RovarirtóA rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók költséghatékony stratégiát jelentenek a malária vektorok elleni védekezésben, ezért rovarirtó szerekkel kell kezelni és rendszeresen ártalmatlanítani. Ez azt jelenti, hogy a rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók rendkívül hatékony megközelítést jelentenek a magas malária prevalenciájú területeken. Az Egészségügyi Világszervezet 2020-as jelentése szerint a világ népességének közel fele ki van téve a malária kockázatának, a legtöbb eset és haláleset Szubszaharai Afrikában, beleértve Etiópiát is, fordul elő. Jelentős számú esetet és halálesetet jelentettek azonban olyan WHO-régiókban is, mint Délkelet-Ázsia, a Földközi-tenger keleti része, a Csendes-óceán nyugati része és Amerika.
A malária egy életveszélyes fertőző betegség, amelyet egy parazita okoz, és fertőzött nőstény Anopheles szúnyogok csípésével terjed az emberre. Ez a tartós fenyegetés rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van a betegség elleni küzdelem érdekében folytatott folyamatos közegészségügyi erőfeszítésekre.
Tanulmányok kimutatták, hogy az ITN-ek használata jelentősen csökkentheti a malária előfordulását, a becslések 45% és 50% között mozognak.
A kültéri szúnyogcsípések számának növekedése azonban olyan kihívásokat teremt, amelyek alááshatják az ITN-ek megfelelő használatának hatékonyságát. A kültéri szúnyogcsípések kezelése kritikus fontosságú a malária terjedésének további csökkentése és az általános közegészségügyi eredmények javítása érdekében. Ez a viselkedésváltozás válasz lehet az ITN-ek által gyakorolt szelekciós nyomásra, amelyek elsősorban a beltéri környezetet célozzák meg. Így a kültéri szúnyogcsípések számának növekedése rávilágít a kültéri malária terjedésének lehetőségére, kiemelve a célzott kültéri vektor-ellenőrzési beavatkozások szükségességét. Így a legtöbb malária-endémiás országban vannak olyan politikák, amelyek támogatják az ITN-ek univerzális használatát a kültéri rovarcsípések elleni védekezésben, mégis a szubszaharai Afrikában a szúnyogháló alatt alvó lakosság arányát 2015-ben 55%-ra becsülték.5,24
2021 augusztusa és szeptembere között közösségi alapú keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók használatának és a kapcsolódó tényezőknek a meghatározására.
A vizsgálatot Pawi woredában, a Benishangul-Gumuz államban található Metekel megye hét kerületének egyikében végezték. Pawi kerület Benishangul-Gumuz államban található, 550 km-re délnyugatra Addisz-Abebától és 420 km-re északkeletre Assosától.
A vizsgálat mintája a háztartásfőt vagy bármely 18 éves vagy annál idősebb háztartástagot foglalta magában, aki legalább 6 hónapja a háztartásban élt.
A mintából kizárták azokat a válaszadókat, akik súlyos vagy kritikus állapotban voltak és az adatgyűjtési időszak alatt nem tudtak kommunikálni.
Eszközök: Az adatokat egy kérdezőbiztos által kitöltött kérdőív és egy, a releváns publikált tanulmányokon alapuló megfigyelési ellenőrzőlista segítségével gyűjtöttük, némi módosítással31. A kérdőív öt részből állt: társadalmi-demográfiai jellemzők, az intellektuális örökség (IKH) használata és ismerete, családszerkezet és -méret, valamint személyiség/viselkedési tényezők, amelyek célja a résztvevőkről szóló alapvető információk gyűjtése volt. Az ellenőrzőlista lehetővé teszi a megfigyelések bekarikázását. Minden háztartási kérdőívhez csatoltuk, hogy a terepen dolgozók az interjú megszakítása nélkül ellenőrizhessék megfigyeléseiket. Etikai nyilatkozatként kijelentettük, hogy tanulmányainkban emberi résztvevők vettek részt, és az emberi résztvevőket bevonó vizsgálatoknak összhangban kell lenniük a Helsinki Nyilatkozattal. Ezért a Bahir Dar Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Karának Intézményi Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta az összes eljárást, beleértve a vonatkozó irányelveknek és előírásoknak megfelelően végrehajtott releváns részleteket is, és minden résztvevőtől tájékozott beleegyezést szereztünk.
Tanulmányunkban az adatminőség biztosítása érdekében számos kulcsfontosságú stratégiát alkalmaztunk. Először is, az adatgyűjtőket alaposan kiképeztük, hogy megértsék a tanulmány céljait és a kérdőív tartalmát a hibák minimalizálása érdekében. A teljes körű bevezetés előtt pilottesztet végeztünk a kérdőíven az esetleges problémák azonosítása és megoldása érdekében. Szabványosítottuk az adatgyűjtési eljárásokat a következetesség biztosítása érdekében, és rendszeres ellenőrzési mechanizmusokat alakítottunk ki a terepi személyzet felügyeletére és a protokollok betartásának biztosítására. A kérdőív érvényességi ellenőrzéseket tartalmazott a válaszok logikus sorrendjének fenntartása érdekében. A kvantitatív adatok esetében dupla adatbevitelt alkalmaztunk a beviteli hibák minimalizálása érdekében, és a gyűjtött adatokat rendszeresen felülvizsgáltuk a teljesség és a pontosság biztosítása érdekében. Ezenkívül visszajelzési mechanizmusokat hoztunk létre az adatgyűjtők számára a folyamatok fejlesztése és az etikus gyakorlatok biztosítása érdekében, elősegítve a résztvevők bizalmának növelését és a válaszok minőségének javítását.
Végül többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk a kimeneti változók prediktorainak azonosítására és a kovariánsok korrigálására. A bináris logisztikus regressziós modell illeszkedését Hosmer és Lemeshow teszttel teszteltük. Minden statisztikai teszt esetében a 0,05-nél kisebb P-értéket tekintettük a statisztikai szignifikancia határértékének. A független változók multikollinearitását a tolerancia és a variancia inflációs faktor (VIF) segítségével vizsgáltuk. A független kategorikus és bináris függő változók közötti összefüggés erősségének meghatározására COR-t, AOR-t és 95%-os konfidencia intervallumot használtunk.
A rovarirtó szerrel kezelt szúnyoghálók használatának tudatosítása Parweredasban, Benishangul-Gumuz régióban, Etiópia északnyugati részén
A rovarirtóval kezelt szúnyoghálók fontos eszközzé váltak a malária megelőzésében az olyan erősen endémiás területeken, mint Pawi megye. Annak ellenére, hogy az Etiópiai Szövetségi Egészségügyi Minisztérium jelentős erőfeszítéseket tett a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók használatának elterjesztésére, továbbra is akadályok vannak széles körű elterjedésük előtt.
Egyes régiókban félreértések vagy ellenállás tapasztalható a rovarirtóval kezelt hálók használatával kapcsolatban, ami alacsony felhasználási arányokhoz vezethet. Egyes területek, mint például a Benishangul-Gumuz-Metekel térség, olyan sajátos kihívásokkal nézhetnek szembe, mint a konfliktusok, a lakóhelyelhagyás vagy a mélyszegénység, amelyek súlyosan korlátozhatják a rovarirtóval kezelt hálók elosztását és használatát.
Ez az eltérés több tényezőnek is tudható be, beleértve a vizsgálatok közötti időintervallumot (átlagosan hat év), a malária megelőzésével kapcsolatos tudatosság és oktatás különbségeit, valamint a promóciós tevékenységek regionális különbségeit. Az informális hálók (ITN) használata általában magasabb a hatékony oktatással és jobb egészségügyi infrastruktúrával rendelkező területeken. Ezenkívül a helyi kulturális hagyományok és hiedelmek is befolyásolhatják az ágyhálók használatának elfogadhatóságát. Mivel ezt a tanulmányt malária-endémiás területeken végezték, ahol jobb az egészségügyi infrastruktúra és az informális hálók elterjedése, az ágyhálók hozzáférhetősége és elérhetősége magasabb lehet az alacsonyabb használattal rendelkező területekhez képest.
Az életkor és az informális nikotinhasználat közötti összefüggés számos tényezőnek tudható be: a fiatalok hajlamosabbak az informális nikotinhasználatra, mert nagyobb felelősséget éreznek gyermekeik egészségéért. Ezenkívül a közelmúltbeli egészségügyi kampányok hatékonyan célozták meg a fiatalabb generációkat, felhívva a figyelmet a malária megelőzésére. A társadalmi hatások, beleértve a kortársakat és a közösségi gyakorlatokat, szintén szerepet játszhatnak, mivel a fiatalok általában fogékonyabbak az új egészségügyi tanácsokra.
Ezenkívül általában jobban hozzáférnek az erőforrásokhoz, és gyakran hajlandóbbak új gyakorlatokat és technológiákat alkalmazni, így nagyobb valószínűséggel fognak folyamatosan IPO-kat igénybe venni.
Ez azért lehet, mert az iskolázottság számos egymással összefüggő tényezővel jár. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek általában jobban hozzáférnek az információkhoz, és jobban megértik az informatikai hálók (ITN) fontosságát a malária megelőzésében. Általában magasabb szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan értelmezzék az egészségügyi információkat és kapcsolatba lépjenek az egészségügyi szolgáltatókkal. Ezenkívül az iskolai végzettség gyakran összefügg a jobb társadalmi-gazdasági státusszal, amely biztosítja az emberek számára az ITN-ek megszerzéséhez és fenntartásához szükséges erőforrásokat. A képzett emberek nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a kulturális hiedelmeket, fogékonyabbak az új egészségügyi technológiákra, és pozitív egészségügyi viselkedést tanúsítanak, ezáltal pozitívan befolyásolva társaik ITN-ek használatát.
Közzététel ideje: 2025. márc. 12.