NAIROBI, november 9. (Xinhua) – Egy átlagos kenyai farmer, beleértve a falvakban élőket is, évente több liter növényvédő szert használ fel.
Az új kártevők és betegségek megjelenését követően a felhasználás az évek során nőtt, miközben a kelet-afrikai nemzet az éghajlatváltozás kemény hatásaival küzd.
Míg a peszticidek megnövekedett használata hozzájárult egy több milliárd shillinges ipar kiépítéséhez az országban, a szakértők attól tartanak, hogy a legtöbb gazdálkodó visszaél a vegyszerekkel, így a fogyasztókat és a környezetet kockázatoknak teszi ki.
Az elmúlt évektől eltérően a kenyai gazdálkodó ma már a növénytermesztés minden szakaszában peszticideket használ.
Az ültetés előtt a legtöbb gazdálkodó gyomirtó szerekkel szórja ki gazdaságát a gyomok megfékezésére. A növényvédő szereket a palánták kiültetése után tovább alkalmazzák, hogy megfékezzék az átültetési stresszt és távol tartsák a rovarokat.
A termést később permetezzük, hogy egyeseknél a lombozat növekedjen, virágzáskor, terméskor, betakarítás előtt és betakarítás után magát a terméket.
„Peszticidek nélkül manapság nem lehet termést hozni a sok kártevő és betegség miatt” – mondta egy nemrégiben adott interjúban Amos Karimi, a Nairobitól délre fekvő Kitengelában élő paradicsomtermesztő.
Karimi megjegyezte, hogy mióta négy éve elkezdett gazdálkodni, ez az év volt a legrosszabb, mert rengeteg növényvédő szert használt.
"Számos kártevővel és betegséggel, valamint időjárási kihívásokkal küzdöttem, amelyek közé tartozik a hosszan tartó hideg időszak. A hideg időszak során vegyszerekre támaszkodtam a vész legyőzésére" - mondta.
Szoros helyzete a kelet-afrikai nemzet több ezer más kistermelőjének helyzetét tükrözi.
A mezőgazdasági szakértők kitűzték a vörös zászlót, megjegyezve, hogy a magas növényvédőszer-használat nemcsak a fogyasztók egészségét és a környezetet veszélyezteti, hanem fenntarthatatlan is.
„A legtöbb kenyai gazdálkodó visszaél a peszticidekkel, ami veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot” – mondta Daniel Maingi, a Kenya Food Rights Alliance munkatársa.
Maingi megjegyezte, hogy a kelet-afrikai gazdálkodók a növényvédő szereket használták csodaszerként a legtöbb kihívásra.
"Annyi vegyszert permeteznek a zöldségekre, paradicsomokra és gyümölcsökre. A fogyasztó fizeti ezért a legmagasabb árat" - mondta.
A környezet pedig ugyanúgy érzi a meleget, mivel a kelet-afrikai nemzet legtöbb talaja savassá válik. A peszticidek a folyókat is szennyezik, és elpusztítják a hasznos rovarokat, például a méheket.
Silke Bollmohr, egy ökotoxikológiai kockázatelemző megfigyelte, hogy bár a peszticidek használata önmagában nem rossz, a Kenyában használt szerek többsége káros hatóanyagokat tartalmaz, amelyek súlyosbítják a problémát.
„A peszticideket a sikeres gazdálkodás összetevőjeként árulják anélkül, hogy figyelembe vennék a hatásukat” – mondta
A Route to Food Initiative, egy fenntartható gazdálkodási szervezet megjegyzi, hogy sok peszticid vagy akut mérgező, hosszú távú toxikus hatású, endokrin károsító, mérgező a különböző vadon élő állatokra, vagy ismert, hogy gyakran okoz súlyos vagy visszafordíthatatlan káros hatásokat.
„Aggasztó, hogy a kenyai piacon vannak olyan termékek, amelyeket minden bizonnyal rákkeltőnek (24 termék), mutagénnek (24), endokrin károsítónak (35), neurotoxikusnak (140) sorolnak, és sok olyan termék, amely egyértelműen a szaporodást befolyásolja (262)” – jegyzi meg az intézmény.
A szakértők megfigyelték, hogy miközben a vegyszereket permetezik, a legtöbb kenyai farmer nem tesz olyan óvintézkedéseket, mint például a kesztyű, a maszk és a csizma viselése.
„Néhányan rosszkor is permeteznek, például nappal vagy szeles időben” – jegyezte meg Maingi.
Kenyában a növényvédőszer-használat középpontjában a több ezer ligetbolt áll szétszórtan, beleértve a távoli falvakat is.
Az üzletek olyan helyekké váltak, ahol a gazdálkodók mindenféle mezőgazdasági vegyszerhez és hibrid vetőmaghoz hozzáférhetnek. A gazdálkodók általában elmagyarázzák az üzlet üzemeltetőinek a növényeiket megtámadó kártevőket vagy a betegség tüneteit, és eladják nekik a vegyszert.
"Akár a farmról is fel lehet hívni, és elmondani a tüneteket, és felírok egy gyógyszert. Ha van, eladom, ha nem, akkor a Bungomától rendelek. Legtöbbször működik" - mondta Caroline Oduori, egy agrár állatorvos üzlet tulajdonosa a nyugat-kenyai Budalangiban, Busiában.
A városokban és falvakban található üzletek számát tekintve az üzlet virágzik, mivel a kenyaiak újra érdeklődnek a gazdálkodás iránt. A szakértők az integrált növényvédelmi gyakorlatok alkalmazását szorgalmazták a fenntartható gazdálkodás érdekében.
Feladás időpontja: 2021.07.07