inquirybg

Az Iowa Egyetem tanulmánya potenciális összefüggést talált a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek és bizonyos típusú növényvédő szerek között.

Az Iowai Egyetem új kutatása szerint azok az emberek, akiknek szervezetében magasabb egy bizonyos vegyi anyag szintje – ami a gyakran használt növényvédő szereknek való kitettségre utal –, jelentősen nagyobb valószínűséggel halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben.
A JAMA Internal Medicine című folyóiratban publikált eredmények azt mutatják, hogy a piretroid peszticideknek nagy mértékben kitett emberek háromszor kisebb valószínűséggel halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik alacsony vagy semmilyen piretroid peszticid expozíciónak nem voltak kitéve.
Az eredmények egy országosan reprezentatív, amerikai felnőttekből álló mintán alapulnak, nem csak a mezőgazdaságban dolgozóké – mondta Wei Bao, az Iowai Egyetem Közegészségügyi Karának epidemiológiai adjunktusa és a tanulmány egyik szerzője. Ez azt jelenti, hogy a megállapításoknak közegészségügyi következményei vannak az általános népességre nézve.
Azt is figyelmeztette, hogy mivel ez egy megfigyeléses vizsgálat, nem lehet megállapítani, hogy a mintában szereplő emberek a piretroidoknak való közvetlen kitettség következtében haltak-e meg. Az eredmények nagy valószínűségre utalnak az összefüggésre, de további kutatásokra van szükség az eredmények megismétléséhez és a biológiai mechanizmus meghatározásához – mondta.
A piretroidok piaci részesedésüket tekintve a leggyakrabban használt rovarirtó szerek közé tartoznak, a kereskedelmi forgalomban kapható háztartási rovarirtó szerek többségét teszik ki. Számos kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szerben megtalálhatók, és széles körben használják őket kártevőirtásra mezőgazdasági, köz- és lakossági környezetben. A piretroidok metabolitjai, például a 3-fenoxibenzoesav, megtalálhatók a piretroidoknak kitett emberek vizeletében.
Bao és kutatócsoportja 2116, 20 éves vagy annál idősebb felnőtt vizeletmintáinak 3-fenoxibenzoesav-szintjére vonatkozó adatokat elemzett, akik 1999 és 2002 között részt vettek a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatban. Halálozási adatokat gyűjtöttek össze, hogy meghatározzák, hány felnőtt halt meg az adatmintájukban 2015-ig, és miért.
Azt találták, hogy egy átlagosan 14 éves követési időszak alatt, 2015-re, azoknál az embereknél, akiknek a vizeletmintáiban a legmagasabb volt a 3-fenoxibenzoesav szintje, 56 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból, mint azoknál, akiknél a legalacsonyabb volt a kitettség. A szív- és érrendszeri betegségek, amelyek messze a vezető halálokok, háromszor nagyobb valószínűséggel fordultak elő.
Bár Bao tanulmánya nem határozta meg, hogy a vizsgálati alanyok hogyan voltak kitéve a piretroidoknak, elmondta, hogy korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a piretroidoknak való kitettség többnyire élelmiszereken keresztül történik, mivel a piretroidokkal permetezett gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztó emberek lenyelik a vegyszert. A piretroidok kártevőirtásra való használata a kertekben és otthonokban szintén fontos fertőzési forrás. A piretroidok a háztartási porban is megtalálhatók, ahol ezeket a növényvédő szereket használják.
Bao megjegyezte, hogy a piaci részesedésepiretroid rovarirtó szerekaz 1999-2002 közötti vizsgálati időszak óta megnőtt, ami valószínűsíti, hogy a kitettségükkel összefüggő szív- és érrendszeri halálozás is megnőtt. Bao szerint azonban további kutatásokra van szükség annak értékeléséhez, hogy ez a hipotézis helyes-e.
A „Piretroidi rovarirtó szereknek való kitettség és az össz- és ok-specifikus halálozás kockázatának összefüggése az amerikai felnőttek körében” című tanulmányt Buyun Liu és Hans-Joachim Lemler, az Illinois-i Egyetem Közegészségügyi Karának munkatársai, valamint Derek Simonson, az Illinois-i Egyetem humán toxikológia szakos hallgatója közösen írta. A tanulmány a JAMA Internal Medicine 2019. december 30-i számában jelent meg.


Közzététel ideje: 2024. márc. 15.