I. A Kína és a LAC-országok közötti mezőgazdasági kereskedelem áttekintése a WTO-ba való belépés óta
2001 és 2023 között a Kína és a LAC-országok közötti mezőgazdasági termékek teljes kereskedelmi volumene folyamatos növekedési trendet mutatott, 2,58 milliárd dollárról 81,03 milliárd dollárra, átlagosan 17,0%-os éves növekedési ütem mellett. Közülük az import értéke 2,40 milliárd dollárról 77,63 milliárd dollárra nőtt, ami 31-szeres növekedést jelent; Az export 19-szeresére nőtt, 170 millió dollárról 3,40 milliárd dollárra. Hazánk a latin-amerikai országokkal folytatott mezőgazdasági termékek kereskedelmében deficites helyzetben van, és a hiány tovább növekszik. Hazánk hatalmas mezőgazdasági termékfelhasználási piaca nagy lehetőségeket teremtett a latin-amerikai mezőgazdaság fejlődéséhez. Az elmúlt években egyre több latin-amerikai minőségi mezőgazdasági termék, például chilei cseresznye és ecuadori fehér garnéla került piacunkra.
Összességében elmondható, hogy a latin-amerikai országok részesedése Kína mezőgazdasági kereskedelmében fokozatosan bővült, de az import és az export megoszlása kiegyensúlyozatlan. 2001 és 2023 között a Kína-Latin-Amerika mezőgazdasági kereskedelem aránya Kína teljes mezőgazdasági kereskedelmében 9,3%-ról 24,3%-ra nőtt. Közülük a latin-amerikai országokból származó kínai mezőgazdasági behozatal aránya a teljes behozatalon belül 20,3%-ról 33,2%-ra, a latin-amerikai országokba irányuló kínai mezőgazdasági export 1,1%-ról 3,4%-ra tette ki a teljes export arányát.
2. A Kína és a LAC-országok közötti mezőgazdasági kereskedelem jellemzői
(1) Viszonylag koncentrált kereskedelmi partnerek
2001-ben Argentína, Brazília és Peru volt a Latin-Amerikából származó mezőgazdasági termékek behozatalának három fő forrása, összesen 2,13 milliárd USA dollár importértékkel, ami a Latin-Amerikából származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 88,8%-át tette ki abban az évben. A latin-amerikai országokkal folytatott mezőgazdasági kereskedelmi együttműködés elmélyülésével az elmúlt években Chile megelőzte Perut, és a harmadik legnagyobb mezőgazdasági importforrás lett Latin-Amerikában, Brazília pedig Argentínát megelőzve lett a mezőgazdasági import első legnagyobb forrása. 2023-ban Kína Brazíliából, Argentínából és Chiléből importált mezőgazdasági termékek összértéke 58,93 milliárd dollár volt, ami a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 88,8%-át tette ki abban az évben. Közülük Kína 58,58 milliárd USA dollár értékben importált mezőgazdasági termékeket Brazíliából, ami a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 75,1%-át teszi ki, ami a teljes kínai mezőgazdasági termékimport 25,0%-át teszi ki. Brazília nemcsak Latin-Amerika mezőgazdasági behozatalának legnagyobb forrása, hanem a világ mezőgazdasági behozatalának legnagyobb forrása is.
2001-ben Kuba, Mexikó és Brazília volt Kína első három mezőgazdasági exportpiaca a LAC-országokba, összesen 110 millió USA dolláros exportértékkel, ami Kína LAC-országokba irányuló teljes mezőgazdasági exportjának 64,4%-át tette ki abban az évben. 2023-ban Mexikó, Chile és Brazília Kína első három mezőgazdasági exportpiaca a latin-amerikai országokba, teljes exportértékük 2,15 milliárd USA dollár, ami az adott évi teljes mezőgazdasági export 63,2%-át teszi ki.
(3) Az importot az olajos magvak és az állati termékek uralják, a gabonaimport pedig az elmúlt években jelentősen megnőtt.
Kína a világ legnagyobb mezőgazdasági termékek importőre, és óriási kereslet van a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékekre, például szójababra, marhahúsra és gyümölcsökre. Kína WTO-ba lépése óta a latin-amerikai országokból elsősorban olajos magvakat és állattenyésztési termékeket importálnak a mezőgazdasági termékekből, a gabonafélék importja pedig jelentősen megnőtt az elmúlt években.
2023-ban Kína 42,29 milliárd dollár értékben importált olajos magvakat latin-amerikai országokból, ami 3,3%-os növekedést jelent, ami a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 57,1%-át teszi ki. Az állattenyésztési termékek, a vízi termékek és a gabonafélék behozatala 13,67 milliárd dollár, 7,15 milliárd dollár és 5,13 milliárd dollár volt. Közülük a kukoricatermékek importja 4,05 milliárd dollár volt, ami 137 671-szeres növekedést jelent, főként azért, mert a brazil kukoricát exportálták a kínai ellenőrzési és karantén-hozzáférési területekre. A nagyszámú brazil kukoricaimport átírta a múltban Ukrajna és az Egyesült Államok által uralt kukoricaimport mintáját.
(4) Főleg vízi termékek és zöldségek exportja
Kína WTO-csatlakozása óta a mezőgazdasági termékek exportja a LAC-országokba főként vízi termékek és zöldségek, az elmúlt években folyamatosan nőtt a gabonatermékek és a gyümölcsök exportja. 2023-ban Kína vízi termékek és zöldségek latin-amerikai országokba irányuló exportja 1,19 milliárd dollár, illetve 6,0 milliárd dollár volt, ami a latin-amerikai országokba irányuló teljes mezőgazdasági termékexport 35,0, illetve 17,6%-át tette ki.
Feladás időpontja: 2024. augusztus 30