A használatarovarirtóA malária-ellenes hálók (ITN-ek) kiosztása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott malária-megelőzési stratégia. Nigéria 2007 óta rendszeresen oszt ITN-eket a beavatkozások során. Az intervenciós tevékenységeket és eszközöket gyakran papír vagy digitális rendszerek segítségével követik nyomon. 2017-ben az Ondo Egyetem ITN-programja digitális módszert vezetett be a képzéseken való részvétel nyomon követésére. A 2017-es ITN-kampány sikeres elindítását követően a későbbi kampányok a kampány más aspektusainak digitalizálását tervezik az ITN-elosztás elszámoltathatóságának és hatékonyságának javítása érdekében. A COVID-19 világjárvány további kihívások elé állította a 2021-re tervezett ITN-elosztást, és a tervezési stratégiákban módosításokat végeztek annak biztosítása érdekében, hogy az esemény biztonságosan lebonyolítható legyen. Ez a cikk a nigériai Ondo államban 2021-ben végzett ITN-elosztási gyakorlat tanulságait mutatja be.
A kampány egy dedikált RedRose mobilalkalmazást használt a kampánytervezés és -megvalósítás nyomon követésére, a háztartási adatok gyűjtésére (beleértve a személyzet képzését is), valamint az ITN-ek elosztóközpontok és háztartások közötti átadásának nyomon követésére. Az ITN-eket egylépcsős, házhozszállításos elosztási stratégiával osztják szét.
A mikrotervezési tevékenységeket az esemény előtt négy hónappal fejezik be. A nemzeti csapat és a helyi önkormányzati technikai asszisztensek képzésben részesültek mikrotervezési tevékenységek elvégzésére helyi önkormányzati, kerületi, egészségügyi intézményi és közösségi szinten, beleértve a rovarirtó oltóhálók mikrokvantitatív meghatározását is. A helyi önkormányzati technikai asszisztensek ezután a helyi önkormányzatokba utaztak, hogy mentorálást, adatgyűjtést és ismeretterjesztő látogatásokat tartsanak az kerületi személyzet számára. Az kerületi tájékoztató, adatgyűjtési és figyelemfelkeltő látogatásokat csoportos környezetben végezték, szigorúan betartva a COVID-19 megelőzési protokollokat és irányelveket. Az adatgyűjtési folyamat során a csapat kerületi térképeket (mintázatokat), közösségi listákat, az egyes kerületek népességi adatait, az elosztóközpontok és a vonzáskörzetek helyét, valamint az egyes kerületekben szükséges mobilizálók és elosztók számát gyűjtötte össze. A kerületi térképet a kerületi felelősök, a kerületi fejlesztési vezetők és a közösségi képviselők készítették, és tartalmazta a településeket, az egészségügyi intézményeket és az elosztóközpontokat.
Az ITN kampányok jellemzően kétlépcsős, célzott elosztási stratégiát alkalmaznak. Az első szakasz a háztartásokba tett mozgósító látogatásokból áll. A kiküldetés során a népszámláló csapatok információkat gyűjtöttek, beleértve a háztartások méretét is, és NIS-kártyákkal látták el a háztartásokat, amelyek feltüntették az elosztási ponton megkapható ITN-ek számát. A látogatás magában foglalja az egészségügyi oktatási foglalkozásokat is, amelyek tájékoztatást nyújtanak a maláriáról, valamint a szúnyoghálók használatáról és gondozásáról. A mozgósítás és a felmérések általában 1-2 héttel az ITN kiosztása előtt történnek. A második szakaszban a háztartások képviselőinek meg kell jelenniük egy kijelölt helyszínen a NIS-kártyáikkal, hogy átvegyék a jogosult ITN-eket. Ezzel szemben ez a kampány egylépcsős, házról házra történő elosztási stratégiát alkalmazott. A stratégia egyetlen háztartási látogatást foglal magában, ahol a mozgósítás, a számlálás és az ITN-ek kiosztása egyidejűleg történik. Az egylépcsős megközelítés célja a zsúfoltság elkerülése az elosztóközpontokban, ezáltal csökkentve az elosztó csapatok és a háztartás tagjai közötti kapcsolatok számát a COVID-19 terjedésének megelőzése érdekében. A házról házra történő terjesztési módszer magában foglalja a csapatok mozgósítását és elosztását az ITN-ek elosztási központokban történő begyűjtésére és közvetlenül a háztartásokhoz történő kiszállítására, ahelyett, hogy a háztartások fix pontokon gyűjtenék az ITN-eket. A mozgósító és elosztó csapatok különböző közlekedési módokat – gyaloglást, kerékpározást és motoros szállítást – használnak az ITN-ek elosztásához, az egyes helyszínek domborzatától és a háztartások közötti távolságoktól függően. A nemzeti malária elleni immunizációs irányelveknek megfelelően minden háztartás egy adag malária elleni oltást kap, háztartásonként legfeljebb négy adag malária elleni oltást. Ha a háztartás tagjainak száma páratlan, a számot felfelé kerekítik.
Az Egészségügyi Világszervezet és a Nigériai Nemzeti Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ COVID-19-cel kapcsolatos irányelveinek betartása érdekében a következő lépéseket tettük meg az adomány elosztása során:
A kézbesítő személyzet biztosítása személyi védőfelszereléssel (PPE), beleértve a maszkokat és a kézfertőtlenítőt;
Kövesse a COVID-19 megelőzésére vonatkozó intézkedéseket, beleértve a fizikai távolságtartást, a folyamatos maszkviselés és a kézhigiénia betartását; és
A mozgósítási és elosztási fázisban minden háztartás egészségügyi oktatásban részesült. A helyi nyelveken nyújtott információk olyan témákat érintettek, mint a malária, a COVID-19, valamint a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók használata és ápolása.
A kampány elindítása után négy hónappal 52 kerületben háztartási felmérést végeztek, hogy nyomon kövessék a rovarirtóval kezelt hálók háztartásokban való elérhetőségét.
A RedRose egy mobil adatgyűjtő platform, amely geolokációs képességekkel rendelkezik a képzéseken való részvétel nyomon követésére, valamint a készpénz- és eszközátutalások monitorozására a mozgósítási és elosztási kampányok során. Egy második digitális platform, a SurveyCTO a folyamat közbeni és utáni monitorozásra szolgál.
Az Információs és Kommunikációs Technológiai (IKT) Fejlesztési (ICT4D) csapat felelős volt az Android mobileszközök beállításáért a képzés előtt, valamint a mobilizálás és a kiosztás előtt. A beállítás magában foglalja az eszköz megfelelő működésének ellenőrzését, az akkumulátor töltését és a beállítások kezelését (beleértve a geolokációs beállításokat is).
Közzététel ideje: 2025. márc. 31.