Az Európai Tanács március 15-én jóváhagyta a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvet (CSDDD). Az Európai Parlament a tervek szerint április 24-én szavaz plenáris ülésén a CSDDD-ről, és ha hivatalosan is elfogadják, akkor legkorábban 2026 második felében lép életbe. A CSDDD évek óta készül, és az EU új környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) rendeleteként vagy az EU ellátási láncról szóló törvényeként is ismert. A 2022-ben előterjesztett jogszabály kezdete óta ellentmondásos. Február 28-án az EU Tanácsa nem hagyta jóvá a mérföldkőnek számító új szabályozást 13 ország – köztük Németország és Olaszország – tartózkodása, valamint Svédország nemleges szavazata miatt.
A változtatásokat végül az Európai Unió Tanácsa hagyta jóvá. Az Európai Parlament jóváhagyása után a CSDDD új törvény lesz.
CSDDD követelmények:
1. kellő gondossággal kell eljárnia a munkavállalókra és a környezetre gyakorolt lehetséges tényleges vagy potenciális hatások azonosítása érdekében a teljes értéklánc mentén;
2. Cselekvési tervek kidolgozása a működésükben és az ellátási láncban azonosított kockázatok mérséklésére;
3. Folyamatosan nyomon követni az átvilágítási folyamat hatékonyságát; A kellő gondosság átláthatóvá tétele;
4. A működési stratégiák összehangolása a Párizsi Megállapodás 1,5 C-os céljával.
(2015-ben a Párizsi Megállapodás hivatalosan is kitűzte célul, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az évszázad végére 2 °C-ra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedjenek az 1,5 °C-os cél elérésére.) Ennek eredményeként az elemzők szerint bár az irányelv nem tökéletes, a globális ellátási láncokban a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság kezdetét jelenti.
A CSDDD törvényjavaslat nem csak az uniós cégeket célozza meg.
ESG-vel kapcsolatos szabályozásként a CSDDD törvény nemcsak a vállalatok közvetlen tevékenységét szabályozza, hanem az ellátási láncra is kiterjed. Ha egy EU-n kívüli vállalat egy uniós vállalat beszállítójaként jár el, a nem EU-n kívüli vállalatra is kötelezettségek vonatkoznak. A jogszabályok hatályának túlzott kiterjesztésének globális következményei lehetnek. A vegyipari cégek szinte biztosan jelen vannak az ellátási láncban, így a CSDDD minden bizonnyal érinteni fogja az EU-ban üzleti tevékenységet folytató összes vegyipari céget. Jelenleg az EU-tagállamok ellenállása miatt a CSDDD elfogadása esetén annak hatálya egyelőre még az EU-ban van, és csak az EU-ban működő vállalkozásoknak vannak követelményei, de nem kizárt, hogy újra bővülhet.
Szigorú követelmények az EU-n kívüli cégek számára.
Az EU-n kívüli vállalkozások számára a CSDDD követelményei viszonylag szigorúak. Megköveteli a vállalatoktól, hogy 2030-ra és 2050-re kibocsátás-csökkentési célokat tűzzenek ki, azonosítsák a kulcsfontosságú intézkedéseket és termékváltoztatásokat, számszerűsítsék a beruházási terveket és a finanszírozást, és magyarázzák el a menedzsment szerepét a tervben. Az EU-ban jegyzett vegyipari vállalatok számára ezek a tartalmak viszonylag ismerősek, de sok nem EU-s vállalkozás és EU-s kisvállalkozások jelenthetnek teljes körű jelentést, különösen a korábbi kelet-európai vállalkozások esetében. A cégeknek extra energiát és pénzt kellett költeniük a kapcsolódó építkezésekre.
A CSDDD főként a 150 millió eurót meghaladó globális árbevételű uniós cégekre vonatkozik, és kiterjed az EU-n belül működő, EU-n kívüli vállalatokra, valamint a fenntarthatóan érzékeny ágazatokban működő kkv-kra. E szabályozás hatása ezekre a cégekre nem csekély.
A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) végrehajtásának hatása Kínára.
Tekintettel az emberi jogok és a környezetvédelem széles körű támogatottságára az EU-ban, nagyon valószínű a CSDDD elfogadása és hatályba lépése.
A fenntartható átvilágításnak való megfelelés lesz az a „küszöb”, amelyet a kínai vállalatoknak át kell lépniük ahhoz, hogy beléphessenek az EU piacára;
Azok a vállalatok, amelyek értékesítése nem felel meg a méretkövetelményeknek, szintén átvilágítással szembesülhet az EU-n belüli továbbfelhasználók részéről;
Azok a vállalatok, amelyek eladásai elérik a szükséges mértéket, maguk is fenntartható átvilágítási kötelezettségek alá esnek. Látható, hogy a cégek méretüktől függetlenül mindaddig, amíg szeretnének belépni és nyitni az EU piacán, nem kerülhetik el teljesen a fenntartható átvilágítási rendszerek kiépítését.
Figyelembe véve az EU magas követelményeit, a fenntartható átvilágítási rendszer kiépítése olyan szisztematikus projekt lesz, amely humán és anyagi erőforrások befektetését és komolyan vételét követeli meg a vállalkozásoktól.
Szerencsére még van egy kis idő a CSDDD életbe lépéséig, így a vállalatok ezt az időt felhasználhatják egy fenntartható átvilágítási rendszer kiépítésére és fejlesztésére, valamint az EU-n belüli továbbfelhasználókkal egyeztetve, hogy felkészüljenek a CSDDD hatálybalépésére.
Az EU közelgő megfelelési küszöbével szemben az elsőként felkészült vállalkozások a CSDDD életbe lépése után versenyelőnyre tesznek szert a megfelelőség terén, „kiváló beszállítóvá” válnak az uniós importőrök szemében, és ezt az előnyt kihasználva elnyerhetik az uniós vásárlók bizalmát és bővíthetik az uniós piacot.
Feladás időpontja: 2024. március 27