A Leaps by Bayer, a Bayer AG hatásbefektetési ága, csapatokba fektet be, hogy alapvető áttöréseket érjen el a biológiai és más élettudományi ágazatokban.Az elmúlt nyolc évben a vállalat több mint 1,7 milliárd dollárt fektetett be több mint 55 vállalkozásba.
PJ Amini, a Leaps by Bayer 2019 óta vezető igazgatója megosztja nézeteit a vállalat biológiai technológiákba való befektetéseiről és a biológiai ipar trendjeiről.
A Leaps by Bayer az elmúlt néhány évben több fenntartható növénytermesztő vállalatba fektetett be.Milyen előnyökkel járnak ezek a befektetések a Bayer számára?
A beruházások egyik oka az, hogy megvizsgáljuk, hol találhatunk áttörést jelentő technológiákat, amelyek olyan kutatási területeken működnek, amelyeket egyébként nem érintünk a falaink között.A Bayer Crop Science K+F csoportja évente 2,9 milliárd dollárt költ belsőleg saját, világelső K+F-képességeire, de még mindig rengeteg dolog történik a falain kívül.
Egyik befektetésünkre példa a CoverCress, amely génszerkesztéssel és egy új növény, a PennyCress létrehozásával foglalkozik, amelyet egy új, alacsony szén-dioxid-indexű olajtermelő rendszerhez takarítanak be, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy a kukorica közötti téli ciklusukban termeszthessenek egy növényt. és szója.Ezért gazdaságilag előnyös a gazdálkodók számára, fenntartható tüzelőanyag-forrást hoz létre, segít javítani a talaj egészségét, és olyasvalamit is nyújt, ami kiegészíti a gazdálkodói gyakorlatokat és a Bayeren belül kínált egyéb mezőgazdasági termékeket.Fontos átgondolni, hogyan működnek ezek a fenntartható termékek a szélesebb rendszerünkön belül.
Ha megnézi néhány egyéb beruházásunkat a precíziós permetezők területén, akkor olyan cégeink vannak, mint például a Guardian Agriculture és a Rantizo, amelyek a növényvédelmi technológiák precízebb alkalmazásait keresik.Ez kiegészíti a Bayer saját növényvédelmi portfólióját, és lehetővé teszi új típusú növényvédelmi készítmények kifejlesztését, amelyek a jövőben is még kisebb mennyiségben használhatók.
Ha jobban meg akarjuk érteni a termékeket és azt, hogy hogyan hatnak egymásra a talajjal, a beruházott cégek, például a kanadai székhelyű ChrysaLabs jobb talajjellemzést és megértést tesz lehetővé.Így megtudhatjuk, hogyan működnek termékeink – legyen az vetőmag, kémiai vagy biológiai – a talaj ökoszisztémájával kapcsolatban.Tudnia kell mérni a talajt, annak szerves és szervetlen összetevőit egyaránt.
Más cégek, mint például a Sound Agriculture vagy az Andes, a szintetikus műtrágyák csökkentésével és a szén megkötésével foglalkoznak, kiegészítve ezzel a szélesebb Bayer portfóliót.
Amikor bio-ag vállalatokba fektet be, ezeknek a cégeknek mely szempontjait érdemes a legfontosabb értékelni?Milyen szempontok alapján értékelik a vállalat potenciálját?Vagy mely adatok a legkritikusabbak?
Számunkra az első elv a nagyszerű csapat és a nagyszerű technológia.
Sok korai fázisú ag-tech vállalatnak, amely a biotérben dolgozik, nagyon nehéz korán bizonyítani termékeik hatékonyságát.De ez az a terület, ahol azt tanácsoljuk a legtöbb startupnak, hogy összpontosítson és tegyen jelentős erőfeszítéseket.Ha ez biológiai, ha megnézzük, hogyan fog teljesíteni a terepen, akkor egy nagyon összetett és dinamikus környezeti környezetben fog működni.Ezért fontos, hogy a megfelelő vizsgálatokat a megfelelő pozitív kontrollokkal már korán elvégezzék egy laboratóriumban vagy egy növekedési kamrában.Ezek a tesztek megmondhatják, hogyan teljesít a termék a legoptimálisabb körülmények között, ami fontos adat, amelyet mielőbb generálni kell, mielőtt megtenné azt a költséges lépést, amely a széles hektáros szántóföldi próbák felé halad anélkül, hogy ismerné a termék legjobb verzióját.
Ha ma megvizsgáljuk a biológiai termékeket, a Bayerrel partnerséget kívánó induló vállalkozások számára a Nyílt Innovációs Stratégiai Partnerség csapatunk valójában nagyon specifikus adat-eredménycsomagokat kínál, amelyeket keresünk, ha kapcsolatba akarunk lépni.
De egy befektetési szemszögből nézve feltétlenül azt várjuk, hogy megkeressük ezeket a hatékonysági pontokat, jó pozitív kontrollokat, valamint megfelelő ellenőrzéseket a legjobb kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
Mennyi idő telik el a kutatás-fejlesztéstől a biológiai agrár-input kereskedelmi forgalomba hozataláig?Hogyan lehet ezt az időszakot lerövidíteni?
Bárcsak azt mondhatnám, hogy van egy pontos időtartam, amibe telik.Kontextusban a biológiai témával foglalkozom azóta, amikor a Monsanto és a Novozymes éveken át együttműködött a világ egyik legnagyobb mikrobiális felfedező csővezetékén.És ez idő alatt voltak olyan cégek, mint például az Agradis és az AgriQuest, amelyek mind úttörő szerepet próbáltak tenni ennek a szabályozási pályának a követésében, és kijelentették: „Négy évbe telik.Hatan kell hozzá.Nyolc kell hozzá.″ Valójában inkább megadnék egy tartományt, mint egy konkrét számot.Ezért öt-nyolc év közötti termékei vannak a piacra jutáshoz.
Összehasonlításként pedig egy új tulajdonság kifejlesztése körülbelül tíz évig tarthat, és valószínűleg jóval több mint 100 millió dollárba kerül.Vagy gondolhat egy növényvédő szintetikus kémiai termékre, amely tíz-tizenkét évhez közelít, és több mint 250 millió dollárba kerül.Így ma a biológiai anyagok egy olyan termékosztály, amely gyorsabban jut el a piacra.
A szabályozási keret azonban ezen a téren tovább fejlődik.Korábban összehasonlítottam a növényvédelmi szintetikus kémiával.Az ökológiai és toxikológiai vizsgálatokkal és szabványokkal, valamint a hosszú távú szermaradványhatások mérésével kapcsolatban nagyon specifikus tesztelési megbízások vonatkoznak.
Ha egy biológiaira gondolunk, az egy összetettebb szervezet, és a hosszú távú hatások mérése kicsit nehezebben megy keresztül, mert élet-halál ciklusokon mennek keresztül, szemben a szintetikus kémiai termékkel, amely egy szervetlen forma, könnyebben mérhető a lebomlási időzítési ciklusában.Tehát néhány éven keresztül népességvizsgálatokat kell végeznünk, hogy valóban megértsük, hogyan működnek ezek a rendszerek.
A legjobb metafora, amit adhatok, az az, hogy ha arra gondol, hogy mikor fogunk egy új szervezetet bevinni egy ökoszisztémába, mindig vannak rövid távú előnyök és hatások, de mindig vannak lehetséges hosszú távú kockázatok vagy előnyök, amelyeket meg kell idővel mérni.Nem is olyan régen bemutattuk a Kudzu-t (Pueraria montana) az Egyesült Államokban (1870-es években), majd az 1900-as évek elején a gyors növekedési üteme miatt kiváló talajerózió elleni növényként hirdették.A Kudzu jelenleg az Egyesült Államok délkeleti részének egy jelentős részét uralja, és sok természetes növényfajt lefed, megfosztva őket a fény- és tápanyag-hozzáféréstől.Amikor találunk egy „rugalmas” vagy „szimbiotikus” mikrobát, és betelepítjük, alaposan meg kell ismernünk a szimbiózisát a meglévő ökoszisztémával.
A mérések kezdeti szakaszában vagyunk, de vannak startup cégek, amelyek nem a mi befektetéseink, de szívesen felhívnám őket.A Solena Ag, a Pattern Ag és a Trace Genomics metagenomikus talajelemzést végez, hogy megértse a talajban előforduló összes fajt.És most, hogy következetesebben mérhetjük ezeket a populációkat, jobban megérthetjük a biológiai anyagoknak a meglévő mikrobiómába való bejuttatásának hosszú távú hatásait.
A gazdálkodók számára sokféle termékre van szükség, és a biológiai anyagok hasznos eszközt jelentenek a gazdálkodók szélesebb beviteli eszközkészletéhez.Mindig van remény arra, hogy lerövidítsük a K+F-től a kereskedelmi forgalomba hozatalig tartó időszakot, remélem az Ag startup és a bevett nagyobb szereplők szabályozói környezetbe való bekapcsolódása az, hogy ez nem csak továbbra is ösztönzi és motiválja ezeknek a termékeknek a felgyorsult piacra lépését, hanem a tesztelési színvonalat is folyamatosan emeli.Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban az a prioritásunk, hogy biztonságosak és jól működjenek.Úgy gondolom, hogy a biológiai termékek termékpályája tovább fog fejlődni.
Melyek a kulcsfontosságú trendek a biológiai agrár-inputok kutatás-fejlesztésében és alkalmazásában?
Két fő tendenciát látunk általában.Az egyik a genetika, a másik az alkalmazástechnológia.
Ami a genetikai oldalt illeti, a történelem során sok szekvenálást és a természetben előforduló mikrobák kiválasztását tapasztalták, amelyeket más rendszerekbe kell visszavezetni.Úgy gondolom, hogy a trend, amelynek ma tanúi vagyunk, inkább a mikrobák optimalizálására és ezeknek a mikrobáknak a szerkesztésére vonatkozik, hogy bizonyos körülmények között a lehető leghatékonyabbak legyenek.
A második irányzat a biológiai anyagok lombozaton vagy barázdában történő alkalmazásától a vetőmagkezelés felé való elmozdulás.Ha tudja kezelni a vetőmagokat, könnyebben elérheti a szélesebb piacot, és ehhez több vetőmag-céggel is együttműködhet.Láttuk ezt a tendenciát a Pivot Bio esetében, és továbbra is ezt látjuk a portfóliónkon belüli és azon kívüli többi vállalatnál is.
Sok startup a mikrobákra összpontosít termékpályája során.Milyen szinergikus hatásuk van más mezőgazdasági technológiákkal, mint például a precíziós mezőgazdaság, a génszerkesztés, a mesterséges intelligencia (AI) és így tovább?
Élveztem ezt a kérdést.Azt hiszem, a legigazságosabb válasz, amit adhatunk, az, hogy még nem tudjuk teljesen.Ezt néhány olyan elemzés kapcsán mondom el, amelyek a különböző mezőgazdasági inputtermékek közötti szinergiák mérésére irányultak.Ez több mint hat évvel ezelőtt történt, ezért egy kicsit elavult.De megpróbáltuk megvizsgálni ezeket a kölcsönhatásokat, például a mikrobákat a csíraplazma által, a csíraplazmát a fungicidek által és az időjárási hatásokat a csíraplazmára, és megpróbáltuk megérteni ezeket a többtényezős elemeket, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják a terepi teljesítményt.Az elemzés eredménye az volt, hogy a terepi teljesítmény változékonyságának jóval több mint 60%-át az időjárás okozta, amit nem tudunk befolyásolni.
A változékonyság többi részét illetően továbbra is optimisták vagyunk a termékkölcsönhatások megértésében, mivel vannak olyan eszközök, amelyeknél a technológiát fejlesztő vállalatok még mindig jelentős hatást gyakorolhatnak.És egy példa valójában a portfóliónkban található.Ha megnézzük a Sound Agriculture-t, akkor biokémiai terméket gyártanak, és a kémia a talajban természetesen előforduló nitrogénmegkötő mikrobákon működik.Vannak manapság más cégek is, amelyek nitrogénmegkötő mikrobák új törzseit fejlesztik vagy fejlesztik.Ezek a termékek idővel szinergikussá válhatnak, tovább segítik a megkötést és csökkentik a szántóföldön szükséges műtrágya mennyiségét.Egyetlen olyan terméket sem láttunk a piacon, amely a mai CAN műtrágya felhasználás 100%-át, vagy akár 50%-át is helyettesítené.Ezeknek az áttörő technológiáknak a kombinációja lesz az, amely elvezet bennünket ezen a lehetséges jövőbeli úton.
Ezért azt gondolom, hogy még csak az elején járunk, és ezt is meg kell említeni, és ezért tetszik a kérdés.
Korábban már említettem, de megismétlem, hogy a másik gyakran tapasztalt kihívás az, hogy az induló vállalkozásoknak jobban kell figyelniük a tesztelésre a jelenlegi legjobb ag-gyakorlatokon és ökoszisztémákon belül.Ha van biológiai vetőmagom és kimegyek a táblára, de nem a legjobb vetőmagon tesztelem, amit a gazda vásárolna, vagy nem olyan gombaölő szerrel együttműködve tesztelem, amit a gazda a betegségek megelőzésére permetezne, akkor tényleg. nem tudni, hogyan teljesíthet ez a termék, mert a gombaölő szer antagonista kapcsolatban állhat ezzel a biológiai komponenssel.Ezt láttuk a múltban.
Mindezek tesztelésének az elején járunk, de úgy gondolom, hogy a termékek között szinergiát és antagonizmust tapasztalunk.Idővel tanulunk, ami ebben a nagy része!
Tól tőlAgroPages
Feladás időpontja: 2023. december 12