A kártevő- és betegségvédelem kritikus fontosságú a mezőgazdasági termelés szempontjából, mivel megvédi a növényeket a káros kártevőktől és betegségektől. A küszöbértéken alapuló védekezési programok, amelyek csak akkor alkalmaznak növényvédő szereket, ha a kártevők és betegségek populációsűrűsége meghalad egy előre meghatározott küszöbértéket, csökkenthetik a növényvédőszer-használatot. Ezen programok hatékonysága azonban nem egyértelmű, és széles körben változik. A küszöbértéken alapuló védekezési programok mezőgazdasági ízeltlábú kártevőkre gyakorolt szélesebb körű hatásának felméréséhez 126 tanulmány metaanalízisét végeztük el, beleértve 466 kísérletet 34 növényen, összehasonlítva a küszöbértéken alapuló programokat a naptáralapú (azaz heti vagy nem fajspecifikus) növényvédőszer-védelmi programokkal és/vagy kezeletlen védekezéssel. A naptáralapú programokkal összehasonlítva a küszöbértéken alapuló programok 44%-kal csökkentették a növényvédőszer-kijuttatást, és 40%-kal a kapcsolódó költségeket, anélkül, hogy befolyásolták volna a kártevő- és betegségvédelem hatékonyságát vagy az összterméshozamot. A küszöbértéken alapuló programok a hasznos rovarpopulációkat is növelték, és az ízeltlábúak által terjesztett betegségek elleni védekezésben hasonló szintet értek el, mint a naptáralapú programok. Tekintettel ezen előnyök széleskörűségére és következetességére, fokozott politikai és pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy ösztönözzük e védekezési megközelítés mezőgazdasági alkalmazását.
A rekordokat adatbázis- és egyéb forráskeresések segítségével azonosították, relevancia szempontjából szűrték, jogosultság szempontjából értékelték, és végül 126 tanulmányra szűkítették a kört, amelyeket a végső kvantitatív metaanalízisbe beépítettek.
Nem minden tanulmány közölt átlagokat és varianciákat; ezért a logaritmikus varianciájának becsléséhez az átlagos variációs koefficienst számítottuk ki.arány 0,25Az ismeretlen szórású vizsgálatok esetében a logaritmikus arány becsléséhez a 4. egyenletet, a megfelelő szórás becsléséhez pedig az 5. egyenletet használtuk. Ennek a módszernek az az előnye, hogy még ha az lnRR becsült szórása hiányzik is, az akkor is beilleszthető a metaanalízisbe a hiányzó szórás kiszámításával, a szórást központilag jelentő vizsgálatok súlyozott átlagos variációs koefficiensének felhasználásával.
Ismert szórású vizsgálatok esetén a következő 1. és 2. képleteket használjuk a logaritmikus arány és a hozzá tartozó szórás 25 becslésére.
Ismeretlen szórású vizsgálatok esetén a következő 3. és 4. képleteket használjuk a logaritmikus arány és a hozzá tartozó szórás 25 becslésére.
Az 1. táblázat az egyes mérések és összehasonlítások arányainak pontbecsléseit, a hozzájuk tartozó standard hibákat, konfidencia intervallumokat és p-értékeket mutatja be. A szóban forgó mérések aszimmetriájának jelenlétének meghatározására tölcsérdiagramokat készítettek (1. kiegészítő ábra). A 2–7. kiegészítő ábrák az egyes vizsgálatokban a szóban forgó mérések becsléseit mutatják be.
A tanulmány felépítéséről további részletek a Nature Portfolio jelentésösszefoglalóban találhatók, amelyre ebben a cikkben hivatkoznak.
Érdekes módon gyakorlatilag nem találtunk szignifikáns különbséget a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatások hatékonyságában a speciális és a hagyományos növények között olyan kulcsfontosságú mutatók tekintetében, mint a kártevő- és betegségvédelem, a terméshozam, a gazdasági előnyök és a hasznos rovarokra gyakorolt hatás. Ez az eredmény nem meglepő, tekintve, hogy biológiai szempontból a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási programok nem különböznek szignifikánsan e két növénytípus között. A hagyományos és a speciális növények közötti különbségek elsősorban gazdasági és/vagy szabályozási tényezőkből, nem pedig környezeti tényezőkből fakadnak. Ezek a növénytípusok közötti különbségek nagyobb valószínűséggel befolyásolják a kártevő- és betegségkezelési gyakorlatokat, mint a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatások biológiai hatásait. Például a speciális növények jellemzően magasabb egységköltséggel rendelkeznek hektáronként, ezért szigorúbb minőségi előírásokat igényelnek, ami ösztönözheti a termelőket a növényvédő szerek megelőző alkalmazására a ritkább kártevők és betegségek miatti aggodalmak miatt. Ezzel szemben a hagyományos növények nagy területei munkaigényesebbé teszik a kártevők és betegségek monitorozását, ami korlátozza a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási programok megvalósítását. Így mindkét rendszer egyedi nyomással néz szembe, amely elősegítheti vagy akadályozhatja a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási programok végrehajtását. Mivel a metaanalízisünkben szereplő szinte összes tanulmányt olyan környezetben végezték, ahol feloldották a növényvédőszer-korlátozásokat, nem meglepő, hogy a különböző növénytípusok között stabil küszöbértékeket figyeltünk meg.
Elemzésünk azt mutatja, hogy a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kezelési programok jelentősen csökkenthetik a növényvédőszer-használatot és a kapcsolódó költségeket, de továbbra sem világos, hogy a mezőgazdasági termelők valóban profitálnak-e ezekből. A metaanalízisünkben szereplő tanulmányok jelentősen eltértek a „standard” növényvédőszer-kezelési programok definícióiban, a regionális gyakorlatoktól az egyszerűsített naptárprogramokig. Ezért az itt közölt pozitív eredmények nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a termelők tényleges tapasztalatait. Továbbá, bár jelentős költségmegtakarítást dokumentáltunk a csökkent növényvédőszer-használatnak köszönhetően, a kezdeti tanulmányok általában nem vették figyelembe a terepi ellenőrzések költségeit. Ezért a küszöbértéken alapuló kezelési programok általános gazdasági előnyei némileg alacsonyabbak lehetnek, mint elemzésünk eredményei. Azonban minden olyan tanulmány, amely terepi ellenőrzési költségekről számolt be, a csökkent növényvédőszer-költségek miatti csökkent termelési költségeket dokumentált. A rutinszerű monitoring és a terepi ellenőrzések kihívást jelenthetnek az elfoglalt termelők és a gazdálkodók számára (US Bureau of Labor Statistics, 2004).
A gazdasági küszöbértékek központi szerepet játszanak az integrált növényvédelem (IPM) koncepciójában, és a kutatók régóta beszámolnak a küszöbértéken alapuló növényvédőszer-kijuttatási programok pozitív előnyeiről. Kutatásunk kimutatta, hogy az ízeltlábú kártevők elleni védekezés a legtöbb rendszerben elengedhetetlen, mivel a tanulmányok 94%-a a növényvédőszer-kijuttatás nélküli terméshozam csökkenését jelzi. A körültekintő növényvédőszer-használat azonban kritikus fontosságú a hosszú távú fenntartható mezőgazdasági fejlődés előmozdítása szempontjából. Megállapítottuk, hogy a küszöbértéken alapuló kijuttatás hatékonyan szabályozza az ízeltlábúak okozta károkat a terméshozam feláldozása nélkül a naptáralapú növényvédőszer-kijuttatási programokhoz képest. Ezenkívül a küszöbértéken alapuló kijuttatás több mint 40%-kal csökkentheti a növényvédőszer-használatot.MásA francia mezőgazdasági területeken végzett növényvédőszer-használati minták nagyszabású értékelései és a növénybetegségek elleni védekezési kísérletek azt is kimutatták, hogy a növényvédőszer-használat csökkenthető a következőkkel:40-50% a terméshozam befolyásolása nélkül. Ezek az eredmények rávilágítanak a kártevőirtás új küszöbértékeinek további kidolgozásának és a széles körű alkalmazásukat ösztönző erőforrások biztosításának szükségességére. Ahogy a mezőgazdasági földhasználat intenzitása növekszik, a növényvédőszer-használat továbbra is veszélyezteti a természetes rendszereket, beleértve a rendkívül érzékeny és értékes rendszereket is.élőhelyekA növényvédőszer-küszöbértékeket tartalmazó programok szélesebb körű alkalmazása és végrehajtása azonban enyhítheti ezeket a hatásokat, ezáltal növelve a mezőgazdaság fenntarthatóságát és környezetbarát jellegét.
Közzététel ideje: 2025. dec. 4.