A szúnyograjok rovarirtó szerekkel szembeni érzékenységének tesztelésére szolgáló megbízható és szabványosított módszerek kidolgozása kulcsfontosságú az új hatóanyagok vagy készítmények hatékonyságának megértéséhez. A szúnyograjok kontakt rovarirtó szerekkel vagy termékekkel (például a közegészségügyi programokban népszerűsítettekkel) szembeni érzékenységének tesztelésére szolgáló módszerek jól beváltak és szabványosítottak. Azonban az illékony vagy aeroszolos rovarirtó szerek háztartási termékekben történő tesztelési módszerei nehezen valósíthatók meg hatékonyan. Az Egészségügyi Világszervezet háztartási rovarirtó szerekre vonatkozó ajánlásai alapján kidolgoztunk egy szabványosított és nagy áteresztőképességű módszert aeroszolos termékek ketreces szúnyogokkal történő tesztelésére, valamint egy hatékony fertőtlenítési módszert, amelyet Peet-Grady tesztkamrában (PG tesztkamra) végeztünk. Az új módszer hatékonyságát rovarirtó szerekkel szemben rezisztens és érzékeny Aedes és Anopheles szúnyogok populációival validáltuk. A módszer egyik újszerű jellemzője a szúnyogketrecekre irányított kamra, amely lehetővé teszi a szúnyogölési arány valós idejű kvantitatív értékelését a rovarirtó szerrel való érintkezés után. A tamponos fertőtlenítés hatékonyan eltávolítja a maradék piretroidtartalmú aeroszololajat a tesztkamra felületéről, a közvetlenül a kamra felületén tesztelt érzékeny szúnyogok halálozási aránya kevesebb, mint 2%. A PG kamrában nem figyeltek meg térbeli heterogenitást az elpusztított szúnyogok vagy halálozási arányok tekintetében a ketreces szúnyogok között. Kettős ketreces módszerünk nyolcszor nagyobb áteresztőképességet biztosít, mint a szabadon repüléses módszer, lehetővé téve a különböző szúnyogtörzsek egyidejű tesztelését, valamint a párhuzamosan tesztelt fogékony és rezisztens szúnyogpopulációk hatékony megkülönböztetését.
A mai napig az aeroszolos rovarirtó szereket elsősorban otthonokban használták személyes védelemre, a közegészségügyi programokban korlátozott mértékben. A legújabb tanulmányok azonban kimutatták, hogy a háztartási rovarirtó szereket széles körben használják azokon a területeken, ahol a vektorok által terjesztett betegségek elterjedtek. Akár a szúnyogriasztás, akár a betegségmegelőzés a cél, sürgősen szükség van szabványosított és könnyen használható módszerekre az endemikus szúnyogpopulációk háztartási rovarirtó szerekkel szembeni érzékenységének szűrésére. Ez kulcsfontosságú a rovarirtó szerek helyi vektorokkal szembeni hatékonyságának előrejelzéséhez, valamint annak megértéséhez, hogy a háztartási rovarirtó szerhasználat hogyan befolyásolja a rovarirtó szerekkel szembeni rezisztencia evolúciós szelekcióját.
Az 1. kiegészítő módszer részletes, lépésről lépésre bemutatja az aeroszolos rovarirtó szer tesztelési programunk végrehajtását.
Bár a WHO irányelvei automatizált porlasztók használatát javasolják, nem adnak meg konkrét műszaki előírásokat. Az automatizált porlasztók használata kulcsfontosságú, mivel a propilénglikol-kamrában történő manuális porlasztás nemcsak munkaigényes, hanem térbeli inkonzisztenciákat és a porlasztás időtartamának változásait is okozhatja.
A reakciókamrát minden teszt után sterilizálni kell, de a WHO irányelveiben ajánlott belső tisztítási módszer tömlős víz alkalmazását foglalja magában. Napi munkánk során ez a módszer a bioanalitikai berendezések üzemeltetésének legmunkaigényesebb lépése, ezért kifejlesztettünk és teszteltünk egy tamponon alapuló sterilizálási eljárást.
A ventilátor levehető részeit a fent leírtak szerint kezeljük, a ventilátor lapátjait és keretét pedig 5%-os Decon 90 oldatba áztatott szivaccsal tisztítjuk.
A permetezés időtartama és a termékadagolási sebesség közötti összefüggés alapján aeroszolos adagolónk jó pontosságot mutatott az aeroszol adagolási arányának szabályozásában is, legalább az 1-4-szeres tesztelt tartományban. Amint a 3b. ábra mutatja, ez a jellemző különösen fontos az új aeroszolkészítmények dózis-válasz összefüggésének jellemzéséhez vagy a rovarirtó szerekkel szembeni rezisztencia kimutatására szolgáló azonosító dózis meghatározásához.
Bemutatjuk, hogy a háztartási aeroszolos rovarirtó szerek értékelésére szolgáló felülvizsgált protokollunk, amely tamponos fertőtlenítést, dupla ketreceket, távirányítású permetezőket és akciókamerákból származó biometrikus rögzítést alkalmaz, hatékonyabb és megvalósíthatóbb alternatívát kínál a jelenlegi eljárásokhoz képest.WHOajánlások. A mindössze 20 percet igénylő tamponos fertőtlenítési módszer jelentősen időt takarít meg a meglévő protokollhoz képest (amely jellemzően tesztkamránként egy órát vesz igénybe). Emellett csökkenti azt az időt is, amelyet a kezelők a teljes egyéni védőfelszerelés (pl. légzésvédő sisak és antisztatikus munkaruha) felvételére fordítanak. Továbbá ez a módszer kevesebb szennyezett folyadékot és ruházatot termel a kezeléshez, mint a tesztkamra teljes tisztítása, ezáltal minimalizálva a tesztkamra helyének szennyeződésének lehetőségét. A tamponos fertőtlenítési módszer alkalmas félig állandó teszthelyiségek fertőtlenítésére is, amelyek...minimálisA bútorok elhelyezése különböző helyiségekben.
Ebben és más tanulmányokban is vizsgált kulcsfontosságú kérdés a környezetben alkalmazott rovarirtó szerek expozíciós dózisainak szabványosítása a különböző vizsgálati protokollok szerint. Amint a 2b. ábra mutatja, a rögzített permetezési időtartam ellenére a permetezés mennyisége az aeroszolos flakonok típusai között változott, ami potenciálisan a gyártási folyamatok különbségeit tükrözi (pl. belső nyomás, hajtógáz használata, fúvóka szerkezete stb.). Továbbá, a kereskedelmi forgalomban kapható, a permetezés időtartamában szükséges rugalmassággal rendelkező távirányítós permetezőeszközök jelenlegi hiánya korlátozza azok alkalmazását a szúnyogirtás dózis-válasz összefüggésének felmérésében. A tesztnyílásokon vagy hozzáférési nyílásokon (ha vannak) keresztüli kézi permetezés az expozíciós dózisok változásához vezethet. Valójában eredményeink rávilágítanak ezen eltérések forrásainak csökkentésének szükségességére és fontosságára. A rezisztens Aedes aegypti populációk esetében összefüggést figyeltünk meg az aeroszol dózisa és az érzékenység vagy rezisztencia végső meghatározása között (3b. ábra). Ideális esetben az aeroszol dózisokat az aeroszolosított anyag grammjában, nem pedig az aeroszolizáció időtartamában kellene szabványosítani, hogy megkönnyítsük a különböző vizsgálatok közötti összehasonlítást.
Az RCAD egy alternatív megközelítést kínál a jövőbeli kutatásokhoz, amely minimalizálja a folyamatbeli eltérések hatását. Bár azt találtuk, hogy az aeroszolos spray-k szabványosítása nem megvalósítható, bebizonyítottuk, hogy a különböző aeroszolos flakonokon keresztül juttatott aeroszol tömege reprodukálhatóan becsülhető a permetezési hossz kalibrálásával (2b., 3a. ábra). Az aeroszolkoncentráció ilyen szabványosítása bármely tesztkamrában kulcsfontosságú az eredmények reprodukálhatóságának javítása érdekében.
Tapasztalataink és más kutatócsoportok tapasztalatai alapján a szabadon repülő szúnyogok tesztelésére szolgáló aeroszolos detektálási módszerek használatára vonatkozó jelenlegi irányelvekben foglalt ajánlások jelentős logisztikai kihívást jelentenek a laboratóriumi és félterepi vizsgálatok számára. Például a szabadon repülő szúnyogok detektálási módszerei nagyon alacsony áteresztőképességűek (beleértve a túlélő szabadon repülő szúnyogok munkaigényes befogását), és számos technikai korláttal rendelkeznek, például nehézségekbe ütköznek az elölt szúnyogok valós idejű meghatározásában.
Bár validált kettős ketreces kísérletünk foglalkozik az áramlási korlátok kérdésével, és megvalósítható módszer a szúnyogok aeroszolos rovarirtó szerekkel szembeni érzékenységének szűrésére, meg kell jegyezni, hogy a Kajmán-szigeteki szúnyogok halálozási aránya szignifikánsan alacsonyabb volt a ketreces kísérletben, mint a szabadon repülésű kísérletben (5c. ábra, 1. táblázat). Ez a különbség tükrözheti a ketrecen belüli rovarirtó dózisának csökkenését, mivel kevesebb aeroszolcsepp hatol át a hálón és jut be a ketrecbe. A jövőbeli tanulmányok nagyobb hálós anyagokat és nagyobb ventilátor légáramlási sebességű ketreckialakításokat (pl. hengeres kialakítás) használhatnak a különböző kísérleti módszerekkel kapott eredmények további validálására.
Közzététel ideje: 2026. február 2.