I. Kína és a Latin-Amerikai-Karolinai országok közötti mezőgazdasági kereskedelem áttekintése a WTO-hoz való csatlakozás óta
2001 és 2023 között Kína és a latin-amerikai országok közötti mezőgazdasági termékek teljes kereskedelmének volumene folyamatos növekedési tendenciát mutatott, 2,58 milliárd USD-ről 81,03 milliárd USD-re, átlagosan 17,0%-os éves növekedési ütemmel. Ezen belül az import értéke 2,40 milliárd USD-ről 77,63 milliárd USD-re nőtt, ami 31-szeres növekedést jelent; az export 19-szeresére, 170 millió USD-ről 3,40 milliárd USD-re nőtt. Hazánk deficitben van a latin-amerikai országokkal folytatott mezőgazdasági termékek kereskedelmében, és a hiány folyamatosan növekszik. Hazánk hatalmas mezőgazdasági termékfogyasztási piaca nagyszerű lehetőségeket teremtett a mezőgazdaság fejlődésére Latin-Amerikában. Az elmúlt években egyre több kiváló minőségű latin-amerikai mezőgazdasági termék, például chilei cseresznye és ecuadori fehér garnéla került piacunkra.
Összességében a latin-amerikai országok részesedése Kína mezőgazdasági kereskedelmében fokozatosan bővült, de az import és az export eloszlása kiegyensúlyozatlan. 2001 és 2023 között a kínai-latin-amerikai mezőgazdasági kereskedelem aránya Kína teljes mezőgazdasági kereskedelmében 9,3%-ról 24,3%-ra nőtt. Ezen belül Kína latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági importja a teljes import arányát 20,3%-ról 33,2%-ra, Kína latin-amerikai országokba irányuló mezőgazdasági exportja pedig a teljes export arányát 1,1%-ról 3,4%-ra tette ki.
2. A Kína és a Latin-Karolinai-szigetek közötti mezőgazdasági kereskedelem jellemzői
(1) Viszonylag koncentrált kereskedelmi partnerek
2001-ben Argentína, Brazília és Peru voltak a három legfontosabb latin-amerikai mezőgazdasági termékimport-forrás, összesen 2,13 milliárd dollár értékben, ami a latin-amerikai mezőgazdasági termékek teljes importjának 88,8%-át tette ki abban az évben. A latin-amerikai országokkal folytatott mezőgazdasági kereskedelmi együttműködés elmélyülésével Chile az elmúlt években megelőzte Perut, és a harmadik legnagyobb mezőgazdasági importforrás lett Latin-Amerikában, Brazília pedig megelőzte Argentínát, és az első legnagyobb mezőgazdasági importforrás lett. 2023-ban Kína mezőgazdasági termékimportja Brazíliából, Argentínából és Chiléből elérte az 58,93 milliárd dollárt, ami a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 88,8%-át tette ki abban az évben. Kína 58,58 milliárd dollár értékben importált mezőgazdasági termékeket Brazíliából, ami a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 75,1%-át, ami Kína teljes mezőgazdasági termékimportjának 25,0%-át teszi ki. Brazília nemcsak Latin-Amerika legnagyobb mezőgazdasági importőre, hanem a világ legnagyobb mezőgazdasági importőre is.
2001-ben Kuba, Mexikó és Brazília volt Kína három legfontosabb mezőgazdasági exportpiaca a Latin-Amerikai-országok felé, összesen 110 millió amerikai dolláros exportértékkel, ami Kína LAC-országokba irányuló teljes mezőgazdasági exportjának 64,4%-át tette ki abban az évben. 2023-ban Mexikó, Chile és Brazília volt Kína három legfontosabb mezőgazdasági exportpiaca a latin-amerikai országok felé, összesen 2,15 milliárd dolláros exportértékkel, ami az adott év teljes mezőgazdasági exportjának 63,2%-át tette ki.
(3) Az importot az olajos magvak és az állati termékek uralják, a gabonaimport pedig az elmúlt években jelentősen megnőtt.
Kína a világ legnagyobb mezőgazdasági termékimportőre, és hatalmas kereslettel rendelkezik a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek, például a szójabab, a marhahús és a gyümölcsök iránt. Kína WTO-csatlakozása óta a latin-amerikai országokból importált mezőgazdasági termékek főként olajos magvakból és állati termékekből állnak, a gabonafélék importja pedig az elmúlt években jelentősen megnőtt.
2023-ban Kína 42,29 milliárd dollár értékben importált olajos magvakat latin-amerikai országokból, ami 3,3%-os növekedést jelent, és a latin-amerikai országokból származó mezőgazdasági termékek teljes importjának 57,1%-át tette ki. Az állati termékek, a vízi termékek és a gabonafélék importja 13,67 milliárd, 7,15 milliárd, illetve 5,13 milliárd dollár volt. Ezen belül a kukoricatermékek importja 4,05 milliárd dollár volt, ami 137 671-szeres növekedést jelent, főként annak köszönhetően, hogy a brazil kukoricát Kína ellenőrzési és karanténhozzáférési pontjaira exportálták. A brazil kukoricaimport nagy száma átírta a kukoricaimport korábbi, Ukrajna és az Egyesült Államok által uralt mintáját.
(4) Főként vízi termékeket és zöldségeket exportál
Kína WTO-csatlakozása óta a latin-amerikai országokba irányuló mezőgazdasági termékek exportja főként vízi termékekből és zöldségekből áll, az utóbbi években pedig a gabonatermékek és gyümölcsök exportja folyamatosan nőtt. 2023-ban Kína vízi termékek és zöldségek exportja Latin-Amerika országaiba 1,19 milliárd, illetve 6,0 milliárd dollár volt, ami a latin-amerikai országokba irányuló összes mezőgazdasági termékexport 35,0%-át, illetve 17,6%-át tette ki.
Közzététel ideje: 2024. augusztus 30.