A kártevők és betegségek elleni védekezés kritikus fontosságú a mezőgazdasági termelés szempontjából, mivel megvédi a növényeket a káros kártevőktől és betegségektől. A küszöbértéken alapuló védekezési programok, amelyek csak akkor alkalmaznak növényvédő szereket, ha a kártevők és betegségek populációsűrűsége meghalad egy előre meghatározott küszöbértéket, csökkenthetik a növényvédőszer-használatot. Ezen programok hatékonysága azonban nem egyértelmű, és nagymértékben változó.
A küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási protokollok mezőgazdaságban való széles körű elterjedésének felméréséhez szisztematikusan kerestünk releváns tanulmányokat, amelyek a növénytermesztési rendszerek küszöbértékeit értékelik.Több keresőmotor segítségével végül 126 tanulmányt elemeztünk, hogy meghatározzuk a küszöbérték-alapú növényvédőszer-kijuttatási protokollok hatását az ízeltlábú kártevők elleni védekezésre, a mezőgazdasági termelékenységre és a hasznos ízeltlábúak sűrűségére.Feltételezzük, hogy a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási protokollok csökkenthetik a növényvédőszer-használatot a terméshozam veszélyeztetése nélkül. Továbbá, az ütemterv alapú növényvédőszer-kijuttatási protokollokhoz képest a küszöbértéken alapuló protokollok hatékonyabbak az ízeltlábúak által terjesztett betegségek elleni védekezésben, miközben egyidejűleg elősegítik a hasznos rovarok túlélését.
Szakirodalmi áttekintést végeztünk a küszöbérték-alapú növényvédőszer-ellenőrzési programok mezőgazdasági hatásának meghatározására. A publikált szakirodalmat a Web of Science és a Google Scholar webhelyekről szereztük be (1. ábra). Hibrid megközelítést is alkalmaztunk, kiegészítő stratégiákat alkalmazva az adatbázis reprezentativitásának és átfogóságának javítása érdekében.
A rekordokat adatbázis- és egyéb forráskeresések segítségével azonosították, relevancia szempontjából szűrték, jogosultság szempontjából értékelték, és végül 126 tanulmányra szűkítették a kört, amelyeket a végső kvantitatív metaanalízisbe beépítettek.
Nem minden tanulmány közölt átlagokat és varianciákat; ezért a logaritmikus varianciájának becsléséhez az átlagos variációs koefficienst számítottuk ki.arány 0,25Az ismeretlen szórású vizsgálatok esetében a logaritmikus arány becsléséhez a 4. egyenletet, a megfelelő szórás becsléséhez pedig az 5. egyenletet használtuk. Ennek a módszernek az az előnye, hogy még ha az lnRR becsült szórása hiányzik is, az akkor is beilleszthető a metaanalízisbe a hiányzó szórás kiszámításával, a szórást központilag jelentő vizsgálatok súlyozott átlagos variációs koefficiensének felhasználásával.
Az 1. táblázat az egyes mérések és összehasonlítások arányainak pontbecsléseit, a hozzájuk tartozó standard hibákat, konfidencia intervallumokat és p-értékeket mutatja be. A szóban forgó mérések aszimmetriájának jelenlétének meghatározására tölcsérdiagramokat készítettek (1. kiegészítő ábra). A 2–7. kiegészítő ábrák az egyes vizsgálatokban a szóban forgó mérések becsléseit mutatják be.
A tanulmány felépítéséről további részletek a Nature Portfolio jelentésösszefoglalóban találhatók, amelyre ebben a cikkben hivatkoznak.
Elemzésünk azt mutatja, hogy a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-gazdálkodási programok jelentősen csökkenthetik a növényvédőszer-használatot és a kapcsolódó költségeket, de továbbra sem világos, hogy a mezőgazdasági termelők valóban profitálnak-e ezekből. A metaanalízisünkben szereplő tanulmányok jelentősen eltértek a „standard” növényvédőszer-gazdálkodási programok definícióiban, a regionális gyakorlatoktól az egyszerűsített naptárprogramokig. Ezért az itt közölt pozitív eredmények nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a termelők tényleges tapasztalatait. Továbbá, bár jelentős költségmegtakarítást dokumentáltunk a csökkent növényvédőszer-használatnak köszönhetően, a kezdeti tanulmányok általában nem vették figyelembe a terepi ellenőrzések költségeit. Ezért a küszöbértéken alapuló kezelési programok összességében gazdasági előnyei némileg alacsonyabbak lehetnek, mint elemzésünk eredményei. Azonban minden olyan tanulmány, amely terepi ellenőrzési költségekről számolt be, a növényvédőszer-költségek csökkenése miatti csökkent termelési költségeket dokumentált.
A gazdasági küszöbértékek központi szerepet játszanak az integrált növényvédelem (IPM) koncepciójában, és a kutatók régóta beszámolnak a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási programok pozitív előnyeiről. Tanulmányunk kimutatta, hogy az ízeltlábú kártevők elleni védekezés a legtöbb rendszerben elengedhetetlen, mivel a tanulmányok 94%-a a növényvédőszer-kijuttatás nélküli terméshozam csökkenését jelzi.
Közzététel ideje: 2025. november 7.