NAIROBI, november 9. (Xinhua) – Egy átlagos kenyai gazdálkodó, beleértve a falvakban élőket is, évente több liter növényvédő szert használ el.
A felhasználás az évek során egyre elterjedtebb lett az új kártevők és betegségek megjelenését követően, mivel a kelet-afrikai ország a klímaváltozás súlyos hatásaival küzd.
Míg a peszticidek fokozott használata több milliárd shillinges iparág kiépítéséhez vezetett az országban, a szakértők attól tartanak, hogy a legtöbb gazdálkodó helytelenül használja a vegyszereket, így kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat és a környezetet.
A korábbi évekkel ellentétben a kenyai gazda most a növénytermesztés minden szakaszában növényvédő szereket használ.
Ültetés előtt a legtöbb gazdálkodó gyomirtóval permetezi be a gazdaságát a gyomok irtása érdekében. A növényvédő szereket a palánták ültetése után is alkalmazzák, hogy csökkentsék az átültetés okozta stresszt és távol tartsák a rovarokat.
A növényt később permetezzük a lombozat növelése érdekében, egyeseknél virágzáskor, terméshozáskor, betakarítás előtt és betakarítás után magát a terméket.
„Növényvédő szerek nélkül manapság nem lehet termést hozni a sok kártevő és betegség miatt” – mondta Amos Karimi, egy paradicsomtermesztő a Nairobitól délre fekvő Kitengelában egy nemrégiben adott interjúban.
Karimi megjegyezte, hogy mióta négy évvel ezelőtt elkezdte a gazdálkodást, az idei év volt a legrosszabb, mert rengeteg növényvédő szert használt.
„Számos kártevővel, betegséggel és időjárási kihívással küzdöttem, beleértve egy hosszan tartó hideg időszakot is. A hideg időszak alatt vegyszerekre kellett támaszkodnom a vész leküzdésére” – mondta.
Nehéz helyzete tükrözi több ezer más kisgazdálkodó helyzetét a kelet-afrikai országban.
A mezőgazdasági szakértők vészjelzést adtak ki, megjegyezve, hogy a magas növényvédőszer-használat nemcsak a fogyasztók egészségére és a környezetre jelent veszélyt, hanem fenntarthatatlan is.
„A legtöbb kenyai gazdálkodó helytelenül használja a növényvédő szereket, ami veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot” – mondta Daniel Maingi, a Kenya Food Rights Alliance munkatársa.
Mainggi megjegyezte, hogy a kelet-afrikai országok gazdái a növényvédő szereket tekintik csodaszernek a mezőgazdasági kihívásaik nagy részére.
„Annyi vegyszert permeteznek a zöldségekre, paradicsomra és gyümölcsökre. A fogyasztó fizeti meg ennek a legmagasabb árat” – mondta.
A környezet ugyanúgy megérzi a hőséget, mivel a kelet-afrikai ország legtöbb talaja savassá válik. A növényvédő szerek a folyókat is szennyezik, és hasznos rovarokat, például méheket pusztítanak el.
Silke Bollmohr, ökotoxikológiai kockázatértékelő megfigyelte, hogy bár a növényvédő szerek használata önmagában nem rossz, Kenyában használt szerek többsége káros hatóanyagokat tartalmaz, amelyek súlyosbítják a problémát.
„A növényvédő szereket a sikeres gazdálkodás összetevőjeként árulják anélkül, hogy figyelembe vennék a hatásaikat” – mondta.
A Route to Food Initiative, egy fenntartható gazdálkodással foglalkozó szervezet, megjegyzi, hogy sok növényvédő szer vagy akut toxikus, hosszú távú toxikus hatású, endokrin károsító, különböző vadon élő fajokra mérgező, vagy ismert, hogy magas előfordulási gyakorisággal okoz súlyos vagy visszafordíthatatlan káros hatásokat.
„Aggasztó, hogy vannak olyan termékek a kenyai piacon, amelyeket minden bizonnyal rákkeltőnek (24 termék), mutagénnek (24), endokrin károsítónak (35), neurotoxikusnak (140) minősítettek, és sok közülük egyértelmű hatást mutat a reprodukcióra (262)” – jegyzi meg az intézmény.
A szakértők megfigyelték, hogy a vegyszerek permetezésekor a legtöbb kenyai gazdálkodó nem tesz óvintézkedéseket, beleértve a kesztyű, a maszk és a csizma viselését.
„Vannak, akik rosszkor permeteznek, például nappal vagy szeles időben” – jegyezte meg Maingi.
Kenyában a magas növényvédőszer-használat középpontjában a szétszórt, többek között távoli falvakban található több ezer ligetbolt áll.
Az üzletek olyan helyekké váltak, ahol a gazdák mindenféle mezőgazdasági vegyszerhez és hibrid vetőmaghoz hozzáférnek. A gazdák általában elmagyarázzák az üzlet üzemeltetőinek a növényeiket megtámadó kártevőt vagy betegség tüneteit, majd eladják nekik a vegyszert.
„Akár a farmról is felhívhat az ember, elmondhatja a tüneteit, és felírok egy gyógyszert. Ha van, eladom, ha nincs, akkor a Bungomától rendelem. Az esetek többségében beválik” – mondta Caroline Oduori, egy állatorvosi bolt tulajdonosa a nyugat-kenyai Busia állambeli Budalangiban.
A városokban és falvakban található üzletek száma alapján az üzlet virágzik, mivel a kenyaiak ismét érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. A szakértők az integrált növényvédelmi gyakorlatok alkalmazását szorgalmazzák a fenntartható gazdálkodás érdekében.
Közzététel ideje: 2021. április 7.