Guadeloupe és Martinique a világon a legmagasabb prosztatarák előfordulási arányával rendelkezik, és a klórdekont több mint 20 éve széles körben használják az ültetvényeken.
Tiburts Cleon tinédzserként kezdett dolgozni Guadeloupe hatalmas banánültetvényein. Öt évtizeden át robotolt a földeken, hosszú órákat töltve a karibi napsütésben. Aztán, néhány hónappal azután, hogy 2021-ben nyugdíjba vonult, prosztatarákot diagnosztizáltak nála, egy olyan betegséget, amely sok kollégáját érintette.
Kleon kezelése és műtéte nagyon sikeres volt, és szerencsésnek tartja magát, hogy felépült. A prosztatektómia élethosszig tartó következményei, mint például a vizeletinkontinencia, a meddőség és az erekciós zavar, azonban megváltoztathatják az életét. Ennek eredményeként Kleon sok kollégája szégyelli magát, és vonakodik nyilvánosan beszélni a nehézségeiről. „Az élet megváltozott, amikor prosztatarákot diagnosztizáltak nálam” – mondta. „Vannak, akik elveszítik az élni akarást.”
A munkások között heves érzelmek uralkodtak. Valahányszor a klórdekon témája felmerül, nagy a harag a hatalmon lévők – a kormány, a növényvédőszer-gyártók és a banánipar – felé.
Jean-Marie Nomertain 2001-ig dolgozott Guadeloupe banánültetvényein. Ma a sziget Általános Munkásszövetségének főtitkára, amely az ültetvényes munkásokat képviseli. A válságért a francia kormányt és a banántermelőket hibáztatja. „Az állam szándékos mérgezést hajtott végre, és teljes mértékben tisztában voltak a következményekkel” – mondta.
A feljegyzések szerint már 1968-ban elutasítottak egy klórdekon használatára vonatkozó engedélykérelmet, mivel a tanulmányok kimutatták, hogy mérgező az állatokra és környezetszennyezési kockázatot jelent. Sok adminisztratív megbeszélés és számos egyéb vizsgálat után a minisztérium végül megváltoztatta a döntését, és 1972-ben jóváhagyta a klórdekon használatát. A klórdekont ezután húsz évig használták.
2021-ben a francia kormány felvette a prosztatarákot a növényvédőszer-expozícióhoz köthető foglalkozási megbetegedések listájára, ami egy kis győzelem a munkavállalók számára. A kormány létrehozott egy alapot az áldozatok kártalanítására, és a tavalyi év végére 168 igénylést hagytak jóvá.
Vannak, akiknek ez túl kevés, túl késő. Yvon Serenus, a Martinique-i Növényvédőszer-mérgezésben Megfertőzött Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke kifejezetten azért utazik Martinique-on, hogy meglátogassa a beteg ültetvényes munkásokat. Egy órányi autóútra a fővárostól, Fort-de-France-tól Sainte-Marie-ig, végtelen banánültetvények húzódnak a horizontig – komoly emlékeztetőül arra, hogy a banánágazat továbbra is hatással van a földre és az ott élő emberekre.
A munkás, akivel Silen ezúttal találkozott, egy nemrég nyugdíjba vonult férfi volt. Mindössze 65 éves volt, és lélegeztetőgép segítségével lélegzett. Ahogy elkezdtek kreol nyelven beszélgetni és űrlapokat töltögetni, Silen gyorsan úgy döntött, hogy ez túl sok erőfeszítés. Rámutatott egy kézzel írott cetlire az asztalon. Legalább 10 betegséget soroltak fel, köztük egy „prosztata problémát”, amelyet diagnosztizáltak nála.
A munkások közül sokan, akikkel találkozott, nem csak prosztatarákban szenvedtek, hanem különféle betegségekben is. Bár vannak kutatások a klórdekon egyéb hatásairól, például a hormonális és szívproblémákról, ezek még mindig túl korlátozottak ahhoz, hogy indokolttá tegyék a bérek növelését. Ez egy újabb fájó pont a munkások, különösen a nők számára, akik semmivel sem maradnak.
A klórdekon hatása messze túlmutat az ültetvényeseken dolgozókon. A vegyi anyag az élelmiszereken keresztül a helyi lakosokat is szennyezi. 2014-ben becslések szerint a lakosok 90%-ának vérében volt kimutatható a klórdekon.
A kitettség csökkentése érdekében az embereknek kerülniük kell a szennyezett területeken termesztett vagy fogott szennyezett élelmiszerek fogyasztását. Ez a probléma hosszú távú életmódbeli változtatást igényel, és a klórdekon akár 600 évig is szennyezheti a talajt.
Guadeloupe-on és Martinique-on a földművelés nem csupán szokás, hanem mély történelmi gyökerekkel rendelkező dolog. A kreol kertek hosszú múltra tekintenek vissza a szigeteken, számos családot látva el élelemmel és gyógynövényekkel. Ezek a kertek az önellátás bizonyítékai, amely a sziget őslakosaival kezdődött, és amelyet a rabszolgák generációi alakítottak ki.
Közzététel ideje: 2025. április 1.