyugat-Arsi megyében 352 falu található, amelyek közül 136 maláriával fertőzött. A 356 egészségügyi állomásból 143 malária-ellenőrző állomás, és 85 egészségügyi központ működik, amelyek közül 32 malária által fertőzött területeken található. Az öt kórházból három maláriás betegeket kezel. A területen folyók és öntözőterületek találhatók, amelyek alkalmasak a szúnyogok szaporodására. 2021-ben 312 224 darab tartós rovarirtót osztottak szét a régióban vészhelyzeti reagálás céljából, majd egy második, 150 949 darab tartós rovarirtóból álló adagot 2022 és 2026 között.
A forráspopulációnak a Nyugat-Alsi régió összes háztartását, valamint a régióban a vizsgálati időszak alatt élőket tekintették.
A vizsgálati populációt véletlenszerűen választották ki a Nyugat-Alsi régió összes jogosult háztartásából, valamint azokból, akik a vizsgálati időszak alatt magas maláriakockázatú területeken éltek.
A vizsgálatba bevonták a Nyugat-Alsi megye kiválasztott falvaiban található és hat hónapnál hosszabb ideje a vizsgálati területen élő összes háztartást.
A vizsgálatból kizárták azokat a háztartásokat, amelyek a terjesztési időszak alatt nem kapták meg az LLIN-eket, valamint azokat, akik hallás- és beszédkárosodás miatt nem tudtak válaszolni.
A második célkitűzés, az LLIN használatával összefüggő tényezők mintanagyságát az Epi info 7-es verziójú statisztikai számítástechnikai szoftver segítségével a populációs arány képlete alapján számítottuk ki. 95%-os konfidencia intervallumot, 80%-os teljesítményt és 61,1%-os kimeneteli arányt feltételezve a nem exponált csoportban, a feltételezést egy Közép-Indiában13 végzett tanulmányból vettük át, amelyben iskolázatlan háztartásfőket használtunk faktorváltozóként, 1,25-ös OR-rel. A fenti feltételezések felhasználásával és a változók nagyszámú mintával való összehasonlításával a „iskolázatlan háztartásfő” változót vettük figyelembe a végső mintanagyság meghatározásához, mivel ez 2808 fős nagy mintanagyságot eredményezett.
A minta méretét az egyes falvakban található háztartások számával arányosan osztották el, és az egyes falvakból 2808 háztartást választottak ki egyszerű véletlenszerű mintavételi módszerrel. Az egyes falvakban található háztartások teljes számát a Falusi Egészségügyi Információs Rendszerből (CHIS) szerezték be. Az első családot sorsolással választották ki. Ha a vizsgálatban résztvevő otthona az adatgyűjtés idején zárva volt, legfeljebb két követő interjút készítettek, és ezt válaszadás hiányának tekintették.
A független változók a szociodemográfiai jellemzők (életkor, családi állapot, vallás, iskolai végzettség, foglalkozás, családméret, lakóhely, etnikai hovatartozás és havi jövedelem), a tudásszint, valamint a rovarirtó hálók hosszú távú használatával kapcsolatos változók voltak.
A háztartásoknak tizenhárom kérdést tettek fel a tartós rovarirtó szerek használatával kapcsolatos ismeretekről. A helyes válasz 1 pontot, a helytelen válasz 0 pontot kapott. Az egyes résztvevők pontszámainak összesítése után kiszámították az átlagpontszámot, és az átlag feletti pontszámmal rendelkező résztvevőket „jó” tudással rendelkezőnek, az átlag alatti pontszámmal rendelkezőket pedig „rossz” tudással rendelkezőnek tekintették a tartós rovarirtó szerek használatával kapcsolatban.
Az adatokat strukturált kérdőívek segítségével gyűjtötték, melyeket egy kérdezőbiztos személyesen adott ki, és különböző szakirodalmi forrásokból adaptáltak2,3,7,19. A tanulmány társadalmi-demográfiai jellemzőket, környezeti jellemzőket és a résztvevők ISIS használatával kapcsolatos ismereteit is vizsgálta. Az adatokat 28 főtől gyűjtötték a malária gócpontján, az adatgyűjtési területükön kívül, és 7 malária-szakértő felügyelte naponta az egészségügyi intézményekből.
A kérdőívet angol nyelven készítették, lefordították a helyi nyelvre (afan oromo), majd újrafordították angolra a konzisztencia ellenőrzése érdekében. A kérdőívet a minta 5%-án (135 fő) előtesztelték a vizsgálati egészségügyi intézményen kívül. Az előtesztelés után a kérdőívet módosították a megfogalmazás esetleges pontosítása és egyszerűsítése érdekében. Az adattisztítás, a teljesség, a hatókör és a logikai ellenőrzések rendszeresen megtörténtek az adatminőség biztosítása érdekében az adatbevitel előtt. A felettessel való egyeztetést követően minden hiányos és inkonzisztens adatot kizártak az adatokból. Az adatgyűjtők és a felettesek egynapos képzést kaptak arról, hogyan és milyen információkat kell gyűjteni. A kutató az adatgyűjtés során figyelemmel kísérte az adatgyűjtőket és a feletteseket az adatminőség biztosítása érdekében.
Az adatokat pontosság és konzisztencia szempontjából ellenőriztük, majd kódoltuk és az Epi-info 7-es verziójába vittük be, végül pedig SPSS 25-ös verziójával tisztítottuk és elemeztük. Az eredmények bemutatásához leíró statisztikákat, például gyakoriságokat, arányokat és grafikonokat használtunk. Kétváltozós bináris logisztikus regresszióanalíziseket végeztünk, és a kétváltozós modellben 0,25-nél kisebb p-értékű kovariánsokat választottuk ki a többváltozós modellbe. A végső modellt korrigált esélyhányadosok, 95%-os konfidenciaintervallumok és 0,05-nél kisebb p-értékek segítségével értelmeztük, hogy meghatározzuk az eredmény és a független változók közötti összefüggést. A multikollinearitást a standard hibával (SE) teszteltük, amely ebben a vizsgálatban kisebb volt, mint 2. A modell illeszkedésének tesztelésére Hosmer és Lemeshow illeszkedési tesztet alkalmaztunk, és a Hosmer és Lemeshow teszt p-értéke ebben a vizsgálatban 0,746 volt.
A tanulmány elvégzése előtt etikai jóváhagyást szereztünk be a West Elsea Megyei Egészségügyi Etikai Bizottságtól a Helsinki Nyilatkozattal összhangban. A tanulmány céljának ismertetése után hivatalos engedélyező leveleket szereztünk be a kiválasztott megyei és városi egészségügyi hivataloktól. A vizsgálatban résztvevőket tájékoztattuk a tanulmány céljáról, a titoktartásról és az adatvédelemről. A tényleges adatgyűjtési folyamat előtt szóbeli tájékoztatáson alapuló beleegyezést szereztünk be a vizsgálatban résztvevőktől. A válaszadók nevét nem rögzítettük, de minden válaszadóhoz egy kódot rendeltünk a titoktartás megőrzése érdekében.
A válaszadók körében a többség (2738, 98,8%) hallott már a tartós rovarirtó szerek használatáról. Ami a tartós rovarirtó szerek használatával kapcsolatos információk forrását illeti, a válaszadók többsége (2202, 71,1%) az egészségügyi szolgáltatójától kapta azokat. Szinte az összes válaszadó (2735, 99,9%) tudta, hogy a szakadt, tartós rovarirtó szerek javíthatók. Szinte az összes résztvevő (2614, 95,5%) tudott a tartós rovarirtó szerekről, mivel azok megelőzhetik a maláriát. A háztartások többsége (2529, 91,5%) jó ismeretekkel rendelkezett a tartós rovarirtó szerekről. A háztartások tartós rovarirtó szerek használatával kapcsolatos ismereteinek átlagpontszáma 7,77 volt, ± 0,91 szórással (2. táblázat).
A hosszú távú szúnyogháló-használattal összefüggő tényezők kétváltozós elemzésében olyan változókat vizsgáltak, mint a válaszadó neme, lakóhelye, családmérete, iskolai végzettsége, családi állapota, foglalkozása, a házban található különálló szobák száma, a tartós szúnyoghálók ismerete, a tartós szúnyoghálók vásárlásának helye, a hosszú távú szúnyogháló-használat időtartama és a háztartásban lévő szúnyoghálók száma, amelyek összefüggésben álltak a hosszú távú szúnyogháló-használattal. A zavaró tényezők kiigazítása után a kétváltozós elemzésben p-érték < 0,25 mutató összes változót bevonták a többváltozós logisztikus regresszióanalízisbe.
A tanulmány célja a tartós rovarirtó hálók használatának és a kapcsolódó tényezők felmérése volt Etiópia nyugati Arsi megyéjének háztartásaiban. A tanulmány megállapította, hogy a tartós rovarirtó hálók használatával összefüggő tényezők közé tartozott a válaszadók női neme, a házban lévő különálló szobák száma, a tartós rovarirtó hálók cseréjéhez szükséges idő, valamint a válaszadók tudásszintje, amelyek szignifikánsan korreláltak a tartós rovarirtó hálók használatával.
Ez az eltérés a minta méretének, a vizsgálati populációnak, a regionális vizsgálati környezetnek és a társadalmi-gazdasági státusznak a különbségeinek tudható be. Jelenleg Etiópiában az Egészségügyi Minisztérium több beavatkozást hajt végre a malária terhének csökkentése érdekében a malária megelőzésére irányuló beavatkozások integrálásával az alapellátási programokba, ami segíthet csökkenteni a maláriával összefüggő morbiditást és mortalitást.
A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a női családfenntartók nagyobb valószínűséggel használtak tartós rovarirtó szereket a férfiakhoz képest. Ez a megállapítás összhangban van az Ilugalan megyében5, a Raya Alamata régióban33 és az Arbaminchi városban34 (Etiópia) végzett tanulmányokkal, amelyek kimutatták, hogy a nők nagyobb valószínűséggel használtak tartós rovarirtó szereket, mint a férfiak. Ez az etióp társadalom kulturális hagyományának is köszönhető, amely a nőket a férfiak fölé helyezi, és amikor a nők családfenntartókká válnak, a férfiakra minimális nyomás nehezedik, hogy maguk is tartós rovarirtó szerek használatáról döntsenek. Továbbá a tanulmányt egy vidéki területen végezték, ahol a kulturális szokások és közösségi gyakorlatok tiszteletben tarthatják a terhes nőket, és elsőbbséget biztosíthatnak nekik a tartós rovarirtó szerek használatában a maláriafertőzés megelőzése érdekében.
A tanulmány egy másik megállapítása szerint a résztvevők otthonában található különálló szobák száma szignifikánsan összefüggött a tartós szúnyoghálók használatával. Ezt a megállapítást megerősítették a Kelet-Belessában7, Garanban5, Adama21 és Bahir Dar20 megyékben végzett vizsgálatok is. Ez annak tudható be, hogy a kevesebb különálló szobával rendelkező háztartásokban nagyobb valószínűséggel használnak tartós szúnyoghálókat, míg a több különálló szobával és több családtaggal rendelkező háztartásokban nagyobb valószínűséggel használnak tartós szúnyoghálókat, ami a szúnyoghálók hiányát eredményezheti az összes különálló szobában.
A tartós rovarirtó hálók cseréjének időzítése szignifikánsan összefüggött a tartós rovarirtó hálók háztartási használatával. Azok az emberek, akik legfeljebb három évvel ezelőtt cserélték le a tartós rovarirtó hálóikat, nagyobb valószínűséggel használtak tartós rovarirtó hálókat, mint azok, akiket kevesebb mint három évvel ezelőtt cseréltek ki. Ez a megállapítás összhangban van az etiópiai Arbaminchi városában34 és Etiópia északnyugati részén20 végzett tanulmányokkal. Ez azért lehet, mert azok a háztartások, amelyeknek lehetőségük volt új szúnyoghálókat vásárolni a régiek cseréjére, nagyobb valószínűséggel használnak tartós rovarirtó hálókat a háztartástagok körében, akik elégedettebbek lehetnek és motiváltabbak lehetnek az új szúnyoghálók használatára a malária megelőzésére.
A tanulmány egy másik megállapítása szerint a tartós rovarirtó szerekkel kapcsolatos megfelelő ismeretekkel rendelkező háztartások négyszer nagyobb valószínűséggel használtak tartós rovarirtó szereket, mint az alacsony ismeretekkel rendelkező háztartások. Ez a megállapítás összhangban van a Hawassában és Délnyugat-Etiópiában végzett vizsgálatokkal is18,22. Ez azzal magyarázható, hogy a háztartások ismereteinek és tudatosságának növekedésével a fertőzés megelőzési mechanizmusaival, a kockázati tényezőkkel, a súlyossággal és az egyéni betegségmegelőzési intézkedésekkel együtt nő a megelőző intézkedések elfogadásának valószínűsége. Továbbá a maláriamegelőzési módszerek jó ismerete és pozitív megítélése ösztönzi a tartós rovarirtó szerek használatának gyakorlatát. Ezért a viselkedésváltoztatási beavatkozások célja, hogy ösztönözzék a maláriamegelőzési programok betartását a háztartások tagjai körében a társadalmi-kulturális tényezők és az egyetemes oktatás előtérbe helyezésével.
Ez a tanulmány keresztmetszeti elrendezést alkalmazott, és az ok-okozati összefüggéseket nem mutatta be. Előfordulhatott felidézési torzítás. Az ágyhálók megfigyelése megerősíti, hogy a többi vizsgálati eredmény (pl. előző éjszakai ágyháló-használat, az ágyháló mosásának gyakorisága és az átlagos jövedelem) jelentése önbevalláson alapul, amely válaszadási torzításnak van kitéve.
A tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók háztartási használata összességében alacsony volt az etiópiai országos szabványhoz (≥ 85) képest. A tanulmány megállapította, hogy a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használatának gyakoriságát jelentősen befolyásolta, hogy a háztartásfő nő volt-e, hány önálló szoba volt a házban, mennyi időbe telt egy tartós rovarirtó szerrel kezelt háló cseréje, és mennyire voltak tájékozottak a válaszadók. Ezért a Nyugat-Arsi Megyei Egészségügyi Hatóságnak és az érdekelt feleknek azon kell dolgozniuk, hogy növeljék a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használatát a háztartási szinten információterjesztés és megfelelő képzés, valamint a viselkedésváltozásról szóló folyamatos kommunikáció révén a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók használatának növelése érdekében. Meg kell erősíteni az önkéntesek, a közösségi struktúrák és a vallási vezetők képzését a tartós rovarirtó szerrel kezelt hálók helyes használatára vonatkozóan a háztartási szinten.
A tanulmány során szerzett és/vagy elemzett összes adat ésszerű kérésre a levelező szerzőtől elérhető.
Közzététel ideje: 2025. márc. 7.