Rovarirtó- A kezelt szúnyogháló költséghatékony stratégia a malária vektor elleni védekezésben, ezért rovarölő szerekkel kell kezelni, és rendszeresen ártalmatlanítani kell. Ez azt jelenti, hogy a rovarirtó szerrel kezelt szúnyogháló rendkívül hatékony megközelítés a magas malária-prevalencia mellett. Az Egészségügyi Világszervezet 2020-as jelentése szerint a világ lakosságának csaknem felét fenyegeti a malária, a legtöbb megbetegedést és halálesetet a szubszaharai Afrikában, beleértve Etiópiát is. Jelentős számú esetet és halálesetet jelentettek azonban a WHO régióiban is, például Délkelet-Ázsiában, a Földközi-tenger keleti részén, a Csendes-óceán nyugati részén és Amerikában.
A malária egy élősködő által okozott életveszélyes fertőző betegség, amely fertőzött nőstény Anopheles szúnyogcsípések révén kerül át az emberre. Ez a tartós fenyegetés rávilágít arra, hogy a betegség leküzdése érdekében folyamatos közegészségügyi erőfeszítésekre van szükség.
Tanulmányok kimutatták, hogy az ITN-ek használata jelentősen csökkentheti a malária előfordulását, a becslések 45% és 50% között mozognak.
A szabadtéri harapás számának növekedése azonban olyan kihívásokat vet fel, amelyek alááshatják az ITN-ek megfelelő használatának hatékonyságát. A szabadtéri harapás kezelése kritikus fontosságú a malária terjedésének további csökkentése és az általános közegészségügyi eredmények javítása szempontjából. Ez a viselkedésbeli változás válasz lehet az ITN-ek szelektív nyomására, amelyek elsősorban beltéri környezetet céloznak meg. Így a kültéri szúnyogcsípések számának növekedése rávilágít a kültéri malária terjedésének lehetőségére, rávilágítva a célzott kültéri vektor-ellenőrzési beavatkozások szükségességére. Így a legtöbb malária endémiás országban olyan politikák vannak érvényben, amelyek támogatják az ITN-ek egyetemes használatát a kültéri rovarcsípés visszaszorítására, ennek ellenére a szubszaharai Afrikában a szúnyogháló alatt alvó lakosság aránya 2015-ben 55% volt. 5,24
Közösségi alapú keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók használatának és a kapcsolódó tényezőknek a meghatározására 2021 augusztusában és szeptemberében.
A vizsgálatot Pawi woredában, a Benishangul-Gumuz államban található Metekel megye hét kerületének egyikében végezték. Pawi kerület Benishangul-Gumuz államban található, 550 km-re délnyugatra Addisz-Abebától és 420 km-re északkeletre Assosától.
A vizsgálat mintájába a háztartásfő vagy bármely olyan 18 éves vagy annál idősebb háztartástag került, aki legalább 6 hónapja a háztartásban élt.
Kizártuk a mintából azokat a válaszadókat, akik súlyos vagy kritikus állapotban voltak, és nem tudtak kommunikálni az adatgyűjtési időszakban.
Eszközök: Az adatokat egy kérdezőbiztos által kidolgozott kérdőív és egy megfigyelési ellenőrző lista segítségével gyűjtöttük össze, amelyet a vonatkozó publikált tanulmányok alapján készítettek, némi módosítással31. A felmérés kérdőíve öt részből állt: szocio-demográfiai jellemzők, az ICH használata és ismerete, a család szerkezete és mérete, valamint személyiség/viselkedési tényezők, amelyek célja alapvető információk gyűjtése a résztvevőkről. Az ellenőrzőlista lehetőséget biztosít a megfigyelések körbeírására. Minden háztartási kérdőívhez csatolták, hogy a helyszíni munkatársak az interjú megszakítása nélkül ellenőrizhessék megfigyeléseiket. Etikai nyilatkozatként kijelentettük, hogy vizsgálatainkban humán résztvevők vettek részt, és a humán résztvevők bevonásával végzett vizsgálatoknak összhangban kell lenniük a Helsinki Nyilatkozattal. Ezért a Bahir Dar Egyetem Orvosi és Egészségtudományi Kollégiumának intézményi felülvizsgálati bizottsága jóváhagyott minden eljárást, beleértve a vonatkozó iránymutatásoknak és előírásoknak megfelelően végrehajtott vonatkozó részleteket, és minden résztvevőtől tájékozott beleegyezést kaptak.
Tanulmányunkban az adatok minőségének biztosítása érdekében több kulcsfontosságú stratégiát alkalmaztunk. Először is, az adatgyűjtőket alaposan kiképezték, hogy megértsék a vizsgálat céljait és a kérdőív tartalmát a hibák minimalizálása érdekében. A teljes bevezetés előtt kísérleti tesztet végeztünk a kérdőíven, hogy azonosítsuk és megoldjuk a problémákat. Szabványosított adatgyűjtési eljárások a következetesség biztosítása érdekében, és rendszeres monitoring mechanizmusok jöttek létre a helyszíni személyzet felügyeletére és a protokollok betartásának biztosítására. A válaszok logikus sorrendjének fenntartása érdekében a kérdőív érvényességi ellenőrzéseket tartalmazott. A mennyiségi adatokhoz kettős adatbevitelt alkalmaztak a beviteli hibák minimalizálása érdekében, és az összegyűjtött adatokat rendszeresen felülvizsgálták a teljesség és a pontosság biztosítása érdekében. Ezenkívül visszacsatolási mechanizmusokat hoztunk létre az adatgyűjtők számára a folyamatok javítása és az etikus gyakorlatok biztosítása érdekében, elősegítve a résztvevők bizalmának növelését és a válaszadás minőségének javítását.
Végül többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk az eredményváltozók előrejelzőinek azonosítására és a kovariánsokhoz való igazításra. A bináris logisztikus regressziós modell illeszkedésének jóságát Hosmer és Lemeshow teszttel teszteltük. Minden statisztikai teszt esetében a 0,05-nél kisebb P értéket tekintettük a statisztikai szignifikancia határértékének. A független változók multikollinearitását a tolerancia és variancia inflációs tényező (VIF) segítségével vizsgáltuk. A független kategorikus és bináris függő változók közötti kapcsolat erősségének meghatározására COR, AOR és 95%-os konfidencia intervallumot használtunk.
A rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók használatának tudatosítása Parweredasban, Benishangul-Gumuz régióban, Etiópia északnyugati részén
A rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók a malária megelőzésének fontos eszközeivé váltak olyan erősen endémiás területeken, mint például Pawi megye. Annak ellenére, hogy az Etióp Szövetségi Egészségügyi Minisztérium jelentős erőfeszítéseket tett a rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók használatának növelésére, továbbra is akadályok vannak széles körű használatuk előtt.
Egyes régiókban félreértés vagy ellenállás tapasztalható a rovarölő szerrel kezelt hálók használatával szemben, ami alacsony felvételi arányhoz vezethet. Egyes területek olyan sajátos kihívásokkal szembesülhetnek, mint például a konfliktusok, az elköltözések vagy a rendkívüli szegénység, amelyek súlyosan korlátozhatják a rovarirtó szerrel kezelt hálók terjesztését és használatát, ilyen például a Benishangul-Gumuz-Metekel terület.
Ezt az eltérést több tényező is okozhatja, beleértve a vizsgálatok közötti időintervallumot (átlagosan hat év), a malária megelőzésével kapcsolatos ismeretek és oktatás különbségeit, valamint a promóciós tevékenységek regionális különbségeit. Az ITN-ek használata általában magasabb a hatékony oktatással és jobb egészségügyi infrastruktúrával rendelkező területeken. Emellett a helyi kulturális hagyományok és hiedelmek befolyásolhatják az ágyháló használatának elfogadhatóságát. Mivel ezt a vizsgálatot olyan malária endémiás területeken végezték, ahol jobb egészségügyi infrastruktúra és ITN-eloszlás áll rendelkezésre, az ágyhálók elérhetősége és elérhetősége magasabb lehet, mint a kevésbé használt területeken.
Az életkor és az ITN-használat közötti összefüggés számos tényezőnek tudható be: a fiatalok gyakrabban használják az ITN-t, mert nagyobb felelősséget éreznek gyermekeik egészségéért. Ezen túlmenően a közelmúlt egészségügyi kampányai hatékonyan megcélozták a fiatalabb generációkat, felhívva a figyelmet a malária megelőzésére. A társadalmi hatások, beleértve a társakat és a közösségi gyakorlatokat, szintén szerepet játszhatnak, mivel a fiatalok általában fogékonyabbak az új egészségügyi tanácsokra.
Ezen túlmenően általában jobban hozzáférnek az erőforrásokhoz, és gyakran hajlandóbbak új gyakorlatokat és technológiákat átvenni, így valószínűbb, hogy folyamatosan IPO-kat fognak használni.
Ennek oka az lehet, hogy az oktatás számos, egymással összefüggő tényezőhöz kapcsolódik. A magasabb iskolai végzettségűek általában jobban hozzáférnek az információkhoz, és jobban megértik az ITN-ek fontosságát a malária megelőzésében. Általában magasabb szintű egészségügyi ismereteik vannak, ami lehetővé teszi számukra az egészségügyi információk hatékony értelmezését és az egészségügyi szolgáltatókkal való interakciót. Ezenkívül az oktatás gyakran javult társadalmi-gazdasági státuszhoz kapcsolódik, amely erőforrásokat biztosít az emberek számára az ITN-ek megszerzéséhez és fenntartásához. A képzett emberek nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a kulturális hiedelmeket, fogékonyabbak az új egészségügyi technológiákra, és pozitív egészségmagatartást folytatnak, ezáltal pozitívan befolyásolják társaik ITN-használatát.
Feladás időpontja: 2025. március 12