A biopeszticidek a „zöldélelmiszer-stratégia” végrehajtásának egyik fontos eszközei Japánban.Ez a cikk leírja a biopeszticidek meghatározását és kategóriáját Japánban, és osztályozza a biopeszticidek regisztrálását Japánban, hogy referenciaként szolgáljon a biopeszticidek más országokban történő kifejlesztéséhez és alkalmazásához.
Mivel Japánban viszonylag korlátozott a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület, több növényvédőszert és műtrágyát kell kijuttatni a területre jutó terméshozam növelése érdekében.A nagyszámú vegyszeres növényvédő szer alkalmazása azonban megnövelte a környezeti terhelést, és különösen fontos a talaj, a víz, a biodiverzitás, a vidéki tájak és az élelmezésbiztonság védelme a fenntartható mezőgazdasági és környezeti fejlődés elérése érdekében.Mivel a növényekben magas a peszticid-szermaradvány, ami a népbetegségek számának növekedéséhez vezet, a gazdálkodók és a lakosság hajlamosak biztonságosabb és környezetbarátabb biopeszticideket használni.
A „farm-to-fork” európai kezdeményezéshez hasonlóan a japán kormány 2021 májusában kidolgozta a „Zöld Élelmiszer-rendszer Stratégiáját”, amelynek célja, hogy 2050-re 50%-kal csökkentse a vegyi növényvédő szerek kockázattal súlyozott használatát, és növelje az ökológiai termesztés területét. 1 millió hm2 (amely Japán mezőgazdasági területének 25%-ának felel meg).A stratégia az élelmiszerek, a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat termelékenységének és fenntarthatóságának növelését célozza innovatív ellenállóképességi intézkedések (MeaDRI) révén, beleértve az integrált növényvédelem, a jobb alkalmazási módszerek és új alternatívák kidolgozását.Közülük a legfontosabb az integrált növényvédelem (IPM) fejlesztése, alkalmazása és népszerűsítése, a biopeszticidek pedig az egyik fontos eszköz.
1. A biopeszticidek meghatározása és kategóriája Japánban
A biopeszticidek a kémiai vagy szintetikus peszticidekhez viszonyulnak, és általában olyan peszticidekre utalnak, amelyek viszonylag biztonságosak vagy barátságosak az emberekre, a környezetre és az ökológiára, biológiai erőforrásokat használva vagy azokon alapulnak.A biopeszticidek a hatóanyagok forrása szerint a következő kategóriákba sorolhatók: először a mikrobiális eredetű peszticidek, ideértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat és az eredeti biológiai állatok (génmódosított) mikrobiális élőlényeket és ezek szekretált metabolitjait;A második a növényi eredetű peszticidek, beleértve az élő növényeket és azok kivonatait, a növénybe ágyazott védőanyagokat (génmódosított növények);Harmadszor, állati eredetű peszticidek, beleértve az élő entomopathiás fonálférgeket, parazita és ragadozó állatokat és állati kivonatokat (például feromonokat).Az Egyesült Államok és más országok a természetes ásványi eredetű peszticideket, például az ásványolajat is biopeszticidek közé sorolják.
A japán SEIJ a biopeszticideket élő szervezet növényvédő szerek és biogén anyagok peszticidek közé sorolja, a feromonokat, mikrobiális metabolitokat (mezőgazdasági antibiotikumok), növényi kivonatokat, ásványi eredetű peszticideket, állati kivonatokat (például ízeltlábú méreg), nanoantitesteket és növényi beágyazott védőanyagokat. anyagok peszticidek.A Japán Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége a japán biopeszticideket természetes ellenséges ízeltlábúak, természetes ellenséges fonálférgek, mikroorganizmusok és biogén anyagok közé sorolja, az inaktivált Bacillus thuringiensis mikroorganizmusok közé sorolja, a mezőgazdasági antibiotikumokat pedig kizárja a biopeszticidek kategóriájából.A tényleges peszticid-kezelésben azonban a japán biopeszticideket szűken definiálják biológiailag élő peszticidekként, vagyis „biológiai védekező szerekként, mint például antagonista mikroorganizmusok, növényi patogén mikroorganizmusok, rovarpatogén mikroorganizmusok, rovarparazita fonálférgek, parazita és ragadozó ízeltlábúak, amelyeket a fertőzések leküzdésére használnak. kártevők”.Más szóval, a japán biopeszticidek olyan növényvédő szerek, amelyek élő szervezeteket, például mikroorganizmusokat, entomopatikus fonálférgeket és természetes ellenséges szervezeteket forgalmaznak hatóanyagként, míg a Japánban bejegyzett biológiai forrásanyagok fajtái és típusai nem tartoznak a biopeszticidek kategóriájába.Ezenkívül a japán „Intézkedések a mikrobiális peszticidek nyilvántartásba vétele iránti kérelemmel kapcsolatos biztonsági értékelési tesztek eredményeinek kezelésére” című dokumentum szerint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és növények nem tartoznak a biológiai peszticidek kezelésébe Japánban.Az elmúlt években a Földművelésügyi, Erdészeti és Halászati Minisztérium is kezdeményezte a biopeszticidek újraértékelési folyamatát, és új szabványokat dolgozott ki a biopeszticidek nyilvántartásba vételének tilalmára annak érdekében, hogy csökkentse annak lehetőségét, hogy a biopeszticidek alkalmazása és elterjedése jelentős károkat okozzon az élőhelyen. vagy állatok és növények növekedése a lakókörnyezetben.
A Japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium által 2022-ben újonnan kiadott „Ökológiai növényi inputok listája” minden biopeszticidre és néhány biológiai eredetű peszticidre kiterjed.A japán biopeszticidek mentesülnek a megengedett napi bevitel (ADI) és a maximális maradékanyag-határértékek (MRL) meghatározása alól, amelyek mindkettő felhasználható a japán ökológiai mezőgazdasági szabvány (JAS) szerinti mezőgazdasági termékek előállításához.
2. A biológiai növényvédő szerek regisztrációjának áttekintése Japánban
A biopeszticidek fejlesztésében és alkalmazásában vezető országként Japán viszonylag teljes körű peszticid-regisztrációs rendszerrel és a biopeszticidek nyilvántartásának viszonylag gazdag választékával rendelkezik.A szerző statisztikái szerint 2023-ban Japánban 99 biológiai peszticid készítményt tartanak nyilván és hatékonyak, ezek 47 hatóanyagot tartalmaznak, ami a bejegyzett növényvédő szerek összes hatóanyagának mintegy 8,5%-át teszi ki.Közülük 35 összetevőt használnak rovarölő szerhez (ebből 2 nematocid), 12 összetevőt sterilizáláshoz, és nincs gyomirtó vagy egyéb felhasználás (1. ábra).Noha Japánban a feromonok nem tartoznak a biopeszticidek kategóriájába, általában a biopeszticidekkel együtt népszerűsítik és alkalmazzák szerves növényi inputként.
2.1 Természetes ellenségek biológiai növényvédő szerek
A természetes ellenséges biopeszticideknek 22 hatóanyaga van nyilvántartva Japánban, amelyek biológiai fajok és hatásmód szerint parazita rovarokra, ragadozó rovarokra és ragadozó atkákra oszthatók.Közülük a ragadozó rovarok és a ragadozó atkák káros rovarokat zsákmányolnak táplálékként, a parazita rovarok pedig parazita kártevőkre tojják le a tojásokat, kikelt lárváik pedig táplálkoznak a gazdán, és fejlődnek, hogy elpusztítsák a gazdát.A Japánban törzskönyvezett parazita hártyarovarokat, mint a levéltetvek, levéltetű méhek, levéltetvek, levéltetvek, levéltetvek, hemiptera méhek és a Mylostomus japonicus elsősorban üvegházban termesztett zöldségeken használják levéltetvek, legyek és fehérlegyek elleni védekezésre, a ragadozó chrysoptera, poloska, katica és tripszek pedig főként levéltetvek, tripszek és fehérlegyek elleni védekezésre szolgálnak üvegházban termesztett zöldségeken.A ragadozó atkákat főként vörös takács, levélatka, tyrophage, pleurotarsus, tripszek és fehérlégy irtására használják zöldségeken, virágokon, gyümölcsfákon, babon és burgonyán, valamint zöldségeken, gyümölcsfákon és teán. mezőket.Anicetus beneficus, Pseudaphycus mali⁃nus, E. eremicus, Dacnusa Sibirica sibirica, Diglyphus isaea, Bathyplectes anurus, degenerans (A. (=Iphiseius) degenerans, A. cucumeris A természetes ellenségek nyilvántartása nem volt, például az O. sauteri.
2.2 Mikrobiális peszticidek
Japánban 23 féle mikrobiális rovarirtó hatóanyagot tartanak nyilván, amelyek a mikroorganizmusok típusa és felhasználása szerint vírusos rovarirtók/gombaölők, bakteriális rovarirtók/fungicidek és gombás rovarirtók/gombaölő szerekre oszthatók.Közülük a mikrobiális rovarirtó szerek megfertőzik, szaporítják és méreganyagokat választanak ki a kártevők ellen, illetve irtják azokat.A mikrobiális fungicidek a kolonizációs versengés, az antimikrobiális szerek vagy másodlagos metabolitok szekréciója és a növényi rezisztencia kiváltása révén szabályozzák a patogén baktériumokat [1-2, 7-8, 11].Gombák (ragadozó) nematocidek Monacrosporium phymatopagum, Mikrobás gombaölők Agrobacterium radiobacter, Pseudomonas sp.CAB-02, nem patogén Fusarium oxysporum és a Pepper mild mottle vírus legyengített törzs, És a mikrobiális peszticidek, mint például a Xanflexrestroristhom és p. A Drechslera monoceras nem újult meg.
2.2.1 Mikrobás rovarölő szerek
A Japánban bejegyzett szemcsés és nukleáris polihedroid vírus rovarirtó szereket főként olyan specifikus kártevők elleni védekezésre használják, mint az alma ótvar, a tea ótvar és a tea hosszúlevelű ótvar, valamint a Streptococcus aureus ellen olyan növényeken, mint a gyümölcsök, zöldségek és babok.A Bacillus thuringiensist, mint a legszélesebb körben használt bakteriális rovarirtót, főként lepkék és félfélék kártevői elleni védekezésre használják olyan növényeken, mint a zöldségek, gyümölcsök, rizs, burgonya és gyep.A bejegyzett gombás rovarirtó szerek közül a Beauveria bassiana-t főként a rágó és szúró szájszerv-kártevők, például tripszek, pikkelyes rovarok, fehérlegyek, atkák, bogarak, gyémántok és levéltetvek elleni védekezésre használják zöldségeken, gyümölcsökön, fenyőkön és teán.A Beauveria brucei-t a coleoptera kártevők, például a hosszúszárnyúak és a bogarak irtására használják gyümölcsfákban, fákban, angyalvirágokban, cseresznyevirágokban és shiitake gombákban.Metarhizium anisopliae tripsz elleni védekezésre használt zöldségek és mangók üvegházi termesztése során;A Paecilomyces furosust és a Paecilopus pectust használták fehérlégy, levéltetvek és vöröspók elleni védekezésre üvegházban termesztett zöldségekben és eperben.A gombát fehérlegyek és tripszek elleni védekezésre használják zöldségek, mangók, krizantémok és lisiflorum üvegházi termesztésében.
A Bacillus Pasteurensis punctum az egyetlen Japánban regisztrált és hatékony mikrobiális fonálféreg, amelyet zöldségekben, burgonyában és fügében gyökércsomó-fonálféreg elleni védekezésre használják.
2.2.2 Mikrobiocidek
A Japánban regisztrált, vírusszerű gombaölő cukkinisárgulást okozó Mosaic vírus attenuált törzset az uborkarokon vírus okozta Mosaic betegség és fuzáriumos hervadás leküzdésére használták.A Japánban bejegyzett bakteriológiai gombaölő szerek közül a Bacillus amylolitica-t gombás betegségek, például barna rothadás, szürkepenész, feketerothadás, fehércsillagkór, lisztharmat, feketepenész, levélpenész, foltos betegség, fehérrozsda és levélrothadás elleni védekezésre használják. zöldségeken, gyümölcsökön, virágokon, komlón és dohányon.A Bacillus simplex-et a rizs bakteriális hervadásának és bakteriális fertőzésének megelőzésére és kezelésére használták.A Bacillus subtilis bakteriális és gombás betegségek, például szürkepenész, lisztharmat, feketecsillag-betegség, rizsrothadás, levélpenész, feketerothadás, levélrothadás, fehérfoltosság, foltos, afta, fertőző betegség, feketepenészbetegség, leküzdésére szolgál, barnafoltos betegség, fekete levélfoltosság és zöldségek, gyümölcsök, rizs, virágok és dísznövények, bab, burgonya, komló, dohány és gombák bakteriális foltosodása.Az Erwenella lágy rothadású sárgarépa-alfajok nem patogén törzseit a lágy rothadás és a rák elleni védekezésre használják zöldségeken, citrusokon, ciklán és burgonyán.A Pseudomonas fluorescens-t leveles zöldségeken a rothadás, feketerothadás, bakteriális feketerothadás és virágrügyrothadás leküzdésére használják.A Pseudomonas rosenit lágyrothadás, feketerothadás, virágrügyrothadás, bakteriális folt, bakteriális feketefolt, bakteriális perforáció, bakteriális lágyrothadás, bakteriális szárrothadás, bakteriális ágrothadás és bakteriális rák elleni védekezésre használják zöldségeken és gyümölcsökön.A phagocytophage mirabile a keresztesvirágú zöldségek gyökérduzzadásának, a sárga kosárbaktériumot pedig a lisztharmat, feketepenész, lépfene, levélpenész, szürkepenész, rizsrobbanás, bakteriális vész, bakteriális hervadás, barna csík elleni védekezésre használják. , rossz palántabetegség és palántavész a zöldségeken, epereken és rizsen, és elősegíti a növény gyökereinek növekedését.A Lactobacillus plantarum a zöldségek és a burgonya lágy rothadásának leküzdésére szolgál.A Japánban bejegyzett gombaölő szerek közül a Scutellaria microscutellát használták zöldségekben a szkleróciumrothadás megelőzésére és visszaszorítására, mogyoróhagyma és fokhagyma feketerothadásos rothadásának megelőzésére és leküzdésére.A Trichoderma viridis baktérium- és gombás betegségek, például rizsvész, bakteriális barna csíkbetegség, levélrothadás és rizsrobbanás, valamint a spárga lila csíkos betegsége és a dohányfehér selyem betegség leküzdésére szolgál.
2.3 Entomopatogén fonálférgek
Az entomopatogén fonálférgek két faját hatékonyan regisztrálják Japánban, és inszekticid mechanizmusaik [1-2, 11] főként az inváziós gépek károsodását, a táplálékfogyasztást és a szöveti sejtek károsodásának szétesését, valamint a toxinokat kiválasztó szimbiotikus baktériumokat foglalják magukban.A Japánban bejegyzett Steinernema carpocapsae és S. glaseri főként édesburgonya, olajbogyó, füge, virágok és lombozatú növények, cseresznyevirág, szilva, őszibarack, piros bogyós gyümölcsök, alma, gomba, zöldségek, gyep és ginkgo elleni védekezés a rovarkártevők ellen. mint például Megalophora, oliva weestro, Grape Black Weestro, Red Palm Weestro, Yellow Star Longicornis, Peach Neck-neck Weestro, Udon Nematophora, Dupla bojtos Lepidophora, Zoysia Oryzae, Scirpus oryzae, Diperyx japonica, Japán Cseresznyefa táplálék worm , aculema Japonica és Vörös gomba.A S. kushidai entomopatogén fonálféreg regisztrációját nem újították meg.
3. Összefoglalás és kitekintés
Japánban a biopeszticidek fontosak az élelmezésbiztonság biztosításában, a környezet és a biológiai sokféleség védelmében, valamint a fenntartható mezőgazdasági fejlődés fenntartásában.Ellentétben az olyan országokkal és régiókkal, mint az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína és Vietnam [1, 7-8], a japán biopeszticideket szűken definiálják, mint géntechnológiával nem módosított élő biokontroll szereket, amelyek szerves növényi inputként használhatók.Jelenleg 47 olyan biológiai peszticid van bejegyezve és hatékony Japánban, amelyek természetes ellenségei, mikroorganizmusai és rovarpatogén fonálférgei közé tartoznak, és a káros ízeltlábúak, növényi parazita fonálférgek és kórokozók megelőzésére és leküzdésére használják üvegházi termesztésben és szántóföldi növényeken, pl. mint zöldségek, gyümölcsök, rizs, teafák, fák, virágok és dísznövények és pázsit.Bár ezeknek a biopeszticideknek megvannak az előnyei a nagy biztonság, a gyógyszerrezisztencia alacsony kockázata, a kártevők önkeresése vagy ismételt parazitairtása kedvező körülmények között, a hosszú hatásossági idő és a munkaerő-megtakarítás, hátrányaik is vannak, mint például rossz stabilitás, lassú hatékonyság, rossz kompatibilitás. , szabályozási spektrum és szűk használati ablak időtartama.Másrészt Japánban a biopeszticidek nyilvántartásba vételéhez és kijuttatásához szükséges növények és ellenőrző objektumok köre is viszonylag korlátozott, és nem tudja helyettesíteni a vegyi növényvédő szereket a teljes hatékonyság elérése érdekében.A statisztikák szerint [3] 2020-ban a Japánban használt biopeszticidek értéke mindössze 0,8%-ot tett ki, ami jóval alacsonyabb, mint a regisztrált hatóanyagok aránya.
A peszticidipar jövőbeli fő fejlesztési irányaként a biopeszticidek kutatása, fejlesztése és regisztrálása folyik a mezőgazdasági termelésben.A biológiai tudomány és technológia fejlődésével, valamint a biopeszticid-kutatás és -fejlesztés költségelőnyének előtérbe helyezésével, az élelmiszer-biztonság és -minőség javításával, a környezetterheléssel és a mezőgazdasági fenntartható fejlődés követelményeivel párosulva Japán biopeszticid-piaca továbbra is gyorsan növekszik.Az Inkwood Research becslése szerint a japán biopeszticid-piac 22,8%-os összetett éves növekedési ütemben fog növekedni 2017 és 2025 között, és 2025-ben várhatóan eléri a 729 millió dollárt. A „Zöld Élelmiszer Rendszer Stratégia” megvalósításával biopeszticideket használnak a japán farmereknél
Feladás időpontja: 2024. május 14