Március 15-én az Európai Tanács jóváhagyta a vállalati fenntarthatósági kellő gondosságról szóló irányelvet (CSDDD). Az Európai Parlament várhatóan április 24-én szavaz plenáris ülésén a CSDDD-ről, és ha hivatalosan elfogadják, legkorábban 2026 második felében lép hatályba. A CSDDD évek óta készül, és az EU új környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) rendeleteként, vagy az EU ellátási láncról szóló törvényeként is ismert. A 2022-ben javasolt jogszabály létrehozása óta vitatott. Február 28-án az EU Tanácsa 13 ország, köztük Németország és Olaszország tartózkodása, valamint Svédország negatív szavazata miatt nem hagyta jóvá a mérföldkőnek számító új szabályozást.
A változtatásokat végül az Európai Unió Tanácsa hagyta jóvá. Miután az Európai Parlament jóváhagyta, a CSDDD új törvénnyé válik.
CSDDD követelmények:
1. Végezzen kellő gondossággal vizsgálatot a munkavállalókra és a környezetre gyakorolt lehetséges tényleges vagy potenciális hatások azonosítása érdekében a teljes értéklánc mentén;
2. Cselekvési terveket kell kidolgozni a működésükben és az ellátási láncukban azonosított kockázatok enyhítésére;
3. Folyamatosan nyomon kell követni az átvilágítási folyamat hatékonyságát; átláthatóvá kell tenni az átvilágítást;
4. A működési stratégiákat össze kell hangolni a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os célkitűzésével.
(2015-ben a Párizsi Megállapodás hivatalosan is kitűzte, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az évszázad végére 2 °C-ra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedjenek az 1,5 °C-os cél elérésére.) Ennek eredményeként az elemzők szerint bár az irányelv nem tökéletes, a globális ellátási láncokban a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság kezdetét jelenti.
A CSDDD törvényjavaslat nem csak az uniós vállalatokat célozza meg.
ESG-vel kapcsolatos szabályozásként a CSDDD törvény nemcsak a vállalatok közvetlen tevékenységét szabályozza, hanem az ellátási láncra is kiterjed. Ha egy nem EU-s vállalat beszállítóként jár el egy EU-s vállalat számára, akkor a nem EU-s vállalatra is vonatkoznak kötelezettségek. A jogszabályok hatályának túlzott kiterjesztése minden bizonnyal globális következményekkel jár. A vegyipari vállalatok szinte biztosan jelen vannak az ellátási láncban, így a CSDDD minden bizonnyal az összes olyan vegyipari vállalatot érinteni fogja, amely az EU-ban üzleti tevékenységet folytat. Jelenleg az EU-tagállamok ellenállása miatt, ha a CSDDD-t elfogadják, annak hatálya egyelőre az EU-ban marad, és csak az EU-ban üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak vannak követelményeik, de nem kizárt, hogy azt ismét kibővítik.
Szigorú követelmények az EU-n kívüli vállalatok számára.
A nem EU-s vállalatok számára a CSDDD követelményei viszonylag szigorúak. Előírja a vállalatok számára, hogy 2030-ra és 2050-re kibocsátáscsökkentési célokat tűzzenek ki, azonosítsák a kulcsfontosságú intézkedéseket és a termékváltozásokat, számszerűsítsék a beruházási terveket és a finanszírozást, valamint ismertessék a vezetőség szerepét a tervben. Az EU-ban jegyzett vegyipari vállalatok számára ezek a tartalmak viszonylag ismerősek, de sok nem EU-s vállalat és EU-s kisvállalkozás, különösen a volt Kelet-Európában működők, esetleg nem rendelkeznek teljes körű jelentéstételi rendszerrel. A vállalatoknak extra energiát és pénzt kellett költeniük a kapcsolódó építkezésekre.
A CSDDD főként a 150 millió eurónál nagyobb globális árbevételű uniós vállalatokra vonatkozik, és kiterjed az EU-n belül működő nem uniós vállalatokra, valamint a fenntarthatósággal érzékeny ágazatokban működő kkv-kra. A szabályozás hatása ezekre a vállalatokra nem csekély.
A vállalati fenntarthatósági kellő gondosságról szóló irányelv (CSDDD) végrehajtásának hatása Kínára.
Tekintettel az emberi jogok és a környezetvédelem széles körű támogatottságára az EU-ban, a CSDDD elfogadása és hatálybalépése nagy valószínűséggel bekövetkezik.
A fenntartható kellő gondossággal történő megfelelés lesz az a „küszöb”, amelyet a kínai vállalatoknak át kell lépniük ahhoz, hogy beléphessenek az uniós piacra;
Azok a vállalatok, amelyek értékesítése nem felel meg a méretezési követelményeknek, az EU-ban található downstream ügyfelek részéről is átvilágításra kerülhetnek;
Azok a vállalatok, amelyek értékesítése eléri a szükséges mértéket, maguk is fenntartható kellő gondossági kötelezettségek hatálya alá tartoznak. Látható, hogy méretüktől függetlenül, amíg belépni és megnyitni kívánják az uniós piacot, a vállalatok nem kerülhetik el teljesen a fenntartható kellő gondossági rendszerek kiépítését.
Tekintettel az EU magas követelményeire, egy fenntartható kellő gondosságú rendszer kiépítése egy szisztematikus projekt lesz, amely megköveteli a vállalkozásoktól az emberi és anyagi erőforrások befektetését és a folyamat komoly elvégzését.
Szerencsére még van némi idő a CSDDD hatálybalépéséig, így a vállalatok ezt az időt felhasználhatják egy fenntartható kellő gondossági rendszer kiépítésére és fejlesztésére, valamint az EU-n belüli downstream ügyfelekkel való együttműködésre a CSDDD hatálybalépésére való felkészülés érdekében.
Az EU közelgő megfelelési küszöbértékével szembesülve azok a vállalkozások, amelyek elsőként készülnek fel, versenyelőnyre tesznek szert a CSDDD hatálybalépése után a megfelelés terén, „kiváló beszállítóvá” válnak az uniós importőrök szemében, és ezt az előnyt felhasználva elnyerik az uniós ügyfelek bizalmát és bővítik az uniós piacot.
Közzététel ideje: 2024. márc. 27.