A Leaps by Bayer, a Bayer AG egyik hatásbefektetési ága, olyan csapatokba fektet be, amelyek alapvető áttörést érnek el a biológiai és más élettudományi szektorokban. Az elmúlt nyolc évben a vállalat több mint 1,7 milliárd dollárt fektetett be több mint 55 vállalkozásba.
PJ Amini, a Leaps by Bayer 2019 óta vezető igazgatója, megosztja véleményét a vállalat biológiai technológiákba történő befektetéseiről és a biológiai iparág trendjeiről.
A Leaps by Bayer az elmúlt években számos fenntartható növénytermesztéssel foglalkozó vállalatba fektetett be. Milyen előnyökkel járnak ezek a befektetések a Bayer számára?
Az egyik oka annak, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtjuk, az az, hogy megvizsgáljuk, hol találhatunk áttörést jelentő technológiákat, amelyek olyan kutatási területeken működnek, amelyekkel egyébként nem foglalkoznánk a falainkon belül. A Bayer Crop Science K+F csoportja évente 2,9 milliárd dollárt költ belsőleg a saját, világelső K+F képességeire, de még mindig rengeteg minden történik a falain kívül.
Befektetéseink egyik példája a CoverCress, amely génszerkesztéssel és egy új növény, a PennyCress létrehozásával foglalkozik. Ezt a növényt egy új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású olajtermelési rendszerhez takarítják be, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy a téli ciklusukban, a kukorica és a szója között termesszék a növényt. Ezért gazdaságilag előnyös a gazdálkodók számára, fenntartható üzemanyagforrást teremt, segít javítani a talaj egészségét, és kiegészíti a gazdálkodói gyakorlatokat és a Bayeren belül kínált egyéb mezőgazdasági termékeket. Fontos átgondolni, hogy ezek a fenntartható termékek hogyan működnek a tágabb rendszerünkben.
Ha megnézzük a precíziós permetezések területén végrehajtott egyéb befektetéseinket, olyan vállalataink vannak, mint a Guardian Agriculture és a Rantizo, amelyek a növényvédelmi technológiák precízebb alkalmazásait vizsgálják. Ez kiegészíti a Bayer saját növényvédelmi portfólióját, és lehetővé teszi új típusú növényvédelmi készítmények fejlesztését, amelyek a jövőben még kisebb mennyiségű felhasználást tesznek lehetővé.
Amikor jobban meg akarjuk érteni a termékeket és azok talajjal való kölcsönhatását, olyan cégekbe való befektetésünk, mint például a kanadai székhelyű ChrysaLabs, jobb talajjellemzést és megértést tesz lehetővé számunkra. Így megismerhetjük, hogyan működnek termékeink – legyenek azok vetőmagok, vegyi anyagok vagy biológiai készítmények – a talaj ökoszisztémájával összefüggésben. Képesnek kell lenni a talaj, mind a szerves, mind a szervetlen összetevőinek mérésére.
Más vállalatok, mint például a Sound Agriculture vagy az Andes, a szintetikus műtrágyák csökkentését és a szén-dioxid-megkötést vizsgálják, kiegészítve a Bayer szélesebb portfólióját.
Biomezőgazdasági vállalatokba való befektetéskor mely szempontokat kell a legfontosabbnak tekinteni ezeknél a vállalatoknál? Milyen kritériumokat használnak egy vállalat potenciáljának felmérésére? Vagy mely adatok a legfontosabbak?
Számunkra az elsődleges alapelv egy nagyszerű csapat és egy nagyszerű technológia.
Sok korai stádiumú, biotechnológiai területen dolgozó agrártechnológiai vállalat számára nagyon nehéz termékeik hatékonyságát korán bizonyítani. De ez az a terület, ahol a legtöbb startupnak azt tanácsoljuk, hogy erre összpontosítson és tegyen jelentős erőfeszítéseket. Ha ez egy biológiai termék, akkor a terepi teljesítményét vizsgálva kiderül, hogy egy nagyon összetett és dinamikus környezeti környezetben fog működni. Ezért fontos, hogy a megfelelő pozitív kontrollal, laboratóriumban vagy növekedési kamrában már a kezdeti szakaszban elvégezzük a megfelelő teszteket. Ezek a tesztek megmondhatják, hogyan teljesít a termék a legoptimálisabb körülmények között, ami fontos adat a korai szakaszban történő előállítás előtt, mielőtt megtennénk azt a költséges lépést, hogy nagyarányú terepi kísérletekre térjünk át anélkül, hogy ismernénk a termék legjobb verzióját.
Ha a mai biológiai termékeket nézzük, a Bayerrel partnerségre lépni kívánó startupok számára a Nyílt Innovációs Stratégiai Partnerségi csapatunk nagyon specifikus adat-eredménycsomagokkal rendelkezik, amelyeket keresünk, ha együttműködni szeretnénk.
De konkrétan befektetési szempontból a hatékonyságot bizonyító pontok keresése, a jó pozitív kontrollok megléte, valamint a kereskedelmi legjobb gyakorlatokkal szembeni megfelelő ellenőrzések azok, amiket feltétlenül keresünk.
Mennyi idő telik el egy biológiai mezőgazdasági inputanyag esetében a kutatás-fejlesztéstől a kereskedelmi forgalomba hozatalig? Hogyan lehet ezt az időszakot lerövidíteni?
Bárcsak azt mondhatnám, hogy van egy pontos időtartam, ameddig ez szükséges. Összehasonlításképpen, én már azokban az időkben is foglalkozom biológiai készítményekkel, amikor a Monsanto és a Novozymes évek óta együttműködik a világ egyik legnagyobb mikrobiális felfedezési folyamatában. Ez idő alatt voltak olyan cégek, mint az Agradis és az AgriQuest, amelyek mind úttörő szerepet játszottak a szabályozási útvonal követésében, és kijelentették: „Négy évbe telik. Hatba telik. Nyolcba telik.” Valójában inkább egy tartományt adok meg, mint egy konkrét számot. Ezért vannak olyan termékeink, amelyeknek öt-nyolc évbe telik piacra kerülniük.
Összehasonlításképpen, egy új tulajdonság kifejlesztése körülbelül tíz évig is eltarthat, és valószínűleg jóval több mint 100 millió dollárba fog kerülni. Vagy elgondolkodhatunk egy növényvédő szintetikus kémiai terméken, amely közelebb tíz-tizenkét évig tart, és több mint 250 millió dollárba kerül. Tehát ma a biológiai készítmények egy olyan termékkategória, amely gyorsabban eljuthat a piacra.
A szabályozási keret azonban folyamatosan fejlődik ezen a területen. Korábban összehasonlítottam a növényvédelmi szintetikus kémiával. Nagyon specifikus vizsgálati előírások vonatkoznak az ökológiai és toxikológiai vizsgálatokra és szabványokra, valamint a hosszú távú szermaradvány-hatások mérésére.
Ha biológiai organizmusról beszélünk, az egy összetettebb organizmus, és hosszú távú hatásainak mérése kicsit nehezebb, mivel élet- és halálciklusokon mennek keresztül, szemben egy szintetikus kémiai termékkel, amely egy szervetlen forma, és könnyebben mérhető a lebomlási ciklusában. Tehát néhány éven át tartó populációs vizsgálatokat kell végeznünk ahhoz, hogy valóban megértsük, hogyan működnek ezek a rendszerek.
A legjobb metafora, amit fel tudok hozni, az, hogy ha belegondolunk, hogy mikor fogunk bevezetni egy új organizmust egy ökoszisztémába, mindig vannak rövid távú előnyök és hatások, de mindig vannak lehetséges hosszú távú kockázatok vagy előnyök, amelyeket idővel mérnünk kell. Nem is olyan régen vezettük be a kudzut (Pueraria montana) az Egyesült Államokba (1870-es években), majd az 1900-as évek elején nagyszerű növényként reklámoztuk a talajerózió szabályozására a gyors növekedési üteme miatt. Ma a kudzu az Egyesült Államok délkeleti részének jelentős részét uralja, és számos természetesen élő növényfajt beborít, megfosztva őket mind a fénytől, mind a tápanyagoktól. Amikor találunk egy „ellenálló” vagy „szimbiotikus” mikrobát, és bevezetjük, alaposan meg kell értenünk a meglévő ökoszisztémával való szimbiózisát.
Még a mérések elvégzésének korai szakaszában vagyunk, de vannak olyan startup cégek, amelyek nem a mi befektetéseink, de boldogan megemlíteném őket. A Solena Ag, a Pattern Ag és a Trace Genomics metagenomikai talajelemzést végez, hogy megértse a talajban előforduló összes fajt. És most, hogy ezeket a populációkat következetesebben tudjuk mérni, jobban megérthetjük a biológiai anyagok meglévő mikrobiomba történő bevezetésének hosszú távú hatásait.
A gazdálkodóknak termékek sokféleségére van szükségük, és a biológiai készítmények hasznos eszközt jelentenek a gazdálkodók szélesebb körű eszköztárában. Mindig van remény a kutatás-fejlesztéstől a kereskedelmi forgalomba hozatalig eltelt időszak lerövidítésére. Remélem, hogy a mezőgazdasági startup és a nagyobb, már befutott szereplők szabályozási környezetbe való bevonása nemcsak továbbra is ösztönzi és motiválja ezen termékek gyorsabb belépését az iparágba, hanem folyamatosan emeli a vizsgálati szabványokat is. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági termékek esetében az a prioritásunk, hogy biztonságosak legyenek és jól működjenek. Úgy gondolom, hogy a biológiai készítmények termékútja továbbra is fejlődni fog.
Melyek a legfontosabb trendek a biológiai mezőgazdasági inputok K+F-jében és alkalmazásában?
Két fő trendet figyelhetünk meg általában. Az egyik a genetikában, a másik az alkalmazástechnológiában jelentkezik.
A genetika oldalán, ami történelmileg sok szekvenálást és a természetesen előforduló mikrobák más rendszerekbe való visszajuttatását jelentette, azt hiszem, a mai trend inkább a mikrobák optimalizálásáról és szerkesztéséről szól, hogy bizonyos körülmények között a lehető leghatékonyabbak legyenek.
A második trend a biológiai szerek lombtrágyázástól vagy barázdába juttatott kijuttatásától a vetőmagcsávázás felé való elmozdulás. Ha képesek vagyunk a magokat csávázni, könnyebb szélesebb piacot elérni, és több vetőmagcéggel tudunk együttműködni ennek érdekében. Ezt a trendet láttuk a Pivot Bio esetében, és továbbra is ezt látjuk más, a portfóliónkon belüli és kívüli vállalatoknál is.
Sok startup a mikrobákra összpontosít termékpalettája kialakításában. Milyen szinergikus hatásokat mutatnak más mezőgazdasági technológiákkal, például a precíziós mezőgazdasággal, a génszerkesztéssel, a mesterséges intelligenciával (MI) és így tovább?
Élveztem ezt a kérdést. Azt hiszem, a legigazságosabb válasz, amit adhatunk, az az, hogy még nem tudjuk teljesen. Ezt néhány olyan elemzéssel kapcsolatban mondom, amelyeket megvizsgáltunk, és amelyek célja a különböző mezőgazdasági inputtermékek közötti szinergiák mérése volt. Ez több mint hat évvel ezelőtt történt, tehát kissé elavult. De amit megpróbáltunk megvizsgálni, azok az interakciók voltak, mint például a mikrobák és a csíraplazma, a csíraplazma és a gombaölő szerek, valamint az időjárás hatásai a csíraplazmára, és megpróbáltuk megérteni ezeket a multifaktoriális elemeket és azt, hogy ezek hogyan befolyásolták a szántóföldi teljesítményt. És ennek az elemzésnek az eredménye az volt, hogy a szántóföldi teljesítmény változékonyságának több mint 60%-át az időjárás okozta, amit nem tudunk befolyásolni.
A változékonyság fennmaradó részét illetően a termékkölcsönhatások megértése az, amiben továbbra is optimisták vagyunk, mivel vannak olyan tényezők, amelyekben a technológiát fejlesztő vállalatok továbbra is nagy hatást gyakorolhatnak. És erre példa a portfóliónkban is található. Ha megnézzük a Sound Agriculture-t, ők egy biokémiai terméket gyártanak, és ez a kémia a talajban természetesen előforduló nitrogénmegkötő mikrobákra hat. Ma már vannak olyan vállalatok is, amelyek új nitrogénmegkötő mikroba törzseket fejlesztenek vagy javítanak. Ezek a termékek idővel szinergikussá válhatnak, tovább segítve a nagyobb nitrogénmegkötő képességet és csökkentve a szántóföldön szükséges szintetikus műtrágyák mennyiségét. Még nem láttunk olyan terméket a piacon, amely képes lenne a mai CAN műtrágyafelhasználás 100%-át, vagy akár 50%-át is helyettesíteni. Ezen áttörést jelentő technológiák kombinációja lesz az, ami elvezet minket erre a potenciális jövőbeli útra.
Ezért azt hiszem, hogy még csak az elején vagyunk, és ezt is ki kell emelni, ezért tetszik a kérdés.
Már említettem, de újra hangsúlyozom, hogy a másik kihívás, amit gyakran látunk, az, hogy a startupoknak jobban kell törekedniük a jelenlegi legjobb mezőgazdasági gyakorlatok és ökoszisztémák keretein belüli tesztelésre. Ha van egy biológiai szerem, és kimegyek a terepre, de nem a gazdálkodók által megvásárolt legjobb vetőmagokat tesztelem, vagy nem egy olyan gombaölő szerrel együtt tesztelem, amelyet egy gazdálkodó a betegségek megelőzésére permetezne, akkor tényleg nem tudom, hogyan fog működni ez a termék, mert a gombaölő szer antagonisztikus kapcsolatban állhat az adott biológiai komponenssel. Láttunk már ilyet a múltban.
Még csak a tesztelés korai szakaszában vagyunk, de azt hiszem, látunk szinergiákat és ellentéteket a termékek között. Idővel tanulunk, és ez a nagyszerű az egészben!
TólAgroPages
Közzététel ideje: 2023. dec. 12.